Te vagy az igaz keresztény?

A katolikus azt gondolja: vissza kéne vezetni az elveszett protestáns báránykát az Anyaszentegyház kebelére; a protestáns azt, hogy meg kell térítenie szegény katolikus testvért a bálványimádásból. Ezt a korlátolt szeparatizmust még viccesnek is tartanám, de nagyon nem az. Szerintünk ugye vannak a keresztények és a világiak, és az egyik csoport (ha törik, ha szakad) a […]

Olvass tovább

Hétköznapi “fasizmus” (vagy téves elemzések sora várható?)

Dúlnak a jelzős szerkezetű mondatokkal tűzdelt, fasiszta  ihletéssel kacérkodó vádakat felsorakoztató “tanulmányok” a mai kormányzati rendszert bírálók tollából.(például 168 óra 2011 07 14/levélhullás) Az olasz fasizmusról amúgy keveset tudunk, vagy inkább elfelejtettük és ezért könnyen beugorhatunk a Mussolini féle diktatúrához kétségtelenül hasonlító elemeket felbukkanni vélő elemzőknek. Itt kell az alapos és tárgyilagos történelemismerettel felvértezett tudás. […]

Olvass tovább

A tények Orbán Viktort igazolják

Noha komolynak vélt elemzők a hatalomváltás első évfordulóján is a parlamentáris demokrácia régi fogalomkészletével próbálják leírni a harmadik Magyar Köztársaság helyén épülő új uralmi szisztémát, a tények Orbán Viktort igazolják: hazánkban rendszerváltoztatás történt. Pontosabban történik, hiszen egy folyamat részesei vagyunk, ami korántsem ért véget egy év alatt. Az régóta bizton állítható, hogy ez a rendszerváltoztatás […]

Olvass tovább

Mit tett Semjén a szabadságért és a demokráciáért?

Megnéztük. Melegek, szocialisták, liberális demokrácia, privatizáció – egyebek mellett e témákban nyilvánult meg az elmúlt évtizedekben Semjén Zsolt, aki szerda óta hivatalosan is „sokat tett a szabadságért és a demokráciáért”. Összeállításunkból kiderül: a miniszterelnök-helyettesnek meglehetősen sajátos a viszonya a fenti értékek és csoportok némelyikével. A  teljes cikk itt olvasható    http://hvg.hu/itthon/20110630_semjen_szabadsag_demokracia Kerekasztal 1998 2005 Orbán-Semjén (Similis […]

Olvass tovább

Állam és egyház viszonya magyarországon

GÁBOR GYÖRGY A KIBESZÉLETLEN KÉRDÉSEKRŐL A rendszerváltás utáni idők összes miniszterelnöke ellátogatott a Vatikánba. Horn Gyula megállapodást kötött a Szentszékkel, mely szerint – hasonlóan az európai gyakorlathoz – az egyházak finanszírozása javarészt állami feladat. Orbán Viktor nemrég támogatásáról biztosította az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnökét, aki alpári hangon, ám a Szentírásra hivatkozva sértegette más […]

Olvass tovább

Időtlen tanúságtétel az antiszemitizmus ellen

Az egy nagyon érthető és méltányolható szándék, ha valaki a fantáziáját működteti a zsidóság érdekében,az antiszemitizmus ellenében. Azonban a képzelt és a bibliától meredek szögben eltérő gondolatok, kitalációk még nem más, mint csupán esendő emberi szavak, esetleg feltűnni vágyás… stb. Ez a hitet nem ássa alá, mert azt aki egyszer megízlelte a Teremtő Isten és […]

Olvass tovább

A vallás elválaszt és összeköt

Amerikában alig csökken a hívők száma, ám a hitvilág jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Az amerikai hívők egyre inkább előtérbe helyezik politikai nézeteiket, és ha kell, politikai meggyőződésüket követve felekezetet váltanak. „A vallás fontos része az amerikai életnek, és könyvünkben arra is rámutatunk, hogy a vallásnak nagy szerepe van a demokráciában. A világban azonban számos […]

Olvass tovább

Az igazak lángjai (A Valdensek)

Miközben a Szentföldön a keresztes háborúk zajlottak, Európában több országot érintő keresztény evangéliumi reformmozgalom kezdődött, amivel szemben a hivatalos egyház hamarosan kíméletlenül fellépett. A dél-franciaországi Lyon városában 1173 táján a legfőbb beszédtéma az volt az emberek között, hogy Pierre Valdes (Valdo), a város egyik ismert polgára életében milyen hatalmas fordulat ment végbe, miután radikális döntések […]

Olvass tovább

Katolikus egyház: legyen hangsúlyosabb az erkölcs a közszolgálati médiában

Ez NEM ÁPRILISI TRÉFA! Ezt kéretik komolyan venni A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia médiaügyekért felelős püspöke szerint az egyháznak társadalmi súlyának megfelelően kell megjelennie a közszolgálati médiában. Az MKPK szakértői a közeljövőben kidolgozzák észrevételeiket a Közszolgálati Kódexhez. Társadalmi súlyának megfelelően jelenjen meg az egyház a közszolgálati médiában – mondta Kiss-Rigó László, a Magyar Katolikus Püspöki […]

Olvass tovább

Alkotmány és keresztény fundamentalizmus?

„Nem félsz?” Egyház, Fidesz … szövetség a hatalomért? Vankó Zsuzsanna az egyház gyámságáról A teológusprofesszor, a Sola Scriptura Teológiai Főiskola rektora azt mondja: történelmi bűn, hogy a keresztény egyházak nem szólalnak fel határozottan az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen. Beszél arról a veszélyről is, hogy Magyarország lehet Európa első keresztény fundamentalista „mintaállama”. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja. Orbán […]

Olvass tovább

Iszlám és zsidókereszténység I.

Élet és Irodalom Dhimma Cs. Gyimesi Évának,négy évtizedes barátságunk jegyében, szeretettel és megbecsüléssel Az iszlám, mely a Közel-Keleten az arab hódítások folytán – Damaszkusz (i. sz. 635), Ktészi­phón (Iráq, i. sz. 637), Jeruzsálem (i. sz. 638), Hamadán (Irán, i. sz. 643) stb. – az egész térség uralkodó vallása lett, ugyanúgy, mint Nyugaton az i. sz. […]

Olvass tovább

Vas István: A prédikátor dalaiból

A Jeruzsálemi templom Heródes által kiépített állapotában (rekonstrukció)  Vigaszt akarsz? Keress máshol! Ezt mondja a prédikátor, Jeruzsálem királya. Ahogy jöttél, eltűnsz innen,s ha valami történt minden hiába volt, hiába. Kérdezd csak az embert,hogy mi haszna volt, ha munkálkodni jól tudott  a nap alatt? Most eszmélne, most már késő. Nemzedék megy, nemzedék jő. De a föld […]

Olvass tovább

A Közel-Kelet meghódítása – A keresztényüldözések története (9.)

  A félhold háborúja A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a […]

Olvass tovább

Küzdöttek a Szóért A keresztény­üldözések története (12.)

A 14. század utolsó évtizedeiben újabb jelentős európai keresztény reformmozgalom bontakozott ki, ezúttal Angliában, amelynek kezdeményezője John Wyclif oxfordi teológiaprofesszor volt. Wyclif célul tűzte ki az egyházi élet bibliai alapokra helyezését, a hitgyakorlat és a hitelvek Szentíráshoz igazítását és a bibliai látásmód, értékrend széles körű terjesztését. John Wyclif (más írásmód szerint Wyciffe, 1330 k.–1384) az oxfordi […]

Olvass tovább

A keresztényüldözések története (16. rész) A visszatérés prófétái

A keresztény cionizmus történelmi gyökerei A „keresztény cionizmus” kifejezés nem fogalmi ellentmondás, ahogy talán első hallásra tűnhetne, hanem a protestantizmuson belül elsőként a 17. századi Angliában, majd más országokban is megjelent és mára világszerte elterjedt mozgalmat takar. Míg a zsidóság körében kialakult politikai cionizmus történetét viszonylag alaposan feldolgozták, azoknak a keresztényeknek a munkássága és motivációja […]

Olvass tovább

Vértanúk és árulók Keresztényüldözések története (6.):

A krónikákat a túlélők írják Az egyháztörténelem talán máig legnagyobb ellentmondását rejti az a kérdés, amelyet a felekezeti elfogultságoktól mentes törté­nészek vagy egyszerű laikus szemlélők ma is gyakran feltesznek: hogyan válhatott az egykori védettséget élvező zsidó felekezet­ből, a később helyi szinten, majd pedig birodalomszerte szisztematikusan üldözött keresztény egyházból a 4–5. századra hitelvi és/vagy intézményi riválisainak […]

Olvass tovább

Keresztényüldözések története (7.)Ikonháború

Hogyan harcolt Bizánc a képellenes hívőkkel? – A Bizánci Birodalom területén 726 és 843 között zajló ikonellenes mozgalom nagy tétje az volt, hogy sikerül-e visszafordítani a kereszténységet a bibliai hitfelfogáshoz a képtisztelet kérdésében, vagy pedig egy bibliaellenes tradíció uralja le a keresztény világot. Százmilliók későbbi hitgyakorlata függött e harc kimenetelétől. A hosszú küzdelem arra is […]

Olvass tovább

Vértanúk és hitvallók a második században A keresztényüldözések története (5.):

Halhatatlanok  Jézus nem áltatta követőit illúziókkal, amikor elébük tárta, hogy elkötelezett híveit, tanítványait milyen fogadtatás várja saját környezetük és kortársaik részéről, ha teljesítik küldetésüket. Azonban az is távol állt tőle, hogy mindezzel az önsajnálatra vagy a vallásos szenvelgésre adjon tanítványainak okot. Hiszen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bizonyságtevői akkor lesznek maradéktalanul boldogok földi pályafutásuk során, ha […]

Olvass tovább

Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.)

Caesar kontra Khrisztosz Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.) „Győztél, Galileai!”: állítólag ezekkel a szavakkal búcsúzott az élettől Julianus császár, aki az aposztata, vagyis hitehagyott néven vonult be a történelembe. ő volt az utolsó keresztény­üldöző pogány uralkodó a Római Birodalomban. Bár ekkorra a kereszténység már csaknem fél évszázada egyenjogúvá vált a pogány vallásokkal, Julianus bővében […]

Olvass tovább

Keresztényüldözések a történelemben (3.)

Az apostolok vére Keresztényüldözések a történelemben (3.) „A mártírok vére: mag.” Az ősi keresztény mondás szerint egyetlen, hitéért a halált is vállaló hívő tanúságtételéből sok-sok újabb keresztény születik. A görög martürosz szó egyszerűen csak tanút jelent, de a korai keresztények azt tekintették a legvégső értelemben a hit tanújának, aki ha kellett, élete árán is kitartott […]

Olvass tovább