Hasznos és áldásos a régi irodalom, a múltból átörökölt könyvek, nyomtatványok újra kiadása.
A nyelv természetes fejlődése sem tudta elavulttá, vagy érvénytelenné tenni a gondolatok erejét, melyeket a szerző, aki az Adventista Egyház európai misszionáriusa volt, annak idején mintha vitairatnak szánt volna. Olvasva e kis könyvecskét, látható, hogy szerzője a lelkiismereti szabadság Isten által adott jogának képviselője, akinek soraiból kitetszik, hogy az apologetika – hitvédelem – bár lehet nemes szándék szülötte, de ha valóban a Megváltó példáján halad, úgy soha nem követheti nézeteit, fejtegetéseit erőszak, mint az elmúlt századok során annyiszor.
Tény, hogy a könyv címe által felvetett ellentétpár az emberi történelem jelenlegi szakaszában látszólag elhanyagolható ügy, de egyetlen epizód rávilágít a kérdés korrekt letárgyalásának szükségességére.
Az Európai Unió alkotmányába több lobbicsoport is szerette volna beépíteni a vallási utalásokat., „Európa keresztény gyökereire”, hagyományaira hivatkozva.
Szinte erőszakosnak látszó manőverekkel sem sikerült áttörni a jelenleg még semlegességet – a szekularizált állapotot – fenntartani akaró kormányok ellenállását.
A bibliai szombatot ünneplő és az úgynevezett „történelmi” egyházak közötti törésvonal két oldalán, létszámában óriási különbséggel jelenlévő embercsoportok alkotnak vallási közösségeket.
Ha a szombat – mint a Teremtő, illetve a vasárnap, mint az „Egyház” által kijelölt nyugalomnap érvényességét a kétféle nap megünneplését valló hívők létszáma tenné érvényessé, vagy érvénytelenné, úgy tévútra is juthatunk Gondolatébresztőnek a nem keresztény vallások áttekintése célszerű, legalábbis ami a követők lélekszámát illeti.
A nap, mint vallási ünnep tiszteletének virtuális versenyében a muszlimok, az univerzisták, a hinduk,a buddhisták, a sintoisták, a hagyományos helyi vallásúak és az egyéb, tehát a sehová nem sorolható, de a maguk módján vallásos emberek, lélekszámban a kereszténységhez képest kétszeres létszámfölényben vannak. A statisztika „A világ vallási térképe” című HVG kiadványból származik. Adatait lezárták 1996 januárban.
A muszlimok hite szerint a Péntek lenne „dobogós”. A többi úgynevezett „pogány” vallásról ünnepnap szempontjából nem lehet egyértelmű képet közölni. A természeti vallások hívei valószínűleg nem kötődnek egyetlen meghatározott naphoz sem.
A tömeg, mint az egyszerűsítő gondolkodás szerint mindent eldöntő tényező, tehát nemcsak ez ügyben, de egyébként sem volna hiteles mérce. Ez már sok probléma forrása volt a múltban.
A kiadó hite szerint a vallási ünnepnapok, jelenleg még súlytalan versenyében, a biblia által felvázolt hatalmi tényezők rendeletei lesznek a mindenkire kötelező normák. (Jel. 13,16–17)
Többek között ezért is érdemes mélyen átgondolni és elemezni a könyv címében felvetett gondolatot, a hitbeli kérdések egyetlen hiteles mércéje, a biblia alapján, Ez a kis könyvecske ebben szeretne segítséget nyújtani.
Fogadjuk el az alábbi okfejtést induló gondolatnak: Az emberi elme számára megoldhatatlan kérdésekre, az Iseni elme adja meg a választ.
Úgy legyen !
