Agyunk hatalmas kapacitása 
„Az agykutatás kezdi utolérni a Bibliát” – állítja dr. Caroline Leaf dél-afrikai agykutató, aki közel huszonöt éve foglalkozik az emberi agy működésével és egy új, hatékony tanulási módszer kidolgozásával. Agyunkról hosszú időn keresztül az volt az álláspont, hogy nem képes a változásra, és ha megsérül, nem tud regenerálódni. Az új felfedezések azonban azt sugallják, hogy agyunk óriási kapacitásokkal rendelkezik, és az, hogy mennyire leszünk intelligensek, teljesen tőlünk függ.
„Ma sokkal világosabban látjuk, hogy gondolataink hogyan hatnak érzelmeinkre és testünkre. Egyértelmű, hogy az agykutatás kezd felzárkózni a Bibliához: elménk megújítható, a toxikus gondolatokat és érzelmeket ki lehet söpörni, és agyunkat »be tudjuk kapcsolni«” – írja dr. Leaf a Ki kapcsolta ki az agyamat? című könyvében. A dél-afrikai kutatónő évtizedek óta foglalkozik fejsérültekkel és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel. Módszereinek alkalmazása során jelentős eredményeket ért el mindkét területen, így Dél-Afrika után mára már az Egyesült Államokban is keresett szakember lett.
Intelligencia: látni az összefüggéseket
Dr. Leaf szerint eredetileg mély intellektuális tevékenységre, gondolkodásra lettünk teremtve, ezért az itt-ott felvillanó, felszínes információktól agyunk automatikusan passzív „üzemmódra” vált. A média és a hagyományos oktatási rendszer sokszor szabályosan „kikapcsolja” a fejünket. Az iskolák legtöbbjében a tanár egyszerűen „leadja” az anyagot, a diákok pedig passzívan végighallgatják. A vizsgákra, dolgozatokra azután viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű információból kell felkészülniük anélkül, hogy igazából megértenék az összefüggéseket.
Miközben napjainkban szinte másodpercenként nő az elérhető információk mennyisége, többségünk nem képes kezelni a hatalmas ismeretanyagot. Pedig már többen kongatják a vészharangot: ha ez így folytatódik, 2020-ra egy intellektuálisan igen sötét korszak köszönthet a világra. Attól ugyanis, hogy agyunkat teletömjük összefüggéstelen információkkal, még nem leszünk intelligensek. Az intelligencia akkor fejlődik, ha valaki képes meglátni és megérteni az adott információk közötti összefüggéseket, mi több, az ismereteket képes a gyakorlatban is alkalmazni.
Sikeresebb érettségik
A szakemberek szerint kulcsfontosságú lenne, hogy az iskolákban a gondolkodást mint külön tantárgyat is bevezessék: vagyis nemcsak azt kell elmondani, hogy mit kell megtanulni, hanem azt is, hogy hogyan tanuljuk meg. Ahol ez megtörtént, ott a diákok teljesítménye hosszú távon 30-100 százalékkal javult a különböző tárgyakban, és a módszer segítségével számos dél-afrikai iskolában emelkedett a sikeresen érettségizők aránya. A programot nemrég átvevő amerikai iskolákban is 9-25 százalékkal javultak a diákok jegyei már az első három hónap után.
A tanulás akkor ha
tékony, ha a megfelelő módszert alkalmazva mindkét agyféltekénket „bekapcsoljuk”. A hagyományos szemlélet szerint a bal agyfélteke felelős a nyelvi és logikai funkciókért, míg a jobb inkább a kreativitáshoz köthető. Ennek következtében a bal agyféltekét a hagyományos oktatási rendszerben fontosabbnak tartják, és ennek stimulálását célozzák meg. A kutatások szerint azonban agyunk kapacitásának így alig 0,01 százalékát vesszük igénybe. Pedig fejbéli „tárkapacitásunk” – még óvatos becslések szerint is – akár hárommillió évre elegendő lehetne.
Ahhoz, hogy a tanulás sokak számára stresszes, szorongásokkal teli élménnyé válik. Tapasztalatok szerint számos tanulási rendellenességet maga az iskolai környezet okoz. Amikor viszont sikerül bekapcsolni mind a bal, mind a jobb agyféltekét a tanulás során, belépünk a metakognitív szintre, ahol a tanulási képességünk 90 százaléka rejlik. A legújabb kutatások arra mutattak rá, hogy míg a jobb agyfélteke a teljes képre koncentrál, vagyis összegez, szintetizál, a bal épp fordítva működik, azaz a részleteket vizsgálja, analizál. A két perspektíva együttes működése során alakul ki az adott dolog mélyebb megértése.
Gyermeknevelés: indokold meg
Mezei Viola
2010. 12. 10. (XIV/49)
A teljes cikk ITT olvasható