Kedves hallgatóink!
Először a Jelenések könyvéről 1985-86-ban tartottam a Jogi Egyetemen egy 16 részes előadássorozatot, aztán a 90-es évek elején egy 25 részes – kétéves – sorozat került sorra
De a 90-es évek eleje óta, már mintegy 6 -7 éve nem tűztük műsorra a Jelenések könyvét. Sokan érezték ennek a hiányát, és meg is kerestek engem, hogy szeretnének a Jelenések könyvéről, ha nem is az eddigiekhez hasonló hosszabb sorozatot végigkövetni, 16, 25 rész nagyon hosszú sorozat, de talán egy rövid sorozatban ismertessük azt, hogy miről is szól a Jelenések könyve, és a ma élő emberek miben támaszkodhatnak a Jelenések könyvére.
A mai alkalommal az első előadásunknak a címe:
Mi a jelentősége a Jelenések könyve első félmondatának.
Tudniillik az a tapasztalatom, hogy a Jelenések könyvében csak azt nem veszik komolyan az emberek,ahogy kezdődik. Ha az első félmondatnak jelentőséget tulajdonítanánk, talán több ember venné a kezébe a Jelenések könyvét, és talán többen érdeklődnének a Biblia 66. utolsó könyve iránt.
Mi ez a félmondat?
Így kezdődik a Jelenések könyve: Jézus Krisztus kijelentése.
Görögül a kijelentés az apokalipszis. Talán így is lehet fordítani az apokalipszis szót, ha nagyon pontosan akarnánk lefordítani, hogy rejtett dolgok feltárása.
Jézus Krisztus, aki most rejtett dolgokat feltár az emberiség jövőjéből, jövendő történetéből. Hogyne érdekelhetne ez bárkit, aki mondjuk nyilván keresztény elsősorban, de aki nem keresztény. De érdeklődéssel van az iránt, hogy Jézus Krisztus az I. század végén, amikor megjelent János apostolnak látomás formájában Pátmos szigetén, hogyan jelentette ki az előtte álló évszázadokat, sőt most már így mondhatnám, hogy évezredeket.
A Jelenések könyvében ott található Jézus Krisztus első és második eljövetele közötti világtörténelem. Ez már visszatekintve csaknem 2000 év. Hogy ne érdekelne ez bárkit is, akit foglalkoztat az emberiség jövője?
És hogyne foglalkoztatna bennünket az emberiség jövője, amikor érezzük most főleg a történelem mostani szakaszán, hogy mennyire törékeny ez a jövő?
Mennyire sokan felteszik a kérdést, hogy mi lesz holnap és holnapután? Vagy egyáltalán lesz-e holnap és holnapután? Én televíziót nem nagyon nézek, az ATV-be is amikor bemegyek, akkor is másoktól hallom, hogy ott bizonyos politikai műsorok, történelmi műsorok, riportműsorok miről szólnak.
A múltkor is hallottam, hogy Faludy György, az idős korára Magyarországra visszatért híres költő állítólag egy beszélgetés során, azt jelentette ki állítólag többször is a beszélgetőtársának, hogy
ő nem hiszi, hogy az emberiség a XXI. századot végig fogja élni.
Ő ebben nem hisz, hogy az emberiség képes a XXI. század végét is megérni, mert ő annyira törékenynek látja ezt a történelmet, és annyi veszéllyel teljesnek, hogy ő valahogy így érzi. Tehát az érzékeiben ez van, hogy ennek az emberiségnek sok már nincs hátra.
A 90. évéhez közelítő költő. Hát ez egy vélemény.
Mondhatná valaki, hogy neki ez a véleménye.
Vagy idős korában az ember tele van balsejtelmekkel, félelmekkel. Ha valamit mondanak az emberek, erre azt szoktuk mondani, hogy már régen is féltek valami katasztrófától, de aztán mégsem jött a katasztrófa, már hányszor harangozták be a világ végét, meg hát különböző felekezetek szinte ebből vásárt űznek, hogy már dátumokat is mondtak, és mondanak ezzel kapcsolatban. Hát, hogyha emberek mondanak ezt és azt, egy idő után – minden csoda három napig tart, – az emberek napirendre térnek felette. De nem kellene megkérdeznünk azt, hogy Jézus Krisztus mit mond a történelemről? Ha már van a Bibliában egy ilyen könyv, hogy ez Jézus Krisztus apokalipszise.
Ezért adta Vankó Zsuzsa is a négykötetesre tervezett könyvének, amiből két kötet jelent meg, ezt a címet, hogy: Jézus Krisztus apokalipszise. (Azóta már mind a négy kötet kapható.)
Mert ez nagyon helyes cím. Jézus Krisztus apokalipszise.
Bár mind a három szó idegen szó, a Jézus is, a Krisztus is, az apokalipszis is. De az Isten által felkent, az Isten által megváltónak kijelölt Isten-embernek és Ember Fiának a rejtett dolgokról való kijelentése. Csak egy kicsit körülírva tudom lefordítani. De nem kellene, hogy ez mindenkit érdekeljen? A Jézus Krisztus apokalipszise első kötetében egyébként a Jelenések könyve első három fejezetéről tetszenek olvasni szavankénti írásmagyarázatot.
De azt hiszem, hogy a legjobb kézbe került ez a könyv, mert egy újrafordítást is közöl, minden értelmi szakasz elején egy tiszta, világos, a görög alapján való kitisztított fordítást is közöl, és utána pedig mondatról mondatra, és a mondatokban is szóról – szóra elemezi, hogy mit jelent a hét levél, a hét pecsét. A harmadik kötet majd a hét trombitaszóról szóló látomásról fog szólni, hogy aztán majd a negyedik kötet az egész Bibliának a legmonumentálisabb zárásával foglalkozzék, ami a Jelenések könyve 12. fejezetétől a 19. fejezetéig terjed.
Kedves hallgatók, rendkívül fontos, sőt, életfontosságú számunkra a Jelenések könyve megismerése. Hol járunk a történelemben? Elején vagyunk még a dolgoknak? A közepén valaminek, vagy éppen már a vég felé haladva, vagy, ahogy Jézus mondta a Máté 24. fejezetében, hogy „ne rémüljetek meg, ez még nem a vég.”
Jézus azt mondta, a vég kezdete. Most hol járunk? Elején, közepén, vég kezdetén és a vég kezdete után mi jön még a végig? Azt hiszem, hogy mindannyiunkat érintő kérdések ezek. Nem véletlen, hogy a Biblia könyvei közül, a 66. könyv közül az egyik legtöbb támadás az idők során a Jelenések könyvét érte, és mind a mai napig az elködösítések és félremagyarázásoknak egy valóságos arzenálja vonul fel a Jelenések könyvével szemben.
Csak nagyon röviden jegyzem meg, hogy a Jelenések könyvével kapcsolatban háromféle magyarázat van forgalomban.
Ezt mindenkinek ajánlom, hogy tudatosítsuk, úgy röviden a magunk számára ezt a háromféle magyarázatot el tudjuk helyezni.
A praeterista magyarázat,
a futurista magyarázat, és
a történeti folytatólagos magyarázat.
Hogy mit jelentenek ezek, azt röviden elmondanám.
A nagykereszténységen belül nagyon sokan úgy gondolják, hogy Jelenések könyvének a próféciái már rég lejártak. Ami a Jelenések könyvében van, az már mind a múlté. Ez a praeterista magyarázat, a praeteritum latinból már tanultuk, annyit jelent, hogy múlt idő. A praeterista magyarázat hívei különösképpen a XVI.-XVII. századtól léptek fel, azt tanították tehát, hogy ami a Jelenések könyvében van, az már jószerével az időszámításunk szerinti I.-II. században beteljesedett. Tehát már túl vagyunk ezen az időszakon, a Jelenések könyve, hogy úgy mondjam egy muzeális darab. Ebből megismerhetjük a kora kereszténység, az őskereszténység életét, a Néró féle üldözéseket, az egész kereszténység elterjedését, de ez a mi korunkhoz, -hogy úgy mondjam, – nem visz közelebb, nem szól hozzánk.
Ez a praeterista magyarázat. Ennek a magyarázatnak a legmarkánsabb képviselője a Római Katolikus Egyház, amely Bibliájában, a Jeruzsálemi Bibliában állást foglal emellett, és több magyarázatában is, hogy a Jelenések könyve rég a múlté. Nagyon becses darab, de már a múltban beteljesedett jövendölésekből áll.
A második magyarázati forma, a futurista magyarázat, ennek az ellenkezőjét hirdeti.
Ennek a képviselői azt mondják, hogy ami van a Jelenések könyvében, abból még szinte semmi nem teljesedett be, illetve most éppen egy olyan világkorszakban élünk, amelyben a beteljesedés szakaszai megnyíltak, de a futurista magyarázat szerint a Jelenések könyve mind a jövőre vonatkozik, és egyelőre még nem látjuk ezt a jövőt. Ez a könyv azért is olyan átláthatatlan, olyan mély titkú könyv, mert hát ez mind a jövőben bekövetkező eseményeket foglal magában. Ennek a magyarázatnak a legmarkánsabb képviselői a legújabb protestáns irányzatok, a protestantizmuson belül számtalan újabb irányzat.
Tehát az új, a neoprotestáns irányzatok tűzik zászlajukra ezt a magyarázatot, hogy a Jelenések könyve kijelentései majd a jövőben fognak teljesedni, az előttünk álló jövőben. Én Önöknek a harmadik magyarázat szerint szeretném bemutatni a Jelenések könyvét.
Ez a harmadik magyarázat a történeti folytatólagos magyarázat, amely azt tanítja, hogy a Jelenések könyve nem a múltban beteljesedett próféciákból áll, nem is a jövőben beteljesülendő próféciákból áll, hanem a Jelenések könyve történetileg folyamatosan, ok-okozati összefüggések szerint bemutatja az elmúlt 2000 évet. Amelyben láthatjuk, hogy mi történt Jézus első eljövetele után, halála, feltámadása, mennybemenetele után.
Láthatjuk, hogy mi történt a középkorban, láthatjuk, hogy miért jelent meg a történelem színén az ateizmus. Rá fogunk majd mutatni az ateizmusról szóló próféciákra, látni fogjuk azt, hogy az ateizmus nagy korszaka után hogy jön vissza újra a nagy vallásosság, a felszíni, divatvallásosság, és hogy torkollik az egész Föld történelme egy mély válságba.
Ezen a mély válságon az emberiség maga akar erőt venni, és az emberiség maga akarja megoldani a történelmét, ami csak siettetni fogja a válságnak még nagyobb elmélyülését, és a válság odáig mélyül el, hogyha Isten személyesen közbe nem avatkozik, ha Jézus nem jönne le másodszor, akkor az emberiség valóban kiirtaná magát. Akkor az emberiség történelme valóban egy beláthatatlan ökológiai katasztrófától és egy beláthatatlan társadalmi, politikai, gazdasági katasztrófától lenne híres.
Hogy mire alapítom én azt, hogy a Jelenések könyvét nem praeterista módon kell értelmezni, és nem is futurista módon, azt megint csak nagyon röviden hadd mondjam el Önöknek.
Ha kezükbe veszik a Jelenések könyvét, nyilván az első félmondatnak már jelentőséget tulajdonítunk, hogy ez Jézus Krisztus kijelentése. Tehát a Bibliában egy egyedülálló könyv a Jelenések könyve. Sokkal egyedülállóbb ebből a szempontból, mint a négy evangélium. A négy evangélium is Jézusnak sok kijelentését, tanítását feljegyzi, de a négy evangéliumot emberi szerzők írták, és a négy evangélista meglátásán vagy utánajárásán keresztül értesülünk Jézus életéről és tanításairól. De olyan könyve nincs a Bibliának, amely azt állítja magáról, hogy ez Jézus Krisztustól közvetlenül származó beszéd. Jelentősége csak a Tízparancsolathoz fogható, mert olyan része sincs a Bibliának, ami azt állítja magáról, hogy ez a Tízparancsolat az Isten saját kezével a kőtáblákra vésett tíz törvény. Ezt háromszor mondja ki a Biblia.
A Tízparancsolat az egész Biblián belül egy rendkívüli rész.
Mert itt Isten nem az ihletésre bízta a kinyilatkoztatást, nem prófétákat ihletett arra, hogy jegyezzék fel ezt a tíz törvényt, hanem Isten a saját ujjával leírta, átadta Mózesnek. Sőt, amikor Mózes jogos felháborodásában a kőtáblákat összetörte, akkor az Isten újra felhívta Mózest a Sinai hegyre, újra átadta ezt a két kőtáblát, újra ki kellett hirdetni a Tízparancsolatot, tehát a Tízparancsolat a Bibliában egy rendkívüli rész.
Csak ehhez tudom hasonlítani a Jelenések könyvét, ami a maga rendkívüliségét pedig így alapozza meg, hogy azt mondja ez Jézus Krisztustól közvetlenül származó beszéd. Tehát itt az első szótól az utolsóig ez mind Jézus Krisztustól közvetlenül származó beszéd. Hát, ha valaki ezt komolyan veszi ezt az első félmondatot, és tovább olvassa a Jelenések könyvét, csak az első egy-két -három fejezetet kell nagyon figyelmesen elolvasni, és az első három fejezet már a kezünkbe adja a kulcsot, hogy a Jelenések könyvétől mit várhatunk, és hogyan kell értelmeznünk. Az, hogy a Bibliát hogy kell értelmezni, hogy egy könyvét hogy kell értelmezni, azt az Isten soha nem bízta ránk.
Az Isten megmondta, hogy mit, hogyan kell olvasnunk és hogyan kell értelmezni, és mindjárt, hogyha eljutunk az 1. fejezet 19. verséhez, és most kérném szépen, hogy hozzunk magunkkal Bibliát, és kövessük nyomon ezeket kijelentéseket a Jelenések könyvéből. Most néhány előadásban, mindössze hat előadásban az egész könyvet szeretném összefoglalni.
Tehát most nincs 16 előadás, most nincs 25 előadás, most van fél tucat előadás, de arra teszek kísérletet, hogy megpróbáljam a lehető legmaradéktalanabbul összefoglalni ezt a könyvet. Mit olvasunk mindjárt az 1. fejezet 19. versében? Erre szólítja fel János apostolt maga Jézus Krisztus:
„Írd meg, amiket láttál, és amik vannak, és amik ezek után lesznek”.
Milyen egyszerű mondat ez. Azt mondja Jézus, hogy írd meg. Most te kapsz kijelentéseket, látomások sorozatán keresztül bemutatom neked az egész emberiség történelmét. Írd meg, amiket láttál, és amik vannak, és amik ezek után lesznek. Tehát a Jelenések könyve beszél a „van”-ról, és beszél a „lesz”-ről. Beszél a János korabeli állapotokról, de azokon keresztül beszél az egész emberiség történelméről. Amik vannak, és amik ezek után lesznek. Nagyon egyszerű kijelentés, de ezt komolyan kell venni. Utána, hogyha tovább folytatjuk a könyv olvasását, a 2. fejezettől olvashatjuk a hét levelet. És aztán a 6. fejezettől a hét pecsét felnyitását. Aztán a 8. fejezettől a hét trombitaszó megfuvását. Aztán a 12. fejezettől kezdődő részben a 15-16. fejezetig a hét utolsó csapást.
Fel kell, hogy tűnjön mindannyiunknak, hogy az egész Jelenések könyve négy nagy szerkezeti részből áll, és mind a négy nagy szerkezeti rész a hetes számra épül fel.
Hét levél,
hét pecsét,
hét trombitaszó,
hét csapás.
Ha valaki behunyja a szemét, bedugja a fülét, ezt akkor is észre kell vennie, mert annyira rikoltóan, kiáltóan egyszerű a szerkezet.
A hetes szám a Bibliában, mint tudjuk, a teljesség száma.
A hetes szám már rögtön azt sugallja, hogy amit itt Krisztus bemutat, az egy fajta teljesség. Az nem a múltnak egy darabja, nem a jövőnek egy darabja, hanem az ő mennybemenetele utáni teljes történelem, amelyről a Bibliának kijelentést kell adnia. Mert, ha a Biblia elkezdődik a Teremtés könyvével, és amikorra ideérünk már a Jelenések könyvéhez a Biblia áttekint már több mint 4000 évnyi történelmet, akkor a Bibliától várjuk azt, hogyha elkezdődött a teremtéssel, akkor fejeződjék be az újjáteremtéssel.
Ahogy az egész Biblia jelzi ezt. Hogy az egész több ezer éves történelem legyen összefoglalva a Bibliában.
De hogyha már ezt a három fejezetet most belemenve néhány részletbe még komolyabban, többször is elolvassuk, minden Biblia megértésnek nagyon is egyszerű kulcsa van. Többször kell elolvasni!
A Bibliát az érti, aki elolvassa kétszer is azt a részt, háromszor is, négyszer is, ötször is, hatszor is, tízszer is elolvassa. Már huszadszor olvastam a Jelenések könyvét, és nem nagyon állt össze a dolog. Huszon-valahányadszor összeállt.
Többször kell elolvasni a Bibliát. Ne nyúljunk rögtön teológiai könyvekhez, ne szaladgáljunk könyvtárakba, ne menjünk el ide és oda, itt így magyarázzák, ott úgy magyarázzák. Magyarországon is elterjedt kb. 7-8 könyv a Jelenések könyvéről, egyik felszínesebb, mint a másik. Egyik félrevezetőbb, mint a másik. Én azt mondom Önöknek, hogy a Bibliát az érti meg, aki meg akarja érteni. Ha meg akarom érteni, többször el kell olvasni. Miért mondom ezt Önöknek?
Mert hogyha elolvassuk ezt az első három fejezetet, akkor pl. ennél a hét levélnél sok minden szép és feltűnő részlet van, de van egy nagyon feltűnő. Mind a hét levél azonos szerkezet alapján épül fel.
Jézus mindegyik levélben bemutatkozik, mindegyik levélben megszólítja a keresztény közösséget, először elismeri az életükben a helyes dolgokat, utána rámutat a hibákra, utána felszólít a megtérésre, utána pedig biztató ígéreteket mond és elbúcsúzik. Ez a hét gyülekezet Efézus, Szmirna, Pergámum, Tiatira, Szárdisz, Filadelfia és Laodicea.
Ez a hét gyülekezet egy római hadi út mentén feküdt pontosan ebben a sorrendben Kis-Ázsiában. Írd meg, amik vannak, és amik ezek után lesznek, Jézus hét keresztény közösséget minősít az első három fejezetben. Első századbeli keresztény közösségek ezek, akiket János apostol is ismert, de ezeken keresztül a világtörténelemnek is hét keresztény korszakát is elénk vetíti.
Hogy merem én ezt mondani? A következők miatt.
Ha el tetszenek olvasni ezeket a leveleket, az első három levélben szó nincs még Jézus második eljöveteléről. Jézus bemutatkozik, elismer, fedd, felszólít, ígéreteket tesz az embereknek.
De az első három levélben nincs szó még Jézus második eljöveteléről.
A negyedik levél végén van először szó olyan formában, hogy a 2. fejezet 25. versében ezt olvassuk:
„Tartsd meg, ami nálad van, amíg eljövök„.
Egy halvány kijelentés. Tartsd meg, ami nálad van, amíg eljövök.
De csak ennyi, egy halvány kijelentés. Hogy becsüld meg, amire eljutottál, tartsd meg, ami nálad van, amíg eljövök. A 3. fejezet 3. versében azonban az ötödik levélben már így búcsúzik el Jézus a gyülekezettől:
„Íme, eljövök, mint a tolvaj„. Már akkor azt mondja, hogy tolvajként jön el, váratlanul, hirtelenül jön el. A 3. fejezet 11. versében azt mondja:
„Íme, eljövök hamar”. Nem tudom érzékeljük-e az előrehaladást. Tartsd meg, ami nálad van, amíg eljövök, tolvajként jövök el éjjel, eljövök hamar. A 3. fejezet 20. versében, az utolsó, hetedik levélben pedig így búcsúzik el:
„Az ajtó előtt állok és zörgetek.”
Egyre közelebb kerülünk Jézus második eljöveteléhez. Egyre inkább távolodunk a múlttól, jövünk a jelenbe, és tartunk a jövő felé. Tehát ez is azt mutatja, hogy a Jelenések könyvének csak egyetlen egy méltó magyarázata van, amely feltételezi azt, hogy Isten nem hagyott lyukakat vagy üres szakaszokat a világtörténelemben. Isten, aki bemutatta visszamenőleg a teremtés történetét, bemutatta a Mózes előtti 2500 évet, és ne tessék elfelejteni, hogy Mózes előtt 2500 évig nem volt írásos kinyilatkoztatás, de amikor lett írásos kinyilatkoztatás, akkor Isten Mózes első könyvében összefoglaltatott évezredeket, hogy a teremtéstől fogva lássuk az emberiség történelmét. Ezt el is várjuk Istentől, ezt el is várjuk Jézus Krisztustól, hogyha ő a mennybe ment is, ha távozott is a Földről, de a Földnek a jövendő történelmét a Föld lakosai elé fogja állítani.
Tehát még egyszer mondom: amik vannak, és amik ezek után lesznek. A hetes szám, az előrehaladó kijelentések az elbúcsúzásban is, és sok-sok más dolog, amit egy figyelmes olvasás rögtön fölfedez. Rögtön.A huszadik olvasás után.
Mert a mi figyelmünk az nem az a figyelem, ami a legnagyobb figyelem. Bennünket az élet eléggé szétszór itt a XX.-XXI. század fordulóján. A mi figyelmünket milyen írásművek kötötték le? Újságok vagy regények? Odafigyeltünk, odafigyeltünk, nem figyeltünk, nem figyeltünk, sokszor sokat nem veszítettünk. Ment 2-3 nap után a dolog, végére értünk annak a regénynek, vagy annak az írásműnek, aztán valamit megjegyeztünk belőle.
De a Bibliát így nem lehet olvasni.
A Bibliára nagyon oda kell figyelni. A Biblia egy könyvben, – azért gondoljuk meg, egyetlen egy könyvben – mintegy 6000 évet összefoglal. És ott olyan mélységben kiértékel egyéni életutakat, közösségeknek, nemzeteknek a mozgásait, az egész történelemnek az előrehaladását, és ok-okozati összefüggéseit. Mert ugye a Biblia nem Nostradamus, hogy azt mondja, hogy majd jön egy valami ott fönt, aztán meg ott lent is lesz valami, meg efféle. És akkor ebből mindenki kiolvas mindenfélét. Mondjuk a német légitámadást London ellen, és ebből olvassák ki, hogy fönt veszély, alul menekülés. Hát ez csak a német légitámadás lehet ugye London ellen. Nostradamus a XVI. sz-i jóslatában.
A Biblia ilyeneket nem tartalmaz.
A Biblia konkrétan rámutat dolgokra, és olyan mélységben, ok-okozati összefüggésekben állítja elénk a történelmet, amiből láthatjuk a folyamatot. A Biblia nem kíváncsiságot akar kielégíteni, a Biblia nem jóskönyv, nem olyan, mint most a New York-i támadás napján, hogy, – mondták is a hírközlő szervek, – hogy az emberek sorban álltak a Nostradamusért a könyvesboltokban. Valaki már mondja meg, hogy tényleg ennek így kell-e történnie. Ezt biztos valaki, egy látnok ember elmondta.
A Biblia ilyen dolgokat nem mond el. Ha valaki az I. világháborúra kíváncsi, nincs benn a Bibliában. A II. világháborúra kíváncsi, nincs benn a Bibliában. De ami szülte az I. világháborút, meg a II. világháborút, azok a XVIII. századi folyamatok, amelyek egy új világkorszakot hoztak létre, azok viszont nagyon részletesen benne vannak a Bibliában. Ami annak a következménye, arról a Biblia nem beszél részletesen, mert mindig gyökerében kell megragadnunk a dolgokat, mindig az okokat kell meglátnunk, hogy azután az okozatokat el tudjuk helyezni.
De hadd hívjam még fel arra is a kedves hallgatók figyelmét, hogy a Jelenések könyvében nincs kevesebb idői kijelentés, mint mondjuk Dániel könyvében. Külön felhívom erre a szempontra is a figyelmet, hogy a Jelenések könyve teli s teli van idői próféciákkal.
Az első idői próféciát a 2. fejezet 10. versében találjuk.
„Lesz tíz napig való nyomorúságotok.”
A prófétáknál a napok, – mint Ezékiel könyve alapján tudjuk, – hogy a napok mindig éveket jelentenek. Csak ennyit mondott a Smirnai levélben: Lesz tíz napig való nyomorúságotok. Bevilágítja Jézus a kereszténység történelmének egyik válságos időszakát, amikor a kereszténységet ki akarták irtani. Ez a IV. sz. elején történt. Csak úgy rámutat ebben a második levélben a tíz napig, tíz évig való nyomorúságra. Aztán a Jelenések könyvében döbbenetes idői kijelentések vannak az iszlámról. Ezt, ha most mondom, sokan azt mondják, hogy biztos rájátszom bizonyos dolgokra, meg nagy, bombasztikus dolgokat szeretnék mondani, de most milyen jó, hogy 15 évvel ezelőtti előadás sorozatot is felvették, a 7 évvel ezelőtti előadás sorozatot is felvették.
Mosom kezeimet, én már akkor is elmondtam, hogy hogyan van bent az arab történelem, a Szeldzsuk török történelem, tehát az iszlám egész kifejlődése, és az európai népekre mért csapása. Jelenések könyve 9. fejezet.
A Jelenések könyve 9. fejezetében azért az aktuális dolgokat nem kikerülve szeretnék majd kitérni, nem a mai előadáson, inkább sorozatunk keretében.
A 9. fejezet 5. versében is olvasunk egy jövendölést öt hónapról.
A bibliában öt hónap, az 5 x 30 nap, = 150 nap, vagyis 150 év. A Biblia napokban adja meg az éveket, és különböző egyszerű számkombinációkban napok, hónapok évek szorzataként adja meg, pl. ott a 9. fejezet 5. versében az öt hónapról szóló jövendölés, ami később újra megismétlődik, vagy a 9. fejezet 15. versében a napokban megadott évek összeadva 391 év és néhány napot tesznek ki. Ezt is majd külön szeretném ismertetni.
Az egész Jelenések könyve 9. fejezete, ami az ötödik és hatodik trombitaszó bemutatása azt állítja elénk, hogy DK-en, Európától DK-re hogyan jön fel a történelem mélyéből egy olyan hatalom, amelynek lesz egy démonikus irányítója, lesz egy valaki, aki az arabok törzsi vallását, a judaizmust és a kereszténységet össze fogja gyúrni, és létrehoz egy újabb vallást a VII. században, ez Mohamed.
És hogyan fog Mohamed vallása először DNy-i irányban a mórokon keresztül Franciaország felé törni. Amikor ott vereséget szenvednek, akkor DK-i irányból, Törökországból és a Balkánon keresztül. Hogyan próbálják először harapófogóba fogni először erről, aztán a másik irányból Európát az iszlámnak a hódító hadműveletei. Erről a Biblia részletes kijelentés sorozatot ad.
Ezt egyébként már Luther Márton magyarázta a XVI. században.
És hogyha mi magyarok 450 évvel ezelőtt éltünk volna, akkor abban a szerencsében lett volna részünk, hogy több református vagy evangélikus lelkésztől mi erről hallhattunk volna. 450 évvel ezelőtt. Most nem nagyon tudunk olyan lelkészeket mutatni, sem Budapesten sem a Kárpát-medencében, akik komolyan vennék azt, hogy ez Jézus Krisztus kijelentése.
Jézus Krisztus megmutatja azt, hogy miért engedte meg a történelemben a népvándorlást, 8. fejezet, és miért engedte meg az arab-iszlám inváziót, török-iszlám inváziót, ez a 9. fejezet.
Ezt, ahogy említettem, majd külön fogjuk részletezni. De teljesen egyértelmű, hogy Jelenések könyvének a legtöbb idői próféciája, nevezetesen öt idői prófécia egy egyházi hatalommal kapcsolatos.
Ez az öt idői prófécia sorrendben
a 11. fejezet 2. és 3. versében található, majd
a 12. fejezet 6. és 14. versében, és
a 13. fejezet 5. versében található.
Még egyszer elmondom annak, aki ennek utána akar nézni: 11. fejezet 2. és 3. verse, a 12. fejezet 6. és 14. verse és a 13. fejezet 5. verse a Dániel könyvéből jól ismert, ún. 1260 napos próféciát tartalmazza.
Vagy úgy, hogy 1260 nap,
vagy úgy, hogy 42 hónap, 42 x 30 ugyancsak 1260,
vagy pedig úgy, hogy ideig, időkig, félidőig, vagyis egy évig, két évig, fél évig. 3,5 x 360 ugyancsak 1260. Ennyi rejtjel van benne.
De ez elemi matematika, szorzás. Egyszerű, nem kell gyökvonással bíbelődnünk, nem kell magasabb matematikai műveletekkel bíbelődnünk. Általában a Biblia összeadás és szorzás formájában jelent ki időket. Ezt megszokhattuk már Dániel könyvénél, amely könyvben nagyon sok idői kijelentés van. De hogy mennyire közel megy az emberi történelem végéhez a Jelenések könyve, két napra vonatkozó próféciát is hadd emeljek ki.
A 8. fejezet 1. verse: „Lőn nagy csendesség a mennyben mintegy fél óráig„.
Vagy a 17. fejezet 12. verse, ami lesz egy napig való próbatétel, lesz egy napig való hatalom, amit ez a szövetség kap a 17. fejezet 12. versében:
„A tíz szarv pedig, amelyet láttál, tíz király, olyanok, akik még birodalmat nem kaptak, de hatalmat kapnak, mint királyok egy óráig a fenevaddal.”
Egy óra a napnak egy kis része, a vége felé a Jelenések könyvében napokra menő próféciák is vannak, amelyeknek a megfigyelése, megfejtése során megint csak ne tévesszük el azt a félmondatot, amiből kiindultam, és amiről a mai előadásunk szól:
Ez Jézus Krisztus apokalipszise.
Tehát ezt Jézus adta. Jézus tudta, hogy miért adta, Jézus tudta, hogy mire hívta fel a figyelmet, Jézus pontosan érzékelte azt, ahogy haladunk előre az időben, mire lesz szüksége az emberiségnek, és főleg mire lesz szüksége azoknak az embereknek, akik Jézust követik, és akik Jézus akarata szerint akarnak élni, és akik Jézus evangéliumát hirdetik.
Kedves hallgatók, úgy figyelemfelkeltésül ennyi majdhogynem elég is, nem?
Hátha ez Jézus Krisztus apokalipszise, és ez így halad előre az időben, hogy még idői próféciák is vannak benne, akkor egyetlenegy vágy feszíthet bennünket, hogy akkor álljunk neki, és mindenki kezdje el olvasni, és mindenki el is kezdhesse olvasni. Még azzal is szeretnék foglalkozni, hogy a négy szerkezeti résznek az elején Jézus Krisztus mindig meg is jelenik látomás formájában, tehát hogyha Önök el akarják képzelni a Jelenések könyvét mondjuk így, hogy most magam elé akarom képzelni ezt a könyvet, akkor egyrészt a könyv 22 fejezetből áll, nem olyan nagy könyv.
Vannak olyan bibliai könyvek, amelyek hatvanegynéhány fejezetből állnak, a Zsoltárok könyve 150 zsoltárból áll.
Mózes öt könyve grandiózus, ez a Tóra.
Tehát a Jelenések könyve a maga 22 fejezetével ahhoz képest, hogy idáig számolva már 2000 évet tömörít össze, nem egy nagy dolog. A Bolsaja enciklopédia vagy a Nagy világtörténelem legalább 4-5 vaskos kötetből áll. És vannak egyéb 10 meg 20 kötetes nagy világtörténelmi atlaszok. Ehhez képest mondjuk a 22 fejezet, és ennyi összesen a Bibliában, azt hiszem nincs igaza itt bölcs Salamonnak, aki azt mondja, hogy a sok olvasás fáradságára van a testnek, ezért nem kell sokat olvasni.
Egy-két óra alatt elolvashatjuk. De azért olvassuk el másodszor, harmadszor, negyedszer meg huszadszor is, mert lehet, hogy akkor fogjuk majd megérteni.
Szeretnék Önöknek egy nagyon egyszerű vázlatot adni a Jelenések könyvéről, amit mindenki fejben megjegyezhet.
A Jelenések könyve, mint említettem, négy részből áll.
Ezt a 2000 évnyi világtörténetet négy szempontból tekinti át.
Az első szempont, amiből áttekinti, hogy Jézus Krisztusnak hol voltak igazi keresztény közösségei az elmúlt 2000 évben. Ez nagy kérdés. Ma is nagyon sok ember fölveti a kérdést, hogy hol van az igaz egyház? Ez nagy kérdés. Hát erre Jézus maga válaszol. Különben az egész Bibliában Isten maga is mindig válaszolt erre a nagy kérdésre. A tavalyi jogi karon tartott sorozatom egyik előadása során bemutattam kicsit játékosan, hogyha mondjuk 3000 évvel ezelőtt éltünk volna, akkor is el tudtuk volna dönteni, hogy hol van az Isten egyháza, ha 1900 évvel ezelőtt találkoztunk volna, akkor is el tudtuk volna dönteni, ha 500 évvel ezelőtt éltünk volna, akkor is el tudtuk volna dönteni, hát csak most nem tudjuk eldönteni.
Isten rámutatott 3000 évvel ezelőtt is, hogy ez a nép az Ábrahám utódai, a zsidó nép az én választott népem. Akkor is volt már kínai meg indiai meg nem tudom én mennyi vallás, minden népnek megvolt a maga istene, mitológiája és vallása, no de Isten rámutatott, hogy ez az én népem.
Őrájuk bíztam az evangéliumot. Pál apostol elmondja a Római levél 3. fejezet 1. versétől, hogy milyen tekintetben különb a zsidó nép a többinél. Egy tekintetben, Isten rájuk bízta az üzenetét. El tudtuk volna dönteni, mert a világ összes könyve közül nem a Védák, nem az Upanisadok, nem Buddha, senki más nem mondta volna, egyedül a Biblia mondja, az Isten rámutat, hogy ez az igaz egyház, titeket választottalak, hogy legyetek misszionáriusok, papok birodalma, szent nép. Ti zsidók, hirdessétek az élet igaz Istenét, mert hozzátok küldtem a prófétákat, nektek adtam a törvényeket. Tehát 3000 vagy 2500 évvel ezelőtt is könnyűszerrel el lehetett volna dönteni, hogy hol van az igaz egyház.
Ha meg Jézus mennybemenetele után éltünk volna, már ott voltak az első evangéliumok, ott van Máté evangéliuma 21. fejezet 43. versében Jézus világosan mondja, hogy titőletek, zsidóktól elvétetik az Isten országa, és oly népnek adatik, mely megtermi annak gyümölcseit. Tehát rámutat az őskereszténységre, rámutat a követőire.
És Jelenések könyve első három fejezete rámutat a hét gyülekezeti levélben.
Jézus maga megnevezi, hogy kiket tart igazi követőinek.
Kiket tartott az I. században,
az első I-II. században,
a III-IV. században, a IV-VI. században,
a VI-XVIII. században,
a XVIII-XIX. században,
a XX. században.
Rámutat.
Tehát ha valaki megismeri a Jelenések könyve első három fejezetét, és erre időt szán, hogy én szeretném megtudni, hogy Jézus Krisztus mit mondott az igazi közösségekről. Nem azt akarom megismerni, hogy egyes felekezetek mit mondanak önmagukról, mert minden felekezet önmagát tekinti választott felekezetnek, és minden felekezet úgy beszél önmagáról, hogy egyedüli, kizárólagos, és aki nem hozzájuk tartozik, az elkárhozik, vagy legalábbis nem jó úton jár.
Ugye? Ezt szoktuk meg, ezt minden nap halljuk.
Az egyik felekezet azt mondja a másikról, hogy eretnek, a másik azt mondja a harmadikról, hogy szekta, a harmadik a negyedikről elmondja, hogy az itt hibázik, az ötödik mondja a hatodikra, hogy az nem is keresztény.
Hát ezt minden nap halljuk. Ez rendben is van, mindenki véleményt nyilváníthat, no de senki nem kíváncsi arra, hogy Jézus Krisztus milyen véleményt nyilvánít? Hát az bennünket nem érdekel, hogy Jézus Krisztus talán véleményt nyilvánít a Jelenések könyvében, hogy mely közösségeket tart igazi közösségeknek? A Jelenések könyve első három fejezete az első nagy része a Jelenések könyvének, amelyben a hét levél előtt Jézus megjelenik.
Minden szerkezeti részt Jézusnak egy látomásban való megjelenése vezet be.
Ezt nagyon meg kell figyelni, hogy hogy jelenik meg, miért úgy jelenik meg, és mire ad kulcsot ezzel a megjelenésével, ami az után következik. Ha valaki jól akarja megismerni Jelenések könyvét, Jézus Krisztus megjelenését harmincszor olvassa el. Ha a másikra azt mondtam, hogy hússzor, akkor erre azt mondom, hogy harmincszor kell elolvasni.
Az 1. fejezetben megjelenik Jézus. Hogyan?
Hét gyertyatartó között jár-kel, a kezén hét csillagot tart, és kétélű éles kard jön ki a szájából. És így lépdel a hét gyertyatartó között. A jelképeket azonosítja a Jelenések könyve, ha az ember történetesen megnézi az 1. fejezet 20. versét, rögtön ebből a látomásból két jelképet azonosíthat. A hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót.
„A hét csillag a hét gyülekezet angyala, és amely hét gyertyatartót láttál, az hét gyülekezet.”
Nagyon sokszor Jelenések könyve azonosítja a jelképeket. Amiket nem azonosít, azokat már az előző bibliai könyvek azonosították. A Bibliának már van ez előtt 65 könyve, nyilván nem mindent a Jelenések könyvének kell bepótolni, úgyhogy menjünk vissza, és azért nézzük meg, hogy mondjuk a Bárány jelképet már Jn 1:29 verse azonosította, akkor nem fogja az 5. fejezet azonosítani, amikor megjelenik Jézus, mint megöletett Bárány. Ezt már itt tudni kell, hogy a megöletett Bárány kinek a jelképe. De visszatérve ehhez az első látomáshoz. Milyen tökéletesen kifejezi ez az első látomás, amiről majd a hét levél beszél.
Önöknek feltenném a kérdést, hogy miről beszél ez a látomás, hogy Jézus Krisztus jár-kel, peripateo az ige, ami a görögben annyit jelent, hogy körbejár, jön és megy, és állandóan vizsgálja ezt a hét gyertyatartót. És hét csillag van a kezében, és kétélű éles kard jön ki a szájából.
Tökéletes bemutatás, de minek a tökéletes bemutatása?
Az, hogy Jézus Krisztus miután a mennybe ment, miután először eljött erre a földre, meghozta az áldozatát és a mennybe ment, azután ő nem fog természetfeletti módon itt megjelenni a történelemben, és nem fog beleavatkozni a történelmünkbe, ő az ige, az ő beszéde, hiszen a kard az az igének a jelképe, a beszédein keresztül irányítja majd a gyülekezet angyalait.
Az angyal annyit jelent, hogy küldött, követ.
Tehát az egyes közösségek lelki vezetői, hogy a gyertyatartókban állandóan égjen a láng, hogy legyen ennek a világnak világossága, Jézus Krisztus erről így gondoskodik. Senki ne várja azt, hogy Jézus csodát tesz, hogy megjelenik, hogy, akik a keresztényeket ki akarják irtani, azokat majd ő megfékezi.
Nem. Jézus hagyja a történelmet úgy folyni, ahogy ok-okozati összefüggésekben folyik, de Jézus Krisztus a karddal avatkozik közbe a történelembe, de a kard nem a kezében van.
Ugye milyen érdekes? Ilyen egyszerű látomásokban figyeljünk fel rá, hogy nem a kezében van a kard. Tehát nem fog megjelenni, nem fog itt háborút vívni, nem fog csatát vívni, nem lehet azt kérni, hogy a magyarok istene, meg nem lehet azt mondani, hogy fölajánlottuk az országunkat, mert ilyen nincs.
Nincs. Mert azt mondja a 95. zsoltár, hogy „a nemzeteknek minden istene bálvány.”
Ha a magyaroknak van istene, vagy valakinek fölajánlották az országot, az bálvány, pogány vallásoknak a maradványa.
Jézus Krisztus nem így létezik. Jézus Krisztus a mennyből a Szentlélek által embereket ihlet, hogy szólaltassák meg a beszédeit, a tanításait, és akik megszólaltatják, azokra azt mondja Jézus, hogy elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Jézus tudja, hogy kiket küld ebbe a világba, tudja, hogy ez a világ egy farkastörvényű világ, tudja azt is, hogy ő csak olyanokat küld, az ő nevében csak az mehet, aki viszont rá hasonlít.
A bárány a Bibliában Jézusnak is a jelképe, de Jézus követőinek is a jelképe. És Jézus Krisztus küldi, küldi a követőit a világba, és ahol megszólaltatják a Bibliát, a Biblián keresztül, az igén keresztül, aminek a kétélű éles kard a jelképe. Zsidó levél 12. fejezet, Efézus 6:17 szerint a lélek kardja az Isten beszéde, és az Isten beszéde élő és ható és élesebb a kétélű éles kardnál. Tehát a kard Isten beszéde, azért is nincs a kezében, azért jön ki a szájából, mert ezzel akarja bemutatni azt, hogy Jézus Krisztus itt van ebben a történetben.
Jézus Krisztus küzdelmet folytat, kiált a hűséges tanítványai és követői által, akikre Jézus Krisztus nem politikai szerepet bízott, nem azt bízta rájuk, hogy akkor most szerezzetek ennyi milliót vagy annyi milliárdot, vagy, hogy politikai pártokat alakítsatok ki. Jézus a követőire azt a feladatot bízta, hogy szólaltassák meg a tanításait.
Ne keverjék össze a világ országainak tanításaival, ne keverjék össze politikával, ne keverjék össze nacionalizmussal, szólaltassák meg azokat a tanításokat, amelyek tisztán, egyértelműen mutatják, hogy mi a helyes emberi cselekvés, és Isten kiket keres az ő imádóinak. Tehát aki ezt a bevezető látomást úgy megérzi, úgy megfogja, komolyan veszi, hogy Jézus Krisztus itt van közöttünk, de Krisztusnak az akarata és szándéka ott fog teljesedni, ahol hallgatnak a szavára. Ahol alávetik az emberek magukat az ige hatalmának, és ahol követik Jézus Krisztust. Megérti, hogy az ezután következő 2. és 3. fejezet azokat a keresztény közösségeket mutatja be, akik a történelemben minden másnál értékesebbnek tartották Jézus kijelentéseit, a Biblia kijelentéseit.
És akkor megismerjük ezeket a keresztény közösségeket, látni fogjuk, hogy az Efézusi levél az kiket jelképez,
a Szmirnai levél az kiket állít elénk,
Pergámum, Thiatira stb. milyen egyháztörténeti korszakot állít elénk. Ehhez tehát mondom, ezt a segédkönyvet tudjuk ajánlani, Jézus Krisztus apokalipszise, I. kötet.
De tovább megyek. Mi a Jelenések könyvének a második része?
A Jelenések könyvének a második része szintén egy bevezető látomással kezdődik.
És utána a hétpecsétes könyv egyes pecsétjeinek a feltörésével folytatódik.
Ez a 4. fejezet 1. versétől a 8. fejezet 1. verséig tart, könnyű megjegyezni. Tehát az első szerkezeti egység az első három fejezet, a második szerkezeti rész a 4. fejezet 1. versétől a 8. fejezet 1. verséig tart. Ha valaki itt komolyan veszi a bevezető látomást, itt tudni illik, sokkal hosszabb a bevezető látomás. Az első prófécia sorozathoz a bevezető látomás az első fejezet pár verse.
A második prófécia sorozathoz, tehát a hét pecsétes könyv felnyitásához a bevezető látomás a teljes 4. és 5. fejezet.
Teljes két nagy fejezet. Ez a Bibliának rendkívüli két nagy fejezete, tulajdonképpen nem is kellene őket különválasztani. A XVI. században választották külön, azelőtt a Bibliában nem volt fejezet beosztás.
Ez a 4. és 5. fejezet teljesen összetartozik, nagyon szervesen egymáshoz kapcsolódik.
Miről van itt szó? János apostol bepillantást nyerhet a mennybe.
Ez egy döbbenetes rész. Földi ember látomásban, nem valóságosan, de látomásban látja maga előtt a mennyet. Látja azt, hogy a mennyben milyen tisztaság van. Színekkel, elrendezésekkel, ami leírhatatlan, lenyűgöző fenségben látja az Atya trónját, látja a Léleknek a munkáját, ahogy az Atyával karöltve dolgozik az emberiségért. Láthatja a mennyei lényeket, kérubokat és szeráfokat, az angyalok különleges csoportjait, a különleges angyalokat.
Láthatja az emberiség előőrsét is, a 24 vént, aki ott van a mennyben. Név szerint, háromról tudjuk, hogy Mózes, Énok és Illés, a többi 21 pedig a Jézus feltámadásakor, akik kijöttek a jeruzsálemi sírokból. Tehát, akik ott vannak az emberiség előőrseként már a mennyben, ahogy tiszteletet adnak az Istennek. Ezek a különleges színek, pl. a smaragdnak az élénk szereplése ebben a fejezetben, más ilyen ásványkincs, én már nem is tudom ezeket elmondani.
János apostol ezeket nagyon ismerte. A Jelenések könyve 21. fejezetében ezek újra előjönnek, amikor a mennyei Jeruzsálemet írja le. Csodálatos ásványok, csodálatos drágakövek fényei és színhatásai játsszák itt a vezető szerepet. Vagyis a Jelenések könyve 4. és 5. fejezete azt sugallja, hogy a menny létezik, a világegyetem egy adott pontján létezik, hogy pontosan hol, nem tudjuk.
De Jézus nem véletlenül tette hozzá a Miatyánk kezdő sorához, hogy Miatyánk, ki a mennyekben vagy. Te ott vagy most. Tehát a tér-idő koordinátái között, valahol a világmindenségben, gondolom egy viszonylag nagyon távoli helyen, de ugyanebben a tér-időben létezik a menny, ahonnan azt mondja a 103. zsoltár, hogy az Isten a mennybe helyezte a székét, és uralkodása onnan mindenekre kihat. És látja János apostol a mennyei tanácsot, és látja az Atyát, akinek a kezében ott van a hétpecsétes könyv, és hallja a hangot, hogy ki az, aki méltó lenne ezt a hétpecsétes könyvet felnyitni. Ki az, aki az emberiség történelmét kielégítően meg tudná magyarázni.
Nagy kérdés. Erről a hétpecsétes könyvről Dániel 10. fejezetében olvashatunk már, némely röpke előzetesként, mint az igazság írását, így említi Dániel könyve 10. fejezetet.
Az igazság írása. Mi az igazság? A történelmünkben mi az igazság?
Miért erre halad a történelmünk, és nem másfelé? Miért ilyen a történelem?
Nem lehetne jobb történelmet írni? Nem lehetne megváltoztatni itt a történelmet, hogy ne üssék-vágják egymást az emberek?
Vagy ugye most is egyik nemzet a másiknak, vagy többnek viszontcsapást meg válaszcsapást, megtorlást ad, meg azok is megtorolják meg visszatorolják. Tehát ebből a borzalmas alagútból nincs kimenetel? Nem lehet más?
Hát az emberi történelem ilyen reménytelen szélmalomharc?
Hogy itt csak a jó szándékok vannak, de a megvalósulás mindig a rossz. Tehát az Atya tartja a jobb kezében a hét pecséttel lezárt könyvet, ez nem olyan könyv, mint a mostani könyvek, ez inkább tekercs, így is szokták ábrázolni, hogy a tekercsről lógnak le a pecsétek, és így be van pecsételve, tehát nem nyílik ki. És amikor látja ezt a hétpecsétes könyvet az Atya kezében, és felhangzik a kérdés, hogy ki lenne méltó felnyitni a hétpecsétes könyvet? És akkor azt mondja János apostol, hogy nemhogy felnyitni nem volt senki méltó, de még a ránézésére sem volt senki méltó. Sem angyal, sem ember, sem a 24 vén, sem senki még csak kísérletet sem tett arra, hogy megmagyarázza az emberi történelemnek ezt a sok botrányát, ezt a sok zűrzavaros eseményt, hogy ezek miért jöttek egymás után, miért így, és most miért itt tartunk. János apostolról olvassuk, hogy annyira mélyen a jelenet hatása alá került, hogy elkezd zokogni.
Elkezd magába mélyedve szinte összecsuklani és sírni. És miközben az Isten látja, hogy János apostol, aki kapja ezeket a kijelentéseket Jézus Krisztustól, sír, eközben felhangzik a bátorító szó, hogy ne sírj, mert van megoldása az emberi történelemnek.
Van kiút, lesz az alagútnak vége, mert győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán.
Oroszlán? Győzelem?
Felkapja a tekintetét János apostol, örülve annak, hogy íme, itt a megoldás, itt a győzelem, az oroszláni erő, és akkor látja a megoldást.
Jön egy Bárány, mégpedig, mint egy megöletett.
Oroszlán és Bárány. Erős oroszlán és megöletett Bárány. Micsoda erős ellentét!
De János apostol itt érti meg, hogy ami az emberek szemében győzelem, az Isten szemében vereség, és ami az embereknél vereség, az Istennél a győzelem. Valóban 180 fokos fordulatra van szükség.
Az embernek ekkor mutatta be, hogy az Isten szemében nem az a győzelem, amikor valaki erővel győz, nem az a győzelem, amikor valaki hatalommal győz. Az Isten szemében az a győzelem, ha valaki kitart a szeretet és az igazság törvénye mellett még az élete áldozata árán is. Ezért jelent meg az Atya trónusa előtt, aki tartja a hétpecsétes könyvet a Bárány, aki egy megöletett Bárány, és elveszi a könyvet, és felnyitja annak hét pecsétjét. Ha valaki ezt megérti, hogy ezzel a 4. és 5. fejezettel kellőképpen foglalkozik, akkor kulcsot kapunk az egész történelemhez.
Hogy mondjuk, ne Július Cézárról olvassuk rakásra a könyveket, meg ne Néróról, meg ne Napóleonról, meg ne Hitlerről, meg ne Mussoliniról, meg ne Sztálinról. Pedig ezek a nagy könyvsikerek. Ha egy kiadó könyvsikert akar, akkor a nagy gazfickókról, a nagy gazemberekről, a nagy vérszomjas emberekről kiadja ezeket a könyveket, és százezresével veszik meg az emberek.
Isten azt mondja, hogy az ő szemében nem az a győzelem, ha valaki letromfolja a másikat, ha erővel, hatalommal győz, Isten szemében az a győzelem, ha valaki következetesen szeret és következetesen igazságos. És ezért tudja Jézus felnyitni a könyvet, mert ő következetes volt az életében, és soha szeretetlenséget nem engedett meg magának, soha igazságtalan nem volt, az ő veséjének övezője a jogosság és igazságosság volt.
Ő az egész életében arra mutatott példát, hogy akkor élünk majd igazi emberi életet, hogyha a nagyságot nem így keressük, ha nem hatalomra törünk, hanem a szolgálatban vagyunk tökéletesek, és abban képezzük magunkat. Tehát, hogyha valaki ezt megérti a 4. és 5. fejezetből, az tudja, hogy mi következik a 6. fejezetben, hogy Jézus Krisztus megmutatja majd a történelem igazi győzteseit. Hogy azok nem a Július Cézárok, nem a Napóleonok, nem a hadseregek, nem a politika, hanem azok az emberek, akik a Krisztusban való hitükért bármit el tudtak viselni, és bármit el tudtak szenvedni.
Megmutatja majd ez, hogy az ő igazi egyháza hogyan tudott győzni a történelemben. Először jön egy
fehér lovas, az őskereszténység csodálatos győzelme. Kijön utána egy
tűzvörös lovas, az üldözések egyháza, továbbra is egy győzelmes egyház. A kereszténységet nem tudták kiirtani sem a II, sem a III, sem a VI. század elején. De a fehér és tűzvörös lovas után, ahogy Jézus kinyitja a harmadik pecsétet, egyszer csak egy drámai fordulat áll be, kijön egy
fekete lovas. A fekete lovas a bukásnak, a gyásznak, a halálnak a jelképe. A kereszténység nagy megtörését előre elmondta Jézus Krisztus. Szépen indul a követőinek a sorsa, az első 3-4 évszázad eleje szép történelem lesz, a kereszténység terjedni fog, és tisztán megőrzi magát, de a VI. században egy döbbenetes változás következik be, amikor a kereszténység elfogadja a Római államhatalomtól azt, hogy hatalmi helyzetbe kerüljön.
És amikor hatalmi helyzetbe kerül a kereszténység, akkor röviden szólva az üldözött vallásból lesz egy üldöző vallás.
Aki pénzt, hatalmat kap ezen a világon, az általában a megtébolyulást is megkapja mellé. Ezen a világon a pénz, a hatalom megfosztja az embereket a legelemibb meggondolásoktól is. Minden rossznak gyökere a pénz szerelme, mondja Pál apostol a Timóteushoz írott első levele 6. fejezetében.
Amikor a kereszténység elfogadott pénzt, elfogadott állami támogatást, amikor visszaadták az elkobzott birtokokat, ingatlanokat, és amikor már a VI. század végén szinte kötelezővé tették azt, hogy aki római polgárnak születik, az egyben kereszténynek is kell, hogy szülessék, elkezdődött a hatalmi kereszténység iszonyatos történelme, ami a krisztusi tanítások döbbenetes devalválódásával járt együtt.
És mi következhet a fekete után még? Jézus felnyitja a negyedik pecsétet, és a negyedik pecsétnél jön ki még egy lovas, az 5. 6. és 7. pecsétnél már nincs lovas a látomásban, a negyediknél még van. Mi jöhet a fehér, a vörös, és a fekete bukás után?
Jön a halottsárga. Jön a kereszténység teljes eltorzulása, teljes feloszlása. A IV-VI. században ez a 180 fokos fordulat, hogy az üldözött egyházból egy üldöző egyház válik, és aztán kezdetét veszi a középkor, az emberi történelemnek legfélelmetesebb kora, és persze ne felejtsük el a leghosszabb része.
13 évszázad a legteljesebb lelki, szellemi zsarnokság jegyében, ahol a kereszténység nevében elnyomták az embertömegeket, ahol a kereszténység megfojtotta a szabadságot.
Miféle kereszténység volt ez?
Nyilván nem az igazi kereszténység, hanem a hatalmi kereszténység. És Jézus bemutatja, hogy őneki akkor is maradtak követői, nem a hatalmi kereszténységben, nem az európai vezető, nagy, pompázatos és hatalmas külszínnel, pompával fellépő kereszténységben, hanem maradtak igazi követői a földön, akik az ötödik pecsét felnyitásakor – ez a Sánta Ferenc regénynek is a mottója, illetve erre fűzi fel a regényét, – amikor az ötödik pecsétet is felnyitja Jézus, akkor megölt keresztények sokaságát látjuk. Szinte megszemélyesítve látjuk az egyháztörténelem mártírjait, ahogy felfohászkodnak Jézushoz, hogy Uram, te szent, és igaz, meddig tűröd még? Meddig?
A Biblia nagy kérdése, hogy meddig.
Meg a mi életünk nagy kérdése, hogy meddig. Meddig tart még a sötétség?Meddig a megpróbáltatás? Meddig pusztítanak és ártanak ezen a földön?Meddig tart még az Isten türelme? Mikor avatkozik közbe az Isten?
És adattak akkor nekik fehér ruhák, és azt mondják nekik égi lények, hogy várjatok még, mert sajnos a középkorral az emberiség még nem itta ki a keserűségek poharát.
A hosszú középkorral, ami borzalmas, a Biblia azt mondja, hogy a VI. századtól tágabb értelemben a XVIII. századig, tehát a polgári nemzetállamokig veszi a Biblia a középkort, ezért mondtam, hogy 12-13 évszázad, a VI-XVIII. századig.
A középkorral még nincs vége a borzalmaknak.
A középkor után még lesz egy borzalmas visszahatás, megjelenik az ateizmus, erről szól majd a 11. fejezet látomása, hogy az eltorzult vallásosság után hogy jelenik meg az ateizmusnak a világkorszaka.
Ez az emberiség történelmében több mint 2 – 2 és fél évszázad.Mi is még ebben nevelkedtünk fel, egy világméretű, nagy ateista kultúrában, nagy ateista civilizációban.
De még ez sem a vég.
Hanem az emberiség történelmében jön még egy szakasz, amikor az ateizmus is kifullad és lelepleződik, hogy nem képes megoldani a világ problémáit, de visszajön egy új középkor, szerencsére már nem olyan hosszú ideig, mint a régi középkor. De visszajön egy gyökerében ugyanolyan jellegzetességeket mutató új középkor, ahol államot és egyházakat összefonnak, ahol az emberiség problémáit a politika és a vallás erői meg akarják oldani, és ez sodorja, veti bele az emberiséget egy mély kátyúba, egy mély, és most már gyógyíthatatlan krízisbe, amiből, ahogy említettem csak Jézus Krisztus második eljövetele hozhat megoldást.
Mielőtt azonban ezeket a borzalmas dolgokat a Biblia elmondaná, Jézus Krisztus kijelentené, a második részben egy döbbenetes jellegzetességet vehetünk szemügyre. A következőt: az első szerkezeti részt, tehát az első három fejezet egymás után elmondta a hét levelet. Ott nem volt megakadás, megszakadás, egymás után jött
efézusi, szmirnai, pergámumi, thiatirai, sárdisi, filadelfiai és laodiceai levél, és lezárult.
A 4. fejezettől elkezdődő második részben felnyitja Jézus az
első pecsétet, kijön a fehér lovas,
második pecsétet, vörös lovas,
harmadik pecsétet, fekete lovas,
negyedik pecsétet, halottsárga lovas,
ötödik pecsétet,az oltár alatt levő lelkek, meddig Uram?
Hatodik pecsétet, már a föld erősségei megrendülnek, már lehet látni, hogy ennek a földi történelemnek vége van. De mielőtt vége lenne, a hatodik pecsét után nem nyitja fel rögtön a hetedik pecsétet. Erre tessenek odafigyelni. Annyi sok Bibliaolvasó emberrel találkoztam, de ezt az egyszerű jellegzetességet nem tisztelték Jézus Krisztus apokalipszisében.
A hatodik pecsét végén felhangzik egy kérdés. Az emberek ezt nem a súlyához mérten kezelik, nem méltányolják eléggé. Mert a 6. fejezet 17. versében a hatodik pecsét után ez a kérdés hangzik fel:
„Mert eljött az ő, a Bárány haragjának ama nagy napja, és ki állhat meg?”
A Bárány haragja. Ez is a Jelenések könyvében található fogalom.A bárány tud haragudni? A bárány szelíd állat. A Bárány haragja? Jézus Krisztus tud haragudni?
De a Biblia azt mondja, hogy Jézus Krisztus, a szelíd és türelmes Jézus, amikor végigkíséri az emberi történelmet úgy, hogy kétélű éles kard van a szájában, amikor a hét gyertyatartó között járkál, az életét adta ő, mint megöletett Bárány, de Jézus Krisztus joggal kéri számon az emberiségtől, hogy mit csinált ezzel a világgal, és mit csinált az ő megváltásával. És hogy az az emberiség, amelyik élve éri meg Jézus második eljövetelét, annak az emberiségnek a soraiból ki reménykedhet abban, hogy Jézus megtartja őt és elfogadja őt?
Mert az emberiség történelme az egyre mélyülő erkölcsi válság történelme.
Az Embernek Fia, ha eljön, avagy talál-e hitet a földön? – olvassuk Jézus szájából a Lukács evangéliuma 18. fejezetében. – Egy teljesen szétzüllött emberiség. Tehát ekkor már az emberiség több milliárdos, tudjuk már, hogy hatmilliárdnyi az emberiség.
Még Jézus Krisztus egy utolsó erőfeszítést tesz.
Nem nyitja még fel a hetedik pecsétet, hanem a hatodik és a hetedik pecsét felnyitása között van egy közbeékelt látomás az elpecsételésről, vagyis arról, hogy Jézus milyen küzdelmet folytat azért, hogy legyenek emberek, akik megállhatnak őelőtte, és ő az ő második eljövetelekor magához veheti ezeket az embereket, és a mennyei üdvösségben részesítheti őket.
A hatodik pecsét után jön a 7. fejezet, az elpecsételés.
Az elpecsételés egy bibliai szakszó, egy műszó, annyit jelent, hogy védelem alá helyezés. Itt jelenik meg először a Jelenések könyvében ez a dolog, hogy ahogy megyünk az emberiség történelmének a vége felé, kinagyít dolgokat.
Mert szüksége van az akkor élő embereknek arra, hogy kinagyítva lássanak dolgokat, mert rettenetesen gyengül az élet, gyengülnek az erkölcsök, gyengül a gondolkodás, szóval Jézus Krisztus minden erejével azon van, hogy az emberek megértsék az élet alapdolgait, megértsék, hogy ő csak azokat tudja megsegíteni és megmenteni, akik megmosták és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.
Ez a Jelenések könyve 7. fejezetének a fő témája, az elpecsételésé.
És miután ez lezajlik előttünk, Jézus bemutatja, hogy hogy lehet megváltozni, hogy lehet megtérni, hogy lehet megszentelődni, hogy lehet Jézushoz hasonlóvá válni. Azután nyitja fel a hetedik pecsétet, és amikor a hetedik pecsétet felnyitja, akkor csak ennyit olvasunk:
Lőn pedig nagy csendesség a mennyben, mintegy fél óráig.
Ez már a történelem lezárulása. Ilyen közel sehol nem megy a Biblia, napok, pár nap. Ez a mintegy fél óra az 1/48-ad része a napnak, akkor 360/48 = 7.5 naptári nap. A mi korunkat jelenti, a mi korunk már az elpecsételés időszaka.
A mi korunk lesz az az időszak, amikor Isten védelem alá helyez embereket. Mivelhogy nem tud védelem alá helyezni embereket még a hét csapás beköszöntése előtt.
És ugyanezen a jellegzetességen épül fel a harmadik szerkezeti rész. Most akkor meglátjuk, hogy hogy áll össze előttünk a Jelenések könyve és az egész könyv, hogy a harmadik szerkezeti rész hét trombitaszóról szóló látomás.
Tehát volt nekünk
hét levél,
hét pecsét, most van
hét trombitaszó.
Ezt a látomást is bevezeti egy bevezető látomás, ez rendkívül rövid, a 8. fejezet 2. versétől a 8. fejezet 6. verséig terjed, tehát öt vers összesen.
Ebbe most nem fogok bele, csak a címszót mondom meg. Jézus Krisztus mennyei közbenjáró szolgálatáról szól a bevezető látomás.
Az első látomás szólt Jézusnak a gyülekezeteihez való hozzáállásáról
A második látomás szólt Jézus áldozatáról, a ki a nagy, ki a győztes kérdésre adott válaszáról.
A harmadik bevezető látomás arról szól, hogy Jézus Krisztus mit tesz azután, hogy a mennybe ment. És miután Jézus a mennybe ment, és a történelemben kifejti a hatását a követői által és a Biblia megszólaltatása által, a hét trombitaszóról szóló látomás azt fogalmazza meg, hogy Jézus Krisztus milyen csapásokat engedett meg az emberi történelem számára.
Ez az egyik legfélelmetesebb része a Jelenések könyvének, mert Jézus Krisztus el kellett, hogy vonja óvó kezét bizonyos közösségektől, bizonyos korszakoktól, és itt egész pontosan három történelmi kataklizmára lehetünk figyelmesek.
Az első a népvándorlás, ezt részletezi a 8. fejezet,
a második az iszlámnak a világra való özönlése, ezt fejtegeti a 9. fejezet,
a harmadik nagy csapás pedig az ateizmus, ezt fejtegeti a 11. fejezet.
Tehát még egyszer:
népvándorlás 8. fejezet,
iszlám 9. fejezet,
ateizmus 11. fejezet.
De kedves hallgatók, a történelmünkben a legnagyobb csapás nem a népvándorlás nem Ázsiából kijövő pogány hordáiban volt. Nem is az iszlámban volt. És most álljon meg a lélegzetünk, még csak nem is az ateizmusban volt. Hanem abban, ami ezt a hármat kiváltotta.
Az eltorzult kereszténység a legnagyobb csapás.
Az eltorzult, a Krisztus nevét valló, de a valóságban a Krisztus útján nem járó kereszténység. Ez Krisztus szemében a legnagyobb csapás. Azért, mert a kereszténység letért a krisztusi útról, ezért engedte meg az V. századot. Az előbb mondtam, hogy mikor tért le az útról, a IV-VI. században.
Az V. században Isten rögtön megengedi a népvándorlás hordáinak Európára özönlését. Ez egy rövid időszak, csak az V. századot foglalja magában.
Nevezetesen a 8. fejezetben egymás után sorrendben
a gót,
a vandál,
a hun és a
germán népvándorlás kori hordáknak a beözönlését.
De mivel a kereszténység ezután sem tér meg, a kereszténység történelmében továbbra is felülkerekedik, és a világot vezeti egy eltorzult kereszténység, ezért engedi meg Isten
az iszlám csapásait,
és ezek már hosszú csapások. Ez már nem olyan, hogy jönnek a gótok, és egy-két év után már nincsenek, vagy jönnek a vandálok, elenyésznek, a hunok is szélnek erednek, fölszívódnak a történelemben.
A germánok maradnak meg Európa arcának kiformálódásában, de ez egy évszázad, az V. század. De egy hosszan elnyúló csapássorozat, ez az iszlám.
Ez kezdődik el már a VII-VIII. században, amikor megszületik az iszlám, és tart egészen a XIX. századig.
Tudniillik ez az idői prófécia az a 391 év és néhány napos idői prófécia egészen az 1840-es évig ível, amikor az utolsó, politikailag is iszlámnak mondható államot a nyugati nagyhatalmak gyámság alá vonják.
Az iszlám azért tessék meggondolni, a VII-VIII. századtól több mint ezer évig állandóan fenyegeti az európai történelmet.
Hát ezt tudták nagyon jól Luther Márton és a protestáns prédikátorok, Károlyi Gáspárunk is ezt fejezte ki, amikor azt mondta, hogy azt az Isten tudja, hogy Magyarországra nézve miért engedte meg a török hódoltságot, a törököknek a csapását.
És azt mondja Károlyi Gáspár a két könyvében, hogy „bátor ostorozzon bennünket az Isten, valamennyire neki tetszik”. Mert hiszen megérdemeljük a magatartásunkkal, a viselkedésünkkel, csak amit közben megadott nekünk a reformációval, az ő szent igéjének kenyerét ne vegye el közülünk.
Tehát ezt nagyon jól tudták a protestáns prédikátorok, hogy az iszlám itt van a nyakunkon, a török itt van a nyakunkon, ez is az Isten tudtával és beleegyezésével történt, és Isten ezt azért engedte meg, hogy az eltorzult kereszténységet felébressze.
Erre sem ébredt fel. És erre Isten megengedi a harmadik csapást, az ateizmust.
Arra sem ébredt fel. Nincs átjárás az igazi, kis közösségekben létező kereszténység, és a nagy, hatalmi kereszténység között.
Nincs átjárás. Ami egyszer eltorzult, nem változik meg. Jöhettek reformátorok, jöhettek a valdensek, jöhettek a lollardok, a husziták, maga Luther, Kálvin, Zwingli, és a többiek, nem tudták a nagy keresztény egyházat visszafordítani a krisztusi tanításokhoz. A kereszténység kettős kettéosztottsága mind a mai napig érezhető.
Van egy hatalmi kereszténység, és van egy krisztusi kereszténység.
Van egy, a politikai erőkkel kart öltő kereszténység, és van egy tisztán, következetesen Jézus útját járó kereszténység.
Isten ilyen csapásokat engedett meg, és sem a jó szóra, sem ezekre a csapásokra ez a kereszténység nem változott meg. Ez egy döbbenetes dolog. Egyben a Biblia egyik nagy tanítását húzza alá.
Mi a Biblia nagy tanítása?
Hogy a legnagyobb veszély a történelemben az eltorzult vallás, ami Isten vallásának mondja magát.
Az ókorban is a legnagyobb veszély nem Babilónia volt, nem Asszíria, hanem az eltorzult Izrael. Most is a legnagyobb veszély nem ez, nem az a nemzet, hanem az eltorzult kereszténység. Ezzel záródik le a hét trombitaszóról szóló látomás, de megint tessék rá felfigyelni, hogy a hatodik trombitaszó után rögtön nem szólal meg a hetedik.
Tehát ugyanazzal van dolgunk, mint a pecsét látomásoknál, a hatodik pecsét után jön a közbeékelés, az elpecsételés, utána jön a hetedik pecsét felnyitása.
A hatodik trombitaszó után nem szólal meg a hetedik trombitaszó, hanem itt már közbeékelt látomások sorozata szólal meg a Jelenések könyve 10. és 11. fejezetében, és csak a 11. fejezet végén harsan fel a hetedik trombitaszó. Ez a Jelenések könyve harmadik része, és akkor már befejezhetem a mai előadást, a befejező negyedik rész, a 12. fejezettől kezdődik.
De ez nemcsak a Jelenések könyvének a lezárása, ez ne tessék elfelejteni, az egész Bibliának a lezárása.
Itt találkozunk az egész Biblia legmonumentálisabb és időben a leghosszabbra nyúló látomássorozatával. Azért mondom, hogy a leghosszabbra nyúló, mert ez a 12. fejezettől kiinduló utolsó rész visszanyúlik a sátáni lázadásig.
Tehát a Föld történelme elé nyúlik vissza, mintegy magyarázni kívánván azt, hogy miért ilyen a Földünk történelme, miért van ez tele ennyi minden szennyel, mocsokkal, gonoszsággal, és az embernek ember által történő méltatlan pusztításával.
Miért ilyen ez a történelem?
Azért, mert az ember egyszer beengedte a Földre azt az erőt, aki a mennyben lázadást szított Istennel szemben.
A Jelenések könyve 12. fejezete kezdődik a mennyei lázadásnak egy döbbenetes fölidézésével, Ezékiel könyvének 28. fejezete idézett föl a Bibliából. Ilyen részletességgel csak két ószövetségi prófétai könyv, Ézsaiás könyve 14. fejezet és Ezékiel könyve 28. fejezet két ókori despota királyról beszélve mondták el ezek a próféták Sátán lázadását.
Jelenések könyve 12. fejezete elmondja azt is, hogy Sátánt Isten mindenféle eszközzel próbálta volna visszatartani a lázadása útján, maga Jézus Krisztus ment Sátánhoz.
„Lőn nagy viaskodás a mennyben, Sátán és az ő angyalai, és Mihály, Krisztus és az ő angyalai viaskodtak, de nem vehettek rajtuk diadalmat.”
Tehát maga Jézus Krisztus sem tudta Sátánt visszafordítani a mennyei lázadása útjáról. És amikor az emberiség befogadja Sátánt, akkor már a jövő prognosztizálható. Miről fog szólni a történelem? Miről fog igazából szólni a történelem? A jók kíméletlen üldözéséről és a rosszak kíméletlen hatalmáról.
Ezt Jelenések könyve 12. fejezete megszemélyesítésben írja le.
A sárkány, ez mindig az ördög jelképe, Sátán jelképe.
Üldözi a tiszta, fehér ruhába öltözött asszonyt, a hűséges asszony mindig az igazi egyház jelképe.
Tudjuk jól, hogy a Bibliának az egyház fogalma az nem csak a konkrét egyházat, hanem a láthatatlan egyházat is magába foglalja. Tehát mindazokat az embereket, akik a történelem során a lelkiismeret és az igazság szerint akartak élni.
Mi az egész emberi történelem?
Sátán az utolsó írmagját is ki akarja irtani az Istenhez hűséges embereknek. Ezért kegyetlen ez a történelem.
A történelemnek a kegyetlenségét soha nem tudjuk felmérni, ha nem ismerjük Jelenések könyvét. Jelenések könyve azt mondja, amit egyébként Jézus a földi életében is mondott, „ne csodálkozzatok, hogy a világ gyűlöl titeket, engem előbb gyűlölt tinálatok.”
Hátha engem, Jézus Krisztust gyűlöl ez a világ, és gyűlölt a világ, ti, ha engem akartok követni, hát ti sem részesültök más bánásmódban, titeket is gyűlölni fog a világ.
Az egész történelem tulajdonképpen a gyűlölködés történelme. A gonoszok ki nem állják az igazakat.
Akik megváltozni nem akarnak, ki nem állják azokat, akik ugyanolyanok voltak, mint ők, de meg akartak változni, és más emberekké lettek Krisztus kegyelméből. És ezt az egész monumentális lezárást, amely közben fellép a legfontosabb egyházi hatalom Jelenések könyve 13. fejezetében, az egész történelmen keresztül a legfontosabb egyházi hatalom Babilon, Médó-Perzsia, Görögország után Róma, amelynek hatalma a földi történelem végéig terjed.
De fellép a földi történelem végén a legerősebb politikai hatalom is, itt mondom el már másodszor, remélem, hogy nem érzik úgy, hogy bombasztikus dolgokat szeretnék mondani.
De az Egyesült Államokra vonatkozó prófécia a Jelenések könyve 12. és 13. fejezetében világosan megmutatja, hogy Amerika miért játszik szerepet a világ történelmében, hogyan fogadja be az üldözött európai zarándok atyákat, ahogy nevezzük őket, – a föld segítségül lett az asszonynak – olvassuk a 12. fejezet végén.
A 13. fejezetben pedig már azt olvassuk, hogy abból a földből, amelyik segítségül lőn az asszonynak, feljön a földből egy újabb fenevad.
Jelenések könyve a három fenevadról szóló könyv.
Az ateizmust jelképezi a mélységből feljövő fenevad,
Az egyházi hatalmat a tengerből feljövő fenevad,
A politikai hatalmat pedig a földből feljövő fenevad.
Az Egyesült Államokról Jelenések könyve 13. fejezetében a 10-11. verstől értesülhetünk részletesen, hogy hogyan fog majd össze a legerősebb egyházi hatalommal, és a történelemnek a végét ez fogja siettetni, hogy a
föld legerősebb politikai hatalma igénybe veszi a legerősebb vallási hatalmat.
Az egész Föld egy kézbe kerül, és ha a föld egy hatalmi kézbe kerül, arról most csak annyit hadd mondjak, hogy ez nem az Isten műve. Ez annak a valakinek a műve, aki a történelemben nem retten meg az erőszaktól, de nem retten meg az ámítástól sem. Aki a történelmet bele akarja zavarni egy olyan monumentális, monstruózus válságba, amilyen válságot eddig még nem ismert az emberiség. Ennek a válságnak a küszöbén élünk.
De hogy a válságnak az egyes összetevőit, törvényszerűségeit fel tudjuk mérni, ehhez kell nagyon megismerni a Jelenések könyve 13, 14, 15, 16, 17, és a legteljesebb káoszt, a 18. fejezetét. A 19. fejezet végén Jézus Krisztus megjelenik
Erről majd külön előadásban fogunk megemlékezni.
.Miután így végigvonultak előttünk a földi történelem jelenetei, a 21, 22. fejezet már a lezárásé.
Hogy mi váltja ki Jézus második eljövetelét, miért szükségszerű Jézus második eljövetele, erről is fogunk szólni, de az előadást szeretném befejezni Önöknek a Jelenések könyve 21. fejezet 1-7 verseinek a felolvasásával.
Ami számunkra a Jelenések könyvét mégis egy örömteli könyvvé teszi, a bizakodás, a reménység könyve ez annak, aki komolyan veszi az első félmondatot. Hiába szóltam Önöknek nagyon sok dologról, végeredményben a mai előadás során én csak fél mondatról beszéltem:
„Ez Jézus Krisztus apokalipszise.”
Aki ezt komolyan veszi, hogy ezzel kezdődik a Jelenések könyve, az részesülhet Jézus Krisztusnak ezekben a kinyilatkoztatásaiban, ez Jézus Krisztus rejtett dolgainak a feltárása.
Így fejeződik be, János apostol ezt mondja a 21. fejezetben az egyik legutolsó látomásban:
„Azután láttam új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger többé nem volt.
És én János láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely az Istentől szállt alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony.
És hallottam nagy szózatot, amely ezt mondta az égből: Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük.
És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.
És mondta az, aki a királyiszékben ült: Íme, mindent újjá teszek. És mondta nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.
És mondta nékem: Meglett. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég.
Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen.
Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem.”
Kedves hallgatók, számomra ez az egyik legcsodálatosabb rész a Bibliából, erről nem egy előadás sorozatot is lehetne tartani.
Én most az 5. verset ragadnám ki, amelynek a második részére hadd hívjam fel csupán az Önök figyelmét. Az embert úgy sokszor meglegyinti a kétkedés, a bizonytalanság.
Most kinek higgyek? Meg most: Ez igaz?
Meg ezt már 1900 éve megírta János apostol, ez igaz?
Jól tudjuk értelmezni?
A különböző egyházakban nagy teológusok vagy lelkészek ölre mennek, és egyik így értelmezi, a másik úgy, én az egyszerű hétköznapi ember, aki otthon leülök, kinyitom a Bibliámat, honnan tudom én azt, hogy helyesen fogom értelmezni ezt?
Az 5. versben azt mondja Jézus Krisztus, hogy
„írd meg ezt, mert e beszédek hívek és igazak”.
Ez igazság, ez megismerhető, ez elsajátítható, ez megérthető.
Ne adjuk fel a küzdelmet és a reményt. Ha eddig nem értettünk meg sokat a Jelenések könyvéből, említettem Önöknek, én is voltam így évekig. Majdhogynem egy kukkot nem értettem belőle.
Emlékezem a 70-es, 80-as évek fordulóján sokat vitatkoztunk, hogy érdemes-e kutatni ezt a Jelenések könyvét, tele van jelképpel, meg ilyen jövendöléssel, meg amolyan jövendöléssel, nem tudok zöld ágra vergődni vele.
De abban a pillanatban, amikor megtalálom ezt a kulcsot, hogy 2000 évet végigtekinteni nem lehet kronologikusan, csak szempontok szerint.
Első szempont: Hét levél.Hol vannak Krisztusnak az igazi egyházai. Hol győztek, és hol szenvedtek vereséget.
Második szempont: Hét pecsét. Az egyház és a világtörténelem összefüggései lovasok – lelkek – jelek – elpecsételés – Krisztus visszajövetele.
Harmadik szempont: Hét trombitaszó. Isten figyelmeztető csapásokat küldött a történelemre.
Negyedik szempont: Az Isten az egész bűn történelmét hogyan vezeti az igazi megoldásához, mert Jelenések könyvének végén ott van, hogy Sátán végleg elpusztul, démonai végleg elpusztulnak, akik azonosultak a bűnnel végleg megsemmisülnek, és örökké élnek majd azok, akik elfogadják, hogy e beszédek hívek és igazak.
Akik elfogadják az Alfát és az Omegát, a kezdet és a vég, akik szomjúhozzák az igazságot.
Akik élni szeretnének a szó igaz értelmében, akik örök életet akarnak nyerni, az élet vizének forrásából ingyen, akik győzni akarnak.
Akik szeretnék megérni azt a napot, hogy az Isten eltöröljön minden könnyet a szemeikről, akik egy olyan világban akarnak élni, hogy halál ne legyen, gyász ne legyen, kiáltás, fájdalom ne legyen. Minden, az első ég és az első föld elmúljon. És Krisztus által egy újjáteremtett világban szeretnének békében és boldogságban élni.
Azoknak azt mondja, hogy ez Jézus Krisztus apokalipszise.
Ugyanez a Jézus Krisztus azt mondja, hogy írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.
Hát, ha az Isten ennyire rámutat, és ennyire erősíteni akarja, hogy ez egy teljesen megbízható könyv, ezt kutatni annyit jelent, mint megérteni az egyéni élet sorsunkat, megérteni a nemzeteknek, megérteni az egész történelemnek az irányulását.
Igen. Ha el tetszenek olvasni a Jelenések könyve prológusát, még egy boldog mondás is van:
„Boldogok, akik hallgatják, olvassák, és meg is tartják e prófétálás beszédeit, mert az idő közel van.” Ezzel fejezném be az első előadást.
A következő előadáson erre az előadásra keressük a választ: Miért kikerülhetetlenek a törvényszerűségek, miért jutottunk el ide, ahová most jutottunk, mit válaszol erre a Jelenések könyve, hogy csak ide juthatott a történelem, ahol most vagyunk?
Meg egyáltalán hol vagyunk, és mi lesz még ebből? Úgyhogy ez lesz a második előadás.
Köszönöm a figyelmet.
