A komment szerzője: Császár Atilla nem a Sztalin Hír Televíziótól
Kezdjük az alapismereteknél. Mi lehet az oka annak, hogy semmit nem vesznek észre abból, ami lejátszódott Magyarországon? Amit észrevesznek, az nem éri el az ingerküszöbüket. Mi lehet az oka annak, hogy abból a környezetből, amelyben speciel én élek, (ez ahogy én értem a kommentből, Amerika.) a legtermészetesebb evidenciák szélsőségnek tűnnek a szemükben, amelyre a legelnézőbbek is azt mondják, hogy ezek nem olyan fontosak, de ha fontosak is, ezeket úgysem értené meg a magyar nép. Kár róluk beszélni. Arról kell beszélni, mondta Mesterházy Attila, hogy mitől lesz nekik jobb Borsodban. Magyarra fordítva ez azt jelenti, mit kapnak majd ingyen, amiért nem kell megdolgozni. Magyarországon senki nem tudja, hogy attól nem jobb, hanem rosszabb lesz nekik.
A kislányom harmadik osztályos általános iskolai tanuló. Augusztus végén született, ezért év vesztes. Így ő 9 éves, de az osztálytársai 8 évesek. A 8 éves gyerekeknek van egy Social Studies nevű tantárgyuk. Most nagyon félek, hogy a kislányom rossz tesztet ír belőle, mert kivettem a kezéből a könyvet, miután megkérdezte tőlem, hogy a hatalmi ágak szétválasztásához képest hol helyezkedik el a meghozott törvények alkotmányos kontrollja.
Először leestem a székről, aztán belemélyedtem a könyvébe: miket tanulnak a 8 éves amerikai gyerekek? Ezután megértettem, miért lehet Magyarországon az alkotmányos rendet észrevétlenül és büntetlenül megváltoztatni úgy, hogy arról nemcsak Mari néni, de az ellenzéki pártok sem vesznek tudomást. Rám, aki ezt mondom, úgy néznek, mint Noéra, amikor a bárkát építette, s mindenki gúnyolta és röhögte.
Amerikában a gyerekek 8 évesen megtanulják, mi a kormányzat feladata. Azt is, hogy mi nem a kormányzat feladata. E leírás alapján Mesterházy Attila 39 éves általános iskolai tanuló kongresszusi beszédének 95 százalékát a tanár áthúzná, és osztályismétlésre küldené. A gyerekek megismerik a társadalom működésének struktúráját, abban a bankok szerepét. Megismerik, hogyan működik a pénzügyi rendszer, egészen odáig, hogyan kell kitölteni egy csekket. Ha a kislányom túl lesz a teszten, megkérdezem majd tőle, hogy a bankadóról mi a véleménye. Bárkivel fogadok, hogy elmondja, a bankok túlzott adóztatása megbénítja a gazdaságot és a mesterségesen keletkezett banki terhekkel illegitim terhet tesz a lakosságra.
Az ilyen kormány a gazdaság organikus működése helyett rablásból szerzi a jövedelmeit. Egy 8 éves amerikai gyerek számára az nem kérdés, hogy mindenért fizetni kell, a pénzéért viszont korrekt szolgáltatást kap, mert ha nem, a postaládájában naponta három másik cég kínálja magát. A rezsicsökkentésen a harmadik osztály kórusban nevetne. Ha valaki megmondaná nekik, hogy van egy ország, ahol a lakosság többsége ezt aláírta, akkor egy napig nem lehetne órát tartani, mert fuldokolnának a gyerekek a röhögéstől.
Egy 8 éves amerikai gyerek tudja, mi az Alkotmány, hogyan épül fel, és mi a szerepe. A hatalmi ágak szétválasztásáról szabatosan kifejti, hogy ez a három láb tartja a demokráciát és a szabadságot. Ez az alapja mindennek, nem a jólét ígérete. Tisztában vannak azzal, hogy a törvényeket alkotmányos kontrollnak kell alávetni, mert az alkotmány mindennek a mérőzsinórja. Az alkotmányt nem lehet hozzáigazítani a törvényekhez.
Ez csak beugratós kérdés lehet egy 8 éves amerikai kisgyereknek, aki ilyenkor felnéz a tesztből, és rámosolyog a tanárra, hogy milyen vicces. Azt nem merem elmondani a kislányomnak, hogy Magyarországon ez mindennapos gyakorlat, a nép számára ez nem botrány, mert így is borzalmas véleménye van Magyarországról. Nem tudom hazacsalni még a Balatonnal sem. Arról szólni sem merek, hogy amikor kifogásolok ilyen alapkérdéseket, akkor a magyar “demokraták” és liberálisok is lehülyéznek, és a fasisztákkal versenyben neveznek elmebetegnek, mert ha ezt meghallja, kilyukasztja Magyarország helyén a térképet, ami úgy fog kinézni, mint az 56-os lyukas zászló. Ez az ország úgyis fekete lyuk a földgömbön, ahol megnyílt a pokol szája.
Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláírása
Amerikában 8 éves korukban megtanulják a gyerekek, meddig terjed a government (kormányzat) hatalma, és honnan kezdődik a civil szféra. Megismerik a polgárok jogait és kötelességeit, megtanítják nekik, miért kell a törvényeket betartani. Ez kikezdi az apai tekintélyemet is, mert a kislányom jelenlétében nem csúszhat át a cipőtalpam a zebra felfestett fehér vonalának a szélén. Ha ezt megteszem, és nem a kijelölt csíkok között megyek át az úton, romokban hever a tekintélyem. Egész nap föl-le kapcsolgatom a villanyokat, ahogyan egyik szobából a másikba megyek, hogy megmentsem a jeges mackókat. Néha sötétben ücsörgök, hogy megmentsem a Földet, de leginkább a hatalmi ágak szétválasztásáról tanultakat, mert ha ez nem fontos, akkor az sem.
Egy 8 éves amerikai kisgyerek tudja, miért kell adót fizetni, az adóját mire költhetik. Tisztában van azzal, milyen súlyos bűncselekmény, ha valaki adót csal, és az is, ha az adóját nem tisztességesen használják fel. Elviszik őket a Polgármesteri Hivatalba, megismerik annak működését, logikáját, intézményeit és finanszírozását, és megértik az ingatlanadóból fakadó különbségeket a kommunális szolgáltatások terén. A rendőr pozitív személy, akiben megbízhatnak. Nem a bűnözők barátja, aki szabadidejében az alvilágban keresi a pénzét, és ezt meg kell érteni. Tegnap este arról kellett beszélgetnünk a kislányommal, mi a különbség a kinevezett és a választott funkciók között. Kinek felel a kinevezett, és kinek felel a megválasztott ember.
Nem azért beszélgettünk erről, mert én újságíró vagyok, és ezzel foglalkozom. Hanem azért, mert ezt tanulják az iskolában. Kislányomnak nem előny, hogy az apja újságíró, mert az apja magyar újságíró. Egy magyarországi újságírónál egy amerikai büfésnek is több fogalma van a demokráciáról és az államelméletről.
Nem folytatom, nem akarom tovább alázni kedves honfitársaimat. De az talán a fentiekből is látszik, hogy az Orbán Viktor nevű bűnöző egy amerikai 8 éves számára olyan figura, mint a Halloween legijesztgetősebb vámpírja, a mesék hétfejű sárkánya, Batman leggonoszabb ellenfele, és életük céljának az ilyenek legyőzését tekintik. Arról az emberről beszélünk, aki Magyarországon a közvéleménykutatásokat vezeti, és aki mellett százezrek menetelnek Budapesten.
http://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20131031_Seres_Mi_tartjuk_el_oket?FullComment=true#comments