Ahány ideológia, annyi morális válság
kedd, 2012. április 10.
A republikánus elnökjelölt-aspiránsok előszeretettel okolják a liberálisokat Amerika morális válságáért. Pedig korántsem egyértelmű, hogy hanyatlóban van az erkölcs. Ha mégis, akkor az leginkább a közmorált érinti, és a jobboldalnak tudható be – vetik ellen a liberálisok.
A republikánus előválasztás esélyesei egymásra licitálva kárhoztatják a liberálisokat Amerika morális válságáért – olvassuk az Economist összefoglalóját. Rick Santorum szenátor azt mondta, hogy a Sátán fenekedik Amerikára. A mérsékeltebb Mitt Romney Obama „világi programját” hibáztatta az ország morális lezüllesztéséért. Newt Gingrich is az állam és a vallás szétválasztására vezette vissza az ország problémáit.
Kommentárom: Ez az egyik látszólagos ok! Ha Amerika feladná az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos elvét, visszazuhanna a középkorba, vagy még annál is messzebbre. Gingrich a parancsuralmi egyházra vágyik, vagyis az inkvizició egyházának rég eltemetett gyakorlatára, ahol az emberi gondolkodás szabadsága – és az ebből természetszerűen következő szabadságjogok – egyetlen ideológia (mondjuk például az erre amúgy célzottan törekvő R.Katolikus) dogmái alá vannak rekesztve. Ez után már csak egy lépés a többi vallás, vagy ideológia kirekesztése.(Dénes Ottó)
Bármennyire népszerűek is az erkölcsi válsággal kapcsolatos vélekedések, a számok aligha igazolják őket – írja az Economist. Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a bűncselekmények száma. Látványosan csökkent az emberölés, és sokkal kevesebb a kiskorú bűnelkövető.
Sőt, az elmúlt nyolc év során 80 százalékkal csökkent az abortuszok száma, történelmi mélyponton van a válások száma, csakúgy, mint a fiatalkorú terhesség.
Hol itt az erkölcsi válság? – kérdezi az Economist. Aztán hozzáteszi, hogy a konzervatívok esetleg azt nehezményezik, hogy egyre nő a házasságon kívül született gyermekek aránya. Ami igaz is, ám nem feltétlenül az erkölcsi hanyatlás, sokkal inkább a házasság háttérbe szorulásának velejárója. A stabil család fontos, de ma már nem kell hozzá formális egybekelés.
Az erkölcsi fertőről prédikáló konzervatívok valójában érzelmi alapon ítélnek, és saját világnézetüket illetve ízlésüket akarják ráerőltetni a társadalomra, véli az Economist. A hagyományos intézményeket és erényeket siratják, függetlenül attól, hogy ezek letűntével a társadalom nem válik züllöttebbé. Szemben a liberálisokkal, akik viszont inkább az utóbbit tartják fontosnak. Ezért például támogatják, hogy azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak, hiszen ez elősegíti, hogy a magukra hagyott gyerekek stabil családban nőjenek fel, még ha a család eme formája nem is felel meg a hagyományos felfogásnak.
„Valóban erkölcsi züllés jellemzi Amerikát. Csakhogy nem a magánmorál pusztul, hanem a közerkölcs” – írja a kérdés kapcsán Robert Reich, a Berkeley közgazdásza, aki Bill Clinton kormányában munkaügyi miniszter volt.
Reich szerint a gazdasági válságot is jelentős részben a közszereplők – a politikusok és a pénzelit – erkölcstelensége okozta. Mindenekelőtt a Wall Street befektetőinek a pénzügyi ellenőrzést kijátszó illetve megvesztegető, az ügyfeleket tudatosan becsapó gyakorlata, amit nemrég Greg Smith, a Goldman Sachs egyik vezető beosztású alkalmazottja is beismert. Az Enron-ügy óta nyílt titok, hogy a nemzetközi hitelminősítők is közreműködnek az ilyen csalásokban.
Azok, akik a magánerkölcsök terén akarnak rendet tenni, valójában teokráciát akarnak létrehozni. Márpedig az amerikai szabadság szellemével ellentétes a magánélet – a házasság, a szexualitás, a gyerekvállalás és a vallás ellenőrzése. A dolog iróniája – véli Reich – hogy az erkölcsök konzervatív bajnokai ellenzik a piacok állami megregulázására tett kísérletet. Pedig ezek nélkül aligha számolható fel a közerkölcsök válsága.
Forrás: http://www.metazin.hu/node/2508
Kommentárom: A teljesen ellenőrzött társadalom látomása az Orwell 1984, vagy a Szép új világ berendezkedésére hajaz, amitől az Isten óvja Amerikát – és a mi európai világunkat is – (Dénes Ottó)