Tünetmentesség az egyik, a gondolkodás és mozgás képességének elvesztése, valamint huszonnégy órás gondozás igénye szerepel a skála másik végén, amellyel az idős korban előforduló, gyógyíthatatlan betegség lefolyása írható le.
A betegség hét stádiuma
Tünetmentesség:
Ekkor a páciens még semmiféle jelét nem mutatja a betegségnek, az emlékező- és kommunikációs képességei látszólag tökéletesen működnek.
Kismértékű szellemi hanyatlás:
Ebben a stádiumban a beteg már érzékeli a kezdődő memóriaproblémákat: a szavak néha nem ugranak be elsőre, illetve elfelejti, hogy hová tett le tárgyakat. A környezete, családja ilyenkor még nem észlel semmilyen rendellenest, emellett az orvos sem tudja meghatározni a bet egséget, mert az enyhe kognitív problémák akár a korral járó változásnak is betudhatók.
Észrevehető szellemi hanyatlás:
Már a családtagok, barátok, kollégák is észreveszik a problémát: a beteg memóriazavarai láthatóvá válnak, kommunikációs képességei és viselkedése megváltozik. Jellemző tünetek: a beteg nem képes emberek vagy tárgyak nevét gond nélkül felidézni, elfelejti a pár perccel ezelőtt olvasott dolgokat, nehézségeket okoz a napi tevékenység megszervezése, elveszít tárgyakat.
Korai Alzheimer-kór:
Az erősödő szimptómák alapján egyértelművé válik a diagnózis. A beteg elfelejti a nemrégiben történt eseményeket, a napi tevékenység megszervezése, nyilvántartása egyre nehezebb (például számlák befizetése, egy családi vacsora megszervezése), a matematikai képességek romlásával pedig a pénzügyeket sem tudja megbízhatóan intézni. Mivel a problémákat érzékeli a beteg, visszahúzódóvá válik, a társas kapcsolatokat tudatosan kerüli, ez pedig elszigeteltséghez vezet.
Közepes Alzheimer-kór:
Az emlékezetzavarok és gondolkodási nehézségei erőteljesen jelentkeznek, a páciens akár a saját vagy iskolái nevének felidézésével is problémák adódhatnak, illetve nem emlékszik arra, kit honnan ismer. A fokozatosan elhatalmasodó betegség miatt például előfordul, hogy a beteg nem az évszaknak megfelelően öltözik, s elkezd gondot okozni a napi rutintevékenységek ellátása. Egyelőre képes egyedül az étkezésre és a tisztálkodásra.
Előrehaladott Alzheimer-kór:
A beteg állapota rosszabbodik, egyre több segítségre szorul a napi tevékenységek (öltözködés, étkezés, tisztálkodás) elvégzésében, megjelenik az inkontinencia, a gondozás egyre inkább folyamatossá válik. Már nem tudja beazonosítani az arcokat névről, de tudja, hogy ismeretlent vagy ismerőst lát. Ezek mellett akár a felismerhetetlenségig megváltozik a személyisége, gyanakvóvá válik, rendszertelenül alszik, felügyelet nélkül otthonról elkószál és hallucinálni kezd.
Komoly vagy késői Alzheimer-kór:
A végső stádiumban a páciens egyre kevésbé válaszol a környezeti ingerekre, szavakban vagy tőmondatokban kommunikál. Felgyorsul a testi leépülés, ezért képtelen segítség nélkül ülni, az izmai merevvé válnak és nyelési nehézségek lépnek fel. A beteg ilyenkor 24 órás gondozást igényel.