Honnan tudjuk, mennyi az idő? Hogyan tudjuk megmondani, hogy mennyi időt töltöttünk valahol, anélkül, hogy ránéznénk az óránkra? Miért tűnik ugyanannyi idő egy pillanatnak, vagy akár hosszú óráknak, attól függően, hogy mit csinálnunk? Agyunk időérzékelő rendszere az emberi szervezet egyik legösszetettebb és legérdekesebb része, amelynek teljes működését még a kutatók sem ismerik pontosan
Sokunkkal akár naponta előfordul az ismerős érzés: egy teendőről azt gondoljuk, hogy pár perc alatt végzünk vele, mégis döbbenten vesszük észre, hogy már fél óra is eltelt, mire befejezzük a rutinfeladatnak számító időtöltést. „Pedig időben elindultam” – korholjuk magunkat a megbeszélt találkozóról, adott esetben a munkahelyről késve ám a notórius késők általában legközelebb is beleesnek a csapdába. Van akinél egyszerű nemtörődömség az ok, de elképzelhető, hogy pusztán szervezetünk időérzékelésének válnak áldozatai.
Mit művel az agyunk? A kérdésre a választ a neurológia tudománya adhatja, az agy időérzékelésével foglalkozó kutatók felfedezéseiből megtudhattuk, hogy agyunk valószínűleg a legnagyobb teljesítményű, paradox módon ugyanakkor az egyik legpontatlanabb eszköz, amit időmérésre használhatunk.
A látszólagos ellentmondást viszonylag egyszerű válasszal lehet feloldani: időérzékelésünk sosem lehet pontos. Ha figyeljük, ahogy egy digitális órán váltakoznak a másodpercek, az objektív idő világába kerülünk: egy ilyen esetben egy perc mindig 60 másodpercig fog tartani. Agyunk számára azonban ugyanezen időtartam meglehetősen relatív, mivel belső bi
ológiai óránk igencsak szubjektív. A másodpercmutatóhoz hasonlóan agyunk is apró impulzusokat használ „viszonyítási pontként”. Miután megfelelő mennyiségű impulzus lezajlott, agyunk rögzíti, hogy egy bizonyos időegység (jelen esetben másodperc) eltelt. Azonban ezeket az impulzusokat befolyásolhatják különböző szerek (stimulánsok, pl. koffein, vagy kábítószerek, pl. marihuána), illetve egyéb külső, vagy élettani hatások.
Tegyük fel, hogy 60 másodpercig tart, amíg átsétálunk a házunk előtti zebrán, belső óránk azonban csak 50 impulzust „rögzít”, ha álmosak vagyunk. Ha azonban a reggel eszpresszónk után, frissen, üdén indulunk el otthonról, akár 100 impulzust is „mérhetünk”, mivel a koffein szó szerint felgyorsítja a belső óránkat. Ilyenkor az objektív 60 másodpercnek kétféle változata kerül be a memóriánkba.
Akkor honnan tudjuk valójában, hogy mennyi az idő?
Bár többféle emlékünk fűződik ugyanannak az időtartamnak a hosszúságához, agyunk jó közelítéssel mégis meg tudja állapítani, hogy mennyi ideig tart az adott intervallum. Warren Meck neurológus az tudományos portálnak nyilatkozva elmondta, agyunk egy úgynevezett Gauss-eloszlás segítségével határozza meg (lásd az alábbi ábrát). 
Ez annyit jelent, hogy minden cselekedetünk esetében agyunk elraktározza, hogy mennyi ideig tart az adott cselekmény, majd később a korábbi minták közül véletlenszerűen választ ki egyet.
Agyunk korábbi emlékeink alapján véletlenszerűen választja ki az időérzetet
„Ez elég esetlegesnek tűnik, azonban a jó hír, hogy az átlagot tekintve pontosan fel tudjuk mérni, hogy mennyi ideig tart például a zebrán átkelni” – magyarázta Meck. „Azonban az időérzékünk kizárólag az objektív időnek ezekre a többé-kevésbé eltorzított emlékeire tud építeni, annak ellenére, hogy fizikailag ugyanolyan hosszú időintervallumokról beszélünk.”
Több órát is tudunk „kezelni”
A fentiekből kiderült, hogy hiába próbálkozunk, saját fiziológiánk miatt nem lehetünk olyan pontosak, mint egy svájci óra. Ennek ellenére – illetve egészen pontosan ennek köszönhetően – azonban lehetőségünk nyílik rá, hogy egyszerre akár több dologgal is foglalkozzunk. Ez pedig nem csak emberi sajátosság, ugyanis a kutatások szerint akár a patkányok is képesek egyszerre több belső órát „futtatni” az agyukban.
Két-három, de akár több időmérő folyamatot is tudunk kezelni egyszerre
Fotó: sxc.hu 
Embereknél egyszerre legalább két belső óra is ketyeg: az egyik felel az úgynevezett „cirkadián ritmusért”, amely az alvás és az ébrenlét fázisait szabályozza. Ez az egyik legfontosabb és legalapvetőbb biológiai óra, amelynek még olyan kezdetleges organizmusoknál is megfigyelhető, mint az algák. A másik folyamat pedig a feljebb részletezett belső időérzet, amely képes megállapítani, hogy egy adott tevékenység mennyi időt vesz igénybe.
Meck egyik kollégája, Catalin V. Buhusi egy kísérletben bizonyította be, hogy agyunk egy meglehetősen bonyolult folyamatnak köszönhetően képes több belső óra működését is kezelni. A vizsgálat során patkányoknak tanította be, hogy három kapcsolót három különböző időegység eltelte után nyomják meg, a rendszer pedig táplálékkal jutalmazta őket érte. Az egyik kapcsolót 10, a másodikat 30, a harmadikat 90 másodpercenként kellett megnyomniuk. Erre a vizsgált állatok mindegyike képes volt, azonban ennél meglepőbb, hogy jóval absztraktabb módon is képesek voltak kezelni a különböző időtartamokat: ha például a 30 másodperces kapcsolót kiiktatták, a patkányok gond nélkül kihagyták ezt a lépést és a 10 másodperces után a 90-es gombot nyomták le. Ha pedig az első kapcsolót zárták le a kutatók, a patkányok sikeresen „kalibrálták újra” agyukat és vették az akadályt. Buhisi szerint ez azt támasztja alá, hogy a patkányok is képesek több belső órát futtatni egyszerre.
Ön, kedves olvasó, jelenleg is valószínűleg három belső órát működtet egyszerre: a cirkadián ritmust, egy belső órát, amely érzékeli, hogy mennyi ideig tart végigolvasni ezt a cikket, illetve egy harmadikat, amely tudatja Önnel, hogy mennyi idő van még hátra a mai napból. Ha azonban emellett dobol a lábával, esetleg emellett még teáját is kevergeti, valószínűleg két további időmérő folyamat is „fut” az agyában.
Nem meglepő módon agyunk ezen kifinomult „időzítő” funkciójának kulcsfontosságú szerepe van mozgáskoordinációnk alakításában is. Időérzékünk és a környezetünk változásaira adott reakcióink az agyműködés legmélyebb rétegeiben kapcsolódnak össze. Egyszerűbben megfogalmazva: két tevékenység időtartamának felmérése, illetve két tevékenység egyidejű végrehajtása csaknem ugyanazt jelenti az agy számára.
A kávé nem csak az idő múlását gyorsítja »
2009 – 2010 HVG Online Zrt.