Rosszabbak a mutatók, mint az 1930-as években
Magyarországon a 45-65 éves férfiak közül ma többen halnak meg egy esztendőben, mint az 1930-as években – mondta Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Kopp Mária úgy vélekedett, hogy a középkorú férfiak idő előtti elhalálozásának okai között a magatartási, a lelki tényezők meghatározók.
Az intézetvezető emlékeztetett: április 7-én, az egészség világnapján a lelki egészséggel kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet az idén az Egészségügyi Világszervezet. Kopp Mária adatai szerint a lelki zavarok ma már a legfontosabb egészségi problémát jelentik világszerte a 45 évnél fiatalabb népesség körében. A fejlett országokban 1998-ban a munkaképesség-csökkenés miatt kiesett életévek 23 százalékáért voltak felelősek a lelki egészség zavarai.
Az egyetemi tanár ismertetése szerint a Magyarországon 1995-ben végzett országos reprezentatív felmérés azt mutatta ki, hogy a depressziósok aránya a 16 évnél idősebb férfiak között 12,1 százalék, a nők között pedig 14,5 százalék. Ezen belül a főiskolát vagy egyetemet végzettek 6 százaléka, az érettségizettek 7,5 százaléka, a szakmunkások 15,6 százaléka, a nyolc osztályt, vagy kevesebbet végzettek 26,4 százaléka depressziós. Kopp Mária közölte: míg az érettséginél magasabb végzettségű, 75 évnél fiatalabb férfiak halálozási aránya 9,3 ezrelék Magyarországon, addig a nem érettségizettek között 16,6 ezrelék. Hozzátette: az utóbbi adat a harmadik világra jellemző arány, az előbbi a rossz nyugat-európai átlagnak felel meg.
Kopp Mária szerint a mai legnagyobb „gyilkosok”, a szív-érrendszeri, a daganatos és az alkoholos eredetű halálozás hátterében jól ismertek a magatartási rizikófaktorok: a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód.
Megjegyezte: mindenki tisztában van a káros szenvedélyek rossz hatásával, de ezek a magatartási módok a szorongás, a depresszió oldására, nehéz élethelyzetben önbecsapó konfliktus megoldásaként alakulnak ki, illetve a közös szenvedélyű emberi csoporthoz tartozás átéléseként. Kopp Mária értékelése szerint világszerte óriási összegeket dobnak ki az ablakon kampányokra, holott az önkárosító magatartásformák motivációs hátterével kellene a szakembereknek foglalkozniuk.
MTI