A gyógyító vöröshagyma (Élet és Egészség c. folyóirat XV. Évfolyam 1987.)
Az Allium-családba sorolt növényeket éterikus olajtartalmuk jellemzi, melyeknek szénhidrátja ként tartalmaz. Ezektől az illóolajoktól van a hagymának csípős íze, melyet sokan nem tudnak elviselni. A fokhagymát (Allium sativum) és a vöröshagymát (Allium cepa) ételízesítőnek használják.
A vöröshagyma az egyik legősibb termesztett fűszer- és zöldségnövény. Ázsiából származik. Iránból és Beludzsisztánból került Egyiptomba. Először az egyiptomiak nemesítették, aminek eredményeként csípős íze enyhült és termése nagyobb lett. A piramisok halottas kamráiban és a szentélyekben talált hagymafejekből tudjuk, hogy felajánlásként a vöröshagymát tették leggyakrabban az áldozati oltárra. A zsidók Egyiptomból való kivonulásuk után gyakran zúgolódtak, elégedetlenkedtek. Főleg a vöröshagymát és a fokhagymát hiányolták. Később a földközi-tengeri népek között is elterjedt, amelyek nagy becsben tartották. Közép-Európába sokkal később hozták be, és arról, hogy termesztették volna, még a középkorból sem maradtak fenn följegyzések.
Gyógyhatásáról keveset tudunk. Az emberek általában nem ismerik a vöröshagyma értékeit, pedig már régóta ismeretes gyógyító hatása. Értékét az is növeli, hogy egész évben fogyasztható. Mezopotámiai ékírásos agyagtáblák is dicséretét zengik. Idézzünk egy tudóst, Richard Willfordot: „Ha a szelek idején (ősszel) megeszem egy vöröshagymát, az esőzésekig (tavaszig) nincsenek gyomorfájásaim.”
A magasabb társadalmi osztályokhoz tartozók évszázadokon keresztül lenézték a népet, mert hitt a vöröshagyma gyógyhatásában. Ma már sok tudós és kutató egyetért velem abban, hogy ez a növény gyógyhatással rendelkezik. A laboratóriumi vizsgálatok eddig ismeretlen hatóanyagait is kimutatták. Ezzel összefüggésben Ernst Schneider egy tudományos értekezésből idéz:
„Egy gyógyszergyár növényfajtát vizsgált meg abból a szempontból, hogy hatóanyagaik miként hatnak a legelterjedtebb kórokozó baktériumokra. Majdnem 30%-uknál a baktériumok növekedését és szaporodását jelentősebben gátló hatást észlelték. Az antibiotikumokkal (penicillin, sztreptomicin, terramicin, stb.) ellentétben ezeket a természetes antibiotikumokat nem szükséges befecskendezni, mivel a táplálékkal visszük be őket a szervezetünkbe, a baktériumok pedig velük szemben nem válnak ellenállóvá, anyagcserénket nem zavarják meg és immunrendszerünk működésébe sem avatkoznak be. A magas hőmérsékletre azonban érzékenyek. Ezért előnyös hatásuk csak akkor hasznosítható, ha nyersen fogyasztjuk őket.”
Nagyon sok zöldség- és fűszernövénynek van baktériumölő hatása. A vöröshagyma is ezek közé tartozik, mivel hatása megegyezik az antibiotikumokéval, és mindenki könnyen hozzájuthat.
A mai ebédem például a lencsefőzelék, megtetézve a nejem remekművével.Ez a burgonya és a brokkoli, karfiol,kukorica,sárgarépa és fehérrépa kockára vágva, petrezselyemlevél,kiegészítve dinsztelt hagymával,fokhagymával. Díszítésnek – meg hát mivel egészséges – néhány kis paradicsom van rajta.
A jelenleg még gyakorolt majdnem teljesen növényi étrendemben igen előkelő helye van a vöröshagymának. Ezért közöltem és ajánlom mindenkinek a fogyasztását.
A hagyma képet Dr Gáspár Róbert honlapjáról kölcsönöztem.( A zöldségek és gyümölcsök gyógyhatásai)