Általában nem ismeretes, hogy a metilxantin származékok, azaz a koffeint, a teobromint vagy a teofillint tartalmazó italok kárt okoznak a szervezetben. Ellenben ismerjük azokat az általuk előidézett súlyos elváltozásokat, amelyek miatt egyes szöveteket károsodás ér. A metilxantint a sejtek megkötik, felhalmozódik bennük és kiürítésük nagyon hosszú időt vesz igénybe, minek következtében e sejtek működésében változás áll be. Metilxantint a kávé, a tea, a csokoládé, és a kólás italok tartalmaznak.
Mihelyt a metilxantin folyadék vagy gyógyszer formájában a szervezetbe jut, hatását rögtön kifejti. Hatása négy óra hosszat tart. A csokoládé vagy a kakaó elfogyasztása után gyorsulhat a szívverés, emelkedhet a vérnyomás; fáradtság, álmatlanság, kézremegés és enyhébb egyensúlyi zavar léphet fel. Egyesekből félelmet és szorongást vált ki. Néhány óra vagy nap elmúltával más tünetek is mutatkozhatnak: alvászavar, fejfájás, nyugtalanság, remegés, bizonytalan járás, szédülés, ingerlékenység és rossz közérzet.
Ha valaki rászokik a kakaóra és a csokoládéra és idejében nem tud hozzájutni, ingerlékeny lesz, ébersége csökken, és erőt vesz rajta az álmosság. A metilxantin a szívbetegségre, az allergiás panaszokra és cukorbetegségre rosszul hat, a vízháztartást kedvezőtlenül befolyásolja. Ez az anyag a depresszióhoz, a tizenévesek körében pedig az agresszív magatartáshoz is hozzájárulhat. Metilxantin hatására a gyomor- és bélcsatorna megbetegedéseinél a panaszok súlyosbodnak. A kromoszómákat is károsíthatja, ezért az utódoknál fejlődési rendellenesség léphet fel. Azoknál, akik a metilxantint tartalmazó élelmet rendszeresen fogyasztják, a rákos megbetegedések gyakoribbak és szervezetük ellenálló képessége kisebb. Eddig a csokoládé káros hatásának csupán egy részét ismertettük.
Tagadhatatlan, hogy a mirigyszövet burjánzásában a metilxantinnak szerepe van. Mivel egyes enzimek működését gátolja, hatása a mérgekhez hasonlítható. A csokoládénak ez az anyaga az egyes mirigyek szövetében kiválthatja a kóros tömlők (ciszták) és a kötőszöveti (fibrosus) daganatok képződését, különösen az emlőkben, ahol mindkét elváltozás együtt keletkezik. Egy fiatal orvosnő, akinek emlőjén a fibrózis elhatalmasodott, naponta kb. 1300 milligramm metilxantint juttatott a szervezetébe mindaddig, míg arra figyelmeztették, hogy ennek az anyagnak erre a szervre mennyire káros a hatása. A kávé, a tea, a kólás italok és a csokoládé fogyasztásával felhagyott, annak reményében, hogy emlőbetegsége javulni fog. Alig egy hónap eltelte után a javulás jeleit észlelte. Két hónap múlva pedig a kóros elváltozások teljesen visszahúzódtak. E kedvező eredményért azonban meg is kellett szenvednie. Ti. a metilxantin hiányában heves fejfájás gyötörte, melyet fejfájás elleni gyógyszerrel nem lehet megszüntetni. A metilxantin káros hatása miatt minden nőnek azt tanácsoljuk, hogy ilyen anyagot tartalmazó élelmet ne fogyasszon. Ezzel a mellrák veszélye is csökkenthető. Sok orvosnak az a véleménye, hogy a metilxantin ugyanúgy hat a prosztata (dülmirigy) szöveteire, mint az emlőjére.
A csokoládé értéke az általa kiváltott kedvezőtlen hatásokhoz képest elenyésző. Miért?
Hatása a mérgekéhez hasonlítható.
Zamatanyagai miatt.
A kakaó szüretelésének és feldolgozásának módja miatt.
A következőkben külön-külön vizsgáljuk meg őket:
A csokoládé vegyi összetétele.
A teobromin a csokoládé legfontosabb metilxantin származéka. A központi idegrendszerre tett hatása kiterjedt vagy körülhatárolt szélű bőrviszketésben, depresszióban és szorongásban nyilvánul meg. A kakaó a teánál (orosz, indiai, kínai, ceyloni) sokkal több tannint tartalmaz. A tannin és az emésztőszervek rákos megbetegedése között a kutatók összefüggést találtak. Ha az átmenetileg ágybavizelő gyermek minden nap kakaót iszik, az ágybavizelés tartóssá válik. Egy csésze kakaó kb. 112 milligramm koffeint tartalmaz. A kakaó a kalciumnak a belekből való felszívódását megbéníthatja. Ha gyermekünknek azért adunk kakaót, hogy ne legyen kalciumhiánya, épp az ellenkező hatást érjük el vele, azaz még a gabonafélék, a hüvelyesek és a főzelékfélék kalciumjának, ennek a nélkülözhetetlen ásványi anyagnak a felszívódását is meggátoljuk. A csokoládé 0,45-0,49%-ban oxálsavat is tartalmaz. Az oxálsav megköti a kalciumot. Mivel a kalcium-oxalát oldhatatlan vegyület, mely nem tud felszívódni, ezért a kalcium távozik a bélcsatornából.
A csokoládéban levő adalékanyagok
A kakaó keserű ízét egy alkaloida, a káros hatású pirolizát adja, melynek erősen lúgos a kémhatása. Azzal, hogy ízét az édesítéssel javítottuk, a veszélyt nem csökkentettük. Hogy a kakaóporból ízletes csemegét készítsenek, sok cukrot kell felhasználni. Ahhoz hogy a kakaópor és a cukor keveréke ne legyen szemcsés, általában tejet, tejfölt vagy olajat adnak hozzá. Ezáltal kalóriadús, de egészségtelen élelmiszert állítanak elő. A legkisebb darab csokoládé is fokozza a belekben az erjedést, és ezzel károsan befolyásolja az emésztést.
A csokoládé szennyezettsége és a természeti környezet 
A kakaó termelése és feldolgozása, hogy ha a többi élelemmel hasonlítjuk össze, egészségügyi szempontból sokkal rosszabb körülmények között folyik. A kakaófa a trópusokon honos és alacsony növésű. Magját megpirítják és porrá őrlik. A csokoládé szilárd vagy félkemény állapotban kerül a fogyasztóhoz. Az apró szemcséjű kakaóporból készítik és ezért legalább 50%-ban zsiradékot kell hozzáadni. A kakaófáról leszedett hüvelyes termést, a kakaóbabot ott helyben halmokba rakják és erjesztik. Ez a folyamat 3-8 napig tart. A kakaóport készítésének kezdeti szakaszában sokféle szennyeződés érheti. Erjedéskor a halom belsejében magas a hőmérséklet, ami gyorsítja a baktériumok és bizonyos penészgombák szaporodását. A kakaóbab nagy mennyiségű aflatoxint tartalmaz. A penészgombák termelik, és rákkeltő a hatása. Az erjesztésnek a kakaóbab ízének kialakulásában nagyon nagy a szerepe. Az erjedés gyorsításához a kakaóbab enzimjei is hozzájárulnak. Az erjesztés után a kakaóbabot napon vagy szárítóban megszárítják, és csak ezután szállítják le a csokoládégyáraknak. A feldolgozás következő szakaszában a kakaóbabot megpirítják és megőrlik: Így kapják a kakaóvajat, mely nagyon hasonlít a földimogyoró olajhoz. A kakaóvajon levő baktériumok megszaporodhatnak.
Mivel a cukor és a kakaóvaj, melyet a csokoládé tartalmaz, könnyen kicsapódik, zamatanyagokat adnak hozzá a masszához, melyekkel ez a folyamat meggátolható. Ha a csokoládét 50ºC-on tárolják, 6-12 hét múlva a benne levő kakaóvaj megavasodik. A csokoládé rossz íze jelzi, hogy eltarthatósági ideje lejárt. Az avasodást adalékanyagokkal lehet lassítani. A zamatanyagok, amelyek halmazállapotát habossá teszi a kakaóvaj, amely olvadékonnyá lágyítja, még károsabbá teszi. Egyesek azt hiszik, hogy érzékenyek a csokoládéra. Egy 11 éves gyermeket hasfájás és véres hányás miatt vittek orvoshoz. Hamarosan piros kiütések jelentek meg a gyerek bőrén. A kórházban megfigyelték, hogy a gyomorfájás a csokoládéfogyasztás után néhány perccel kezdődik és a kiütések is megjelennek. Ha a csokoládét a bőrére kenték, perceken belül tele lett kiütéssel. A csokoládétól a végbél körüli bőr néha viszket. Ha a páciens felhagy a csokoládéevéssel, a végbélviszketés elmúlik. Nagy hibát követünk el, ha gyermekünknek, még ha ritkán is, csemegeként kakaós készítményt adunk. Nemcsak, hogy károsodás éri szervezetét, hanem fölös kalóriával is terheli.
Azoknak, akik ezt a közkedvelt édességet szeretik, szerencsére a csokoládépótlót, a szentjánoskenyeret (karobpor) tudjuk felkínálni, amely vele szemben bizonyos előnyökkel is rendelkezik. Metilxantint nem tartalmaz, viszont természetes cukrokat igen, ezért cukor nélkül élvezhető. Ami pedig fontosabb, azért hogy jobb legyen az íze, nem kell erjeszteni. A kakaónál sokkal többet ér. A szentjánoskenyér a Földközi-tenger vidékén őshonos fának (Ceratonia siliqua) a termése. A hüvelyesek családjába tartozik. Termése hosszú hüvelyben helyezkedik el, mely könnyen szárad, finomra őrölhető és sokféleképpen lehet felhasználni. Régen a szentjánoskenyeret nagy becsben tartották. Azok az állatok, melyeket vele etettek, gyorsabban fejlődtek. Szárított magját a kereskedelemben fizetőeszközként is használták.
A karát elnevezés is tőle ered, ti. a szentjánoskenyér magjának görög neve
„kreation”, és ez ma is a drágakövek mértékegységének elnevezése. A szentjánoskenyér tápértéke Fehérjetartalma majdnem 8% (ugyanúgy, mint a többi hüvelyesé a zöldségfélék 2-4%-os fehérjetartalmával szemben). 46%-ban természetes cukrokat ezen kívül kalciumot, magnéziumot, és káliumot tartalmaz. A B-vitaminok kisebb mennyiségben kimutathatók benne. Nyomelemek: vas, mangán, króm, réz és nikkel is találhatók benne. Szervezetünket fölös kalóriával nem terheli. A csokoládéval összehasonlítva kalciumtartalma háromszor nagyobb, a kalóriája az előbbinek háromszor, olajtartalma tizenhétszer kisebb. Sok pektin van benne, mely az emésztést serkenti, és a bélsár kiürülését gyorsítja. A pektin az összetett szénhidrátok csoportjába tartozik. Egyszerűen növényi rostoknak nevezzük őket. A lekvárnak ez az anyag adja meg a sűrűségét. A szentjánoskenyér pektinjét felhasználhatjuk az egyszerű hasmenés, hányás, hányinger gyógyítására. A pektinnek, ugyanúgy mint a növényi rostoknak általában, a bélcsatorna méregtelenítésében és a mérgek eltávolításában nagy a szerepe. Ha e célból kívánjuk használni, egy evőkanál szentjánoskenyérport egy pohár vízben elkeverünk, vagy pedig kevés vízzel belőle pépet készítünk. Hüvelye a növényi szövetek elfásodását előidéző vegyületet, a lignint tartalmazza. Mint a növényi rostok általában, a lignin és a pektin csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ez a táplálkozás szempontjából előnyös tulajdonsága. Jól tesszük, ha szentjánoskenyérport használunk, amikor a szakácskönyv kakaót vagy csokoládét ír elő. Ezáltal táplálkozásunkhoz értékes élelmet használunk fel, melynek semmilyen káros hatása nincs.
Dr. Agatha Tresh
2010.02.13. 20:55
(Élet és egészség, XII. évfolyam (27) 3. szám)
Dénes Ottó