ALDOUS HUXLEY Visszatérés a Szép új világhoz

A Harmadik Birodalom terrortörténete

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5479531

Historia est magistra vitae

A Hitleri  Harmadik Birodalom nem múló téma az emberi viselkedést kutatók közti eszmei térben. Miért pont ez az elrettentő példa, amiről nem szűnik meg írni, olvasni az emberiség (egyre fogyatkozó) GONDOLKODÓ hányada?

Kis szubjektív előzetes. Döbbenetesen hasonló a birodalmak története. Abból a nézőpontból, amiben a TÖMEGEK viselkedését tanulmányozva, azt hihetnénk, hogy minden időben alattvalóként, hallgatólagosan – vagy egyesek tevőlegesen – viszonyultak hatalmasaikhoz.

Pedig ez téves és hamis megközelítése lenne a terrorra/megfélemlítésre épült államalakulatoknak. Az egyének belső – lelki – nyugalmukat és kis egzisztenciájukat féltve, inkább a MEGALKUVÁST választják, mint a nyílt konfrontációt. Ezzel önkéntelenül is (tovább)éltetik  a terrort, az elnyomást. Tegyük hozzá, hogy minden időben ez a jelenséghalmaz törvényesen és legitim módon (választások útján) jött létre. (Dénes Ottó)

“A rossz győzelméhez nem kell más, csak az, hogy a jók ne tegyenek semmit.” (Edmund Burke)

A nemzeti szocializmus németországi sikerét sokan még ma is azzal magyarázzák, hogy a német társadalom széleskörű támogatását élvezte. Az amerikai történész új könyvében rávilágít, hogy a hangos tiltakozás hiánya az állami megfélemlítés és terror következménye, nem pedig az egyetértés jele volt.
„A könyv új megvilágításba helyezi a Harmadik Birodalom felemelkedésének és bukásának történetét” – olvassuk Richard Evans recenzióját Thomas Childersnek, a Pennsylvania Egyetem professzorának tavaly év végén megjelent monográfiájáról.

Evans maga is a náci Németország történetének ismert kutatója, aki munkáiban rendre vitába száll az elmúlt évtizedekben általánosan elfogadott megközelítésekkel. Mint azt recenziójában is kifejti, a hitleri Németország értelmezését ma is William Shirer 1960-ban megjelent, magyarul is olvasható monumentális munkájának, A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukásának szemlélete határozza meg. Shirer a nemzeti szocializmus sikerét a német történelem sajátosságaiból vezette le. A megközelítés azt sugallja, hogy a németek többsége lelkesen támogatta a náci eszméket. Bár az elmúlt évtizedekben többen – egyebek között maga Evans is – vitába szálltak ezzel az értelmezéssel, az eredeti shireri felfogás népszerűsége töretlen, legalábbis a laikus közönség körében.

Evans üdvözli Childers törekvését, hogy tovább árnyalja a Hitler hatalomra jutásáról kialakított képet. Childers ugyanis érzékletesen mutatja be, hogy a náciknál a propaganda mellett már egészen korán jelen volt a megfélemlítés és az erőszak is. A barna inges osztagok terrorja rendkívül nagy szerepet játszott Hitler felemelkedésében és kritikusainak elhallgattatásában. 1933-as hatalomra jutása után Hitler százezer szociáldemokratát és kommunistát börtönöztetett be.

A politikai ellenfelek megfélemlítése a rendszer szervező elve volt. Szemben a közkeletű nézettel, miszerint Hitlert örömmel fogadta és támogatta a német nép, Childers bemutatja, hogy 1933 januárja és júniusa között az állam a radikális erőszak szellemében működött. És a terror később, a Harmadik Birodalom idején sem lanyhult. Igaz ugyan, hogy Hitler hatalmának megszilárdításában fontos szerepe volt a jóléti intézkedéseknek és a propagandának is, de azért a rendszer alapját az állami terror alkotta. A harmincas évek közepére megteltek a börtönök, miután a náci törvények lehetővé tették, hogy bármilyen politikai ellenlábast hazaárulóként ítéljenek el.

És mindennek ellenére, a tomboló terror közepette is voltak, akik megpróbáltak szembeszállni a náci rezsimmel – folytatja Evans. Childersszel egyetértésben erős túlzásnak tartja, hogy minden német támogatta az antiszemita intézkedéseket. Mint ahogyan a hadsereg 1937–38-as átszervezését sem, amelynek során Hitler megszabadult a mérsékeltebb tábornokoktól. Childers arra is kitér, hogy a németek 1940, vagyis Franciaország megszállása után egyre inkább kiábrándultak Hitlerből, különösen, miután 1941 végén a német hadsereg lendülete megtört a keleti fronton.2018. február 8.
Forrás: http://www.metazin.hu/index.php/item/3525-a-harmadik-birodalom-terrortortenete

Mondja el a véleményét!