Szombat vagy Vasárnap?

A címképen Nagy Konstantin emlékérme, amit a 321-ben kiadott “vasárnap-törvény” emlékére veretett. A saját arcmása mögött a Legyőzhetetlen Nap – Sol invictus- képe látható.

Körülbelül mintegy 1700 éves téma a heti pihenőnap kijelölése, amit törvényerőre egy római császár rendelete által kellett tudomásul venni 321 Március 07-én. Az első három évszázad végén, az addig itt-ott elszigetelten megtörtént keresztényüldözések (például Néró-féle üldözés Rómában) vége felé, egy minden addigit meghaladó erejű és az egész római birodalomban érvényes, látszólag megsemmisítő hatású üldözés ért véget 313-ban az un. “Mediolanumi” (Milánói) türelmi rendelettel.Melyiket választom?

I. sz. 313-ban egycsapásra – vallási – béke költözött a birodalomba. Ezek után – amikor a vetekedő társ-császári zavar véget ért,- Nagy Konstantin rendelettel tett pontot a különböző vallási frakciók közti vetélkedésekre. 321-ben adta ki az un. “Vasárnap törvényt”. Nem sokkal ez után pedig már (Nicea 325-ben) egy nagy zsinaton  elnökölt és tett rendet. Nem kellett sok idő, és zsinati határozat erősítette meg a pogány császár által kiagyalt – eredetileg a pogány  Mithrász – ünnep vallási köntösbe bújtatott hitelét.

Ami ma már egy megkövesedett állapotot láttat a vallásos(nak mondott) tömegekkel az, hogy ami akkor (321-ben) államilag támogatott “ünnepnap” volt, ma már ugyancsak – bár nem direktben kimondva, de – államilag kijelölt  (alkotmányba is foglalt)  tétellé vált. Hol húzódik az a határ, amikor “inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embereknek?” (Dénes O. kommentje)

Mondja el a véleményét!