Zágrábban nem csináltak nagy ügyet belőle, de ettől még tény: Horvátország ebben is lelépett bennünket.
A köztársasági elnök visszadobta ugyan a kormány szélenergia-termelés tiltásáról szóló törvényét, de Áder János indoklása (vagyis: hogy az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, plusz ellentétben áll a kormány saját maga által megalkotott megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel, és még indokolatlan adminisztratív korlátozásokat is bevezet) aligha győzi majd meg Orbán Viktor parlamenti szavazógépeit.
Az utolsó Népszabadságba került interjúban Csepreghy Nándor miniszterhelyettesként megmondta: „a kormány úgy látja, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben”. Ezt a tiltást így nagy valószínűséggel megszavazzák majd újra a kormánypárti képviselők, és a második punktum ellen pedig már Áder sem tehet majd semmit.
Az, hogy a világban úgy általában nem így gondolkodnak felelős vezetők, nem új dolog. A „bezzeg” németektől a lám, mégsem annyira smucig skótokig, de a vietnamiaktól az oroszokig (igen, az oroszokig!) egyre csak bővülő listára a környező országok is szépen sorban feliratkoztak. Ausztriát „hagyjuk”, de Bulgáriát, Romániát és Lengyelországot már tényleg irigyelhetjük…
A regionális listán most épp dél felől érkezik a legújabb frissítés: Horvátország a napokban leadott megrendelése egy 44 MW kapacitású szárazföldi szélerőműtelep építésére szól. A munkára szerződő fél – nem meglepő módon – a Siemens, mely a turbinák szállítását, a tornyok megépítését, beüzemelését és 14 éves szervizelését vállalta. A Zadar VI Extension nevű projekt 13 darab, egyenként 3,4 megawattos névleges teljesítményű szélturbinát takar, melyek rotorátmérője 108 méter. Az iparágban jól ismert, direkt hajtású, SWT-3.4-108 típusú szélturbinákat 79,5 méter magas acél tornyokra fogják szerelni, és az üzembe helyezés jövő nyáron meg is történhet.
A Siemens mostantól belefújhat a magyar ventilátorba
A magyar kormány szerint nincs elég szél az országban ahhoz, hogy szélerőművekből nyerhessük a – gyakorlatilag ingyenes – szélenergiát. Amit elvileg, műszakilag engedélyeznének, afelett a műszaki, technológiai, energetikai és mérnöki fejlődés-fejlesztés épp most lépett át minden korábbinál magasabb szinten. Persze, hogy a német cég a hunyó: elkészítették a mérsékelt szélsebesség esetén is munkaképes rendszerüket.
A zágrábi székhelyű, horvát Postak d.o.o. vállalat a beruházó, a rendszert kifejezetten közepes és nagy szélsebességekre optimalizálják, a Siemens NetConverter rendszerének legújabb változatával pedig azt is biztosítják, hogy a turbina maximális rugalmassággal reagáljon a feszültség és frekvencia szabályozására. „Örülünk, hogy a mi cégünket választották egy újabb fontos projekt szállítójának Horvátországban” – jelentette ki Thomas Richterich, a Siemens Wind Power and Renewables divízió szárazföldi üzletágának vezérigazgatója. Hozzátette: a befejezett projektek is, de az országból kapott új megrendelések is igazolják, hogy „az ügyfelek megbíznak a technológiánkban”.
Horvátország, melynek első „szélkerekei” már 2004-ben is működtek, sokáig Magyarország mögött kullogott. Ahogyan az a hivatalos szélenergia statisztikából kiolvasható, a déli szomszédunk 2007-ben is még csak 17 MW-ot „produkált”, de azóta folyamatosan építi be a villamos energia rendszerébe az újabb és újabb szélparkokat. 2009-ben 28 MW, 2010-ben 89 MW, 2011-ben 131 MW, majd rá egy évre már 180 MW, 2013-ban pedig már 302 MW volt a beépített nettó kapacitás.
Elolvasom a cikket itt: hvg.hu >