Hat meglepő jelenség az agyban

Elektromágneses hatás: hat meglepő jelenség az agyban

2011. október 24
beolvasás0216Bár régóta hasznosítja az emberiség, az elektromágneses mező hatásait sokan még ma sem ismerik, s így azt sem, hogy meglepő jelenségeket vált ki az emberi agyban is.
Az io9.com most összefoglalta a tíz legérdekesebb elektromágneses hatást. Ezekből szemezgettünk.

Széttördeli a DNS-t
Az io9.com szerint laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy még a gyenge elektromágneses mező is kártékony tud lenni, ha az agyat túl sokáig teszik ki a hatásainak. Kísérleti patkányok agyában például töredezett DNS-szakaszok jelentek meg, miután hosszú időre elektromágneses mezőbe helyezték az állatokat. Az sem kizárt, hogy az effajta DNS-károsodás agytumor kialakulásához is vezethet. Hogy ez mennyire van így, az tudományosan még nem teljesen bizonyított, mindenesetre az International Agency for Research on Cancer (IARC) nevű szervezet Lehetséges emberi rákkeltő a rádiófrekvenciás elektromágneses tér címmel adott ki állásfoglalást idén májusban. Majd júniusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) “esetlegesen rákkeltőnek” minősítette a mobiltelefonok által kibocsátott elektromágneses sugárzást. Ugyanakkor a legfrissebb kutatás szerint például a mobiltelefonálás nem fokozza érdemlegesen az agydaganat kialakulásának valószínűségét.

Serkenti az agy növekedését
Miközben egyfelől a DNS-t akár darabokra is tördelheti az elektromágneses tér, másfelől viszont segítheti az idegsejtek, a neuronok növekedését. A rendszeresen úgynevezett transzkraniális mágneses stimulációnak (TMS) kitett hippokampuszban öt nap után növekedni kezdtek az őssejtek. A hippokampusz felelős a memóriáért, így az io9.com szerint akár az Alzheimer-kóros vagy stroke-ot kapott betegek kezelését is segítheti a TMS. A TMS-ről – mint azt a Wikipedia írja – 1985-ben jelent meg az első tanulmány.

Leszoktat az élelemről és a vízről
Patkányoktól a kutatók megvonták a vizet, majd egy csoportot elektromágneses mezőbe helyeztek közülük és közben egy édes oldatot kaptak. Egy másik csoport kapott édes oldatot, de elektromágneses térbe nem rakták őket. A „mágnesezett” patkányok ugyan ittak az oldatból, de kevesebbet, mint a másik csoport. Amikor az állatokat előbb elektromágneses mezőnek tették ki, majd később kapták az oldatot, egy idő után undorodni kezdtek az oldattól. Vagyis az elektromágneses tér le tud szoktatni a kedvenc ételünkről.

Hallucinációkat okoz
Azt is megfigyelték már, hogy az elektromágneses mezőben tartózkodók hallucinációkról számoltak be. Érdekes, hogy az áramütés is hasonló érzéseket váltott ki az embereknél – mindezt laboratóriumi körülmények között is vizsgálták. Az elektromágneses hatásnak kitett emberek ugyanis arról számoltak be, hogy követték őket, beszéltek hozzájuk. Míg sokan kellemetlen érzésként írták le a tapasztalatokat, különösen ha az nyugtalansággal párosult, ám voltak, akik ennek ellenkezőjét állították: inspiráló és megnyugtató helyzetként értékelve ezeket. Michael Persinger kanadai agykutató szerint a mágnesesség erős elektromos cinkedülő 202tevékenységet hoz létre az agy halántéklebenyében, és ezzel hozhatók összefüggésbe a spirituális élmények.

Titokzatos rohamok
Az elektromágnesességnek való kitettség súlyos változást okozhat az agyműködésben is. Tanulmányok kimutatták, hogy az elektromágnesesség képes megváltoztatni az agyban a vér áramlását, és ki is kapcsolhat bizonyos idegsejteket. Vannak emberek, akik erős mágneses mező befolyása alatt – például nagy feszültségű vezeték alatt élnek – elvesztik eszméletüket, kómába esnek, vagy akár meg is halhatnak.

Erkölcsi döntéseink manipulálhatók
Egy másik kutatás szerint a mágneses mezők képesek megzavarni agyunk azon területének működését, amely az erkölcsi érzékünkért felelős. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklap számolt be arról a kutatásról, amelyben a résztvevők erkölcsi döntéseit figyelték. Az alanyoknak tucatnyi különböző történetet kellett elolvasniuk jó, illetve rossz szándékú emberekről. Az egyik tipikus történet egy fiúról szólt, aki a barátnőjével átsétál egy hídon. A történet egyik verziója szerint a fiú ártalmatlanul, mindenféle baj nélkül átsétál a lánnyal a hídon. A másik végkifejlet szerint azonban a fiú szándékosan úgy kíséri a lányt, hogy az eltörje a bokáját séta közben. Azt kellett pontozniuk, mennyire tartják erkölcsileg elfogadhatónak azt, amit a történetbeli fiú tesz.

Míg a kísérleti alanyok olvasták a történeteket, a kutatók mágneses mezőt gerjesztettek az agy már említett részénél. A mágneses mező zavart okozott az itt található neuronokban, ez pedig megnehezítette a kísérleti alanyok dolgát, azaz hogy megítéljék a történetben szereplő fiú szándékát, s a szándék vizsgálata helyett inkább arra vette rá az alanyokat, hogy a történet kimenetelére fókuszáljanak. Azokban az esetekben, amikor hiányzott a mágneses mező, a kísérleti alanyok hajlamosabbak voltak a fiú jó szándékára koncentrálni, míg a mágneses mező alkalmazásakor az alanyok következetesen a történet rossz kimenetelét tartották fontosabbnak a szándéktól függetlenül, s a történetet erkölcsileg inkább elítélendőnek értékelték.

HVG.HU EGÉSZSÉG

Mondja el a véleményét!