Az én kis erőművem az atom árnyékában II:

Forrás: http://www.mnnsz.hu/az-atomenergia-avagy-a-paksi-atomeromu-bovitese/

Először ignorálnak téged, aztán nevetnek rajtad, majd ellened harcolnak és a végen te nyersz. Egy európai család manapság már az egész éves villamos energia igényét és az e-mobilitásának egy részét fedezni tudja egy egyszer befektetett 5.000 Eurós költségű napelemes rendszerrel, és azt 30-40 éven át. Milyen forradalmi ez a technológia! Kétségkívül azt kell mondani, hogy már beléptünk a harmadik fázisba. Mégis lehetséges az, hogy mindezt feltarthatják bizonyos reakciós politikus körök Európában. Amerikában már eközben elsőre felismerték a nagyobb áramszolgáltatók (pl.: NRG Energy), hogy a közeli jövőben a napelemes technológia lesz a villamos energia termelésben a legkedvezőbb (és valószínüleg már most is reális és fenntartható a költségszámítások szerint).

De az is igaz egyszerűen, hogy az atomerőmű üzemeltetésének legnagyobb költségét a már kezdetben szocializált sikeres lobbimunka teszi ki. Úgy már könnyű alacsony áramszámlákat írogatni, ha a tényleges költségekért amúgy is az egész társadalom fog felelni. Ezek a költségek teljesen megengedhetetlen szubvenciók, de Európában azért is csak dorgálásra lehet számítani, amennyiben a támogatás eltorzítaná a piacot.

És amíg a fosszilis tüzelőanyagok természetesen végesek és ezáltal következésszerűen szűkösebbek és drágábbak lesznek, ami egyébként az uránra is érvényes, addig a szél és a Nap kimeríthetetlenek. Ennek a belátásához nem kell érettségi, tökéletesen elég, ha a tényeket nem csavarjuk félre tudatosan és akaratosan.

De mialatt Orbán Viktor és kormánya a lassan beindult energiafordulatot egyenesen a falnak vezeti, úgy egyes erők éppen azon igyekeznek Brüsszelben, hogy a nagy eneDSC07803rgia -konszernek ismét teret nyerjenek egész Európában és a megújuló energiaforrások technológiái felé forduljanak.

Egy előrelátó vállalkozó, aki a jövőjére gondol….

Csodálkozunk a kormány Paks bővítéséről sunyiban megkötött orosz szerződése miatt. De miért ez a csodálkozás? Nem nyilvános az ügy. És? Először is nyilvánvalóan nagyon, de nagyon nem szeretném én sem, ha 1,9 millió analfabéta döntene olyan kérdésekben, mint ez az atomerőmű bővítés. Itt most nem az írni és olvasni nem tudó emberekre gondolok, hanem az ügyvédekre, orvosokra és egyéb megfizetett honfitársainkra.

Az akármilyen módon megkötött szerződés valószínűleg egy jogi szövegektől hemzsegő iromány, amit sokan csak félreértelmeznének.

A hazai párt nélküli szakvéleményezés kikerülése a paksi bővítési szándék ügyében olaj a tűzre. Alább, röviden egy ilyen erőmű tervezete alatt elvégzendő fontos lépés:

Először is egy erőműpark kiépítése hosszan tartó meggondolásokat követel, amikor a mindenkor építendő erőműtípust a technikai, a gazdaságossági és a környezetvizsgálati szempontok követelményei szerint kell a mindenkori felépítési helyre kiválasztani.

Ebben először is mérlegelni kell azt, hogy milyen opciók állnak rendelkezésre a várható helyettesítés/pótlás és növekedés-szükségesség esetében. Ezek lesznek aztán a fontosabb technikai és gazdaságossági tulajdonságuk szerint jellemezve. Az energia előállítási költségének jellemzéséhez legfontosabb technikai-gazdaságossági paraméterek, a bekerülési költség figyelembevételével: az elektromos nettó teljesítmény, az elektromos kihasználtsági fok, a fajlagos bekerülési költségek valamint a rendszer üzemeltetésének fix és a változó költségei.

De nézzük meg most, hogy a nyilvánvaló energiabőségre milyen ipari termelőket, nagy energiaigényű gyárakat és esetleg szabályozható rendszert szeretnének rátelepíteni? Ezekből semmit sem lehetett látni az elmúlt 4 év alatt és a gazdaságpolitika közeljövő terveiből sem lehet fejlesztéseket kivenni.

Például egy lehetséges alumínium kohót is kiszállítunk Ukrajnába. A Dunaferr is inkább diétára kényszerült, mintsem növekedésre. A cementgyártásunk is haldoklóban, az építőanyag gyártásunk (itt pl. téglagyártás) közel nulla stb. Magyarországnak termelésnövekedés kellene, de nagyon!  A sok stratégiai szerződés biztos, hogy szükséges, de a nagymúltú hazai ipari ágazatok tudatos tönkretételét avagy eladását nem tudom megérteni.

Van ebben az országban pl. elég geotermális potenciál, ami legalább 10 paksi blokkon is túltenne. Igen nagy a biomassza potenciálunk is.

De az a bizonyos “termelés” normális piacgazdaságot igényel és nem bizonyos oligarchiák monopóliumait!

A mezőgazdasági termények mai piacán is inkább a támogatások versenyeznek és nem a regionális természeti adottságok.

A jelenlegi kormány 1 millió új munkahelyet ígért, több ezer munkalehetőséget a többnyire munkanélküli kisebbségi roma népcsoportnak. Mi lett belőle? Semmi. Miért? Mert továbbra is hiányzik az egészséges és modern magyar gazdaság versenyképes feltétele.

Amikor ötszázezer normális körülmények között élni akaró magyar elhagyja az országot és a kormányfő válasza erre, hogy azok úgy is vissza fognak térni hamarosan, akkor már nem csóválom tovább a fejemet. Ezek miatt legalább közel 344 milliárd forinttal csökkent az állam éves bevétele.

Mitől működik azoknak az országoknak a gazdasága jobban, miért magasabb az ottani normális életszínvonal? Azért mert az állam megteremtette, alakítja és segíti a  gazdasági fejlődést, a vállalkozások modern gépeket, berendezéseket, gyártó sorokat tudnak venni, folyamatos és színvonalas oktatásokban részesülnek a munkavállalók, amikkel teljesítőképesebbek és versenyképesebbek lesznek. Így megnövekszik a vásárlóerő is és összességében nézve a GDP.

Az ottani országok iparosított gazdaságának teljesítménye és így az életszínvonal is egyenesen arányos az energia fogyasztással.

Európában nem épülnek újabb atomerőművek. A szlovákiai Mohovce, amelynek az építési folyamatosan késik és költsége az eredetileg 1,75 milliárd Eurós költségvetést jóval túlszárnyalja; a projekt most lépte át a 3,25 milliárd Eurót.

A Cseh Temelin atomerőmű építésének a döntését szintén elodázta a kormányuk.

Az atomerőműveknél átlagosan 65-70-80 Eurót és 35 évig garantált átvételi árat akar a tulajdonos megawattóránként. Ezzel szemben a megújuló energiák átvételi ára lényegesen alacsonyabb, éves degradációra szorul és mindössze csak 20 évre garantált.

Ez eddig a lehetséges bekerülési költségről beszéltünk. Az atomerőmű életciklusa alatt felmerülő üzemelési és leszerelési illetve a köztes valamint a végtározás helyének és annak költségvonzatairól nem. De jellemzően ezek a költségek a legnagyobbak az atomerőműveknél.

Ahol egyedül csak a leszerelési költségek nagysága az összinvesztíció 15 %-át teszi ki (Overnight Costs + áremelkedések + kamatok)!

A gazdaságossági vizsgálatkor nagyon fontos az a tényező, hogy egyáltalán rentábilis lesz e az erőmű. Erre a releváns áramtőzsdék árait szokták először is elemezni, a nyereségeket kiszámítják, az ugyan rövid lejáratú, de fontos határköltségekkel szembe állítani és végül kiszámítani, hogy ezzel a költségnagysággal lehetséges lesz e a fix költségeket kiegyenlíteni. Az atomerőművek költségstruktúrája legnagyobb mértékben a fix költségekből áll. A személyzeti-, a menedzsment- és a karbantartási költségek túlnyomó többsége fix költségek, tehát független az eredménytől. A változó, azaz a rövidlejáratú határköltségeket lényegében a tüzelőanyagok teszik ki. Az atomerőműnél ezek a fűtőelemek költsége.

Mivel az atomerőművek olyan alaperőműveknek számítanak amelyeket csak korlátoltan lehet leszabályozni, ezért csak karbantartás és fűtőelem cseréjekor állnak le. A cash-flow és a nyereség kiszámításához egy átlagolt éves árat vesznek számításba. Továbbá feltételezve van az is, hogy ez az ár az erőmű egész futamideje alatt azonos nagyságú marad, tehát nem változik hanem az inflációhoz igazodik. Az üzemi- és a karbantartási költségeket is állandónak veszik.

Nos, mivel a spotpiacokon értékesített villamos energia ára átlagban igen alacsony, ezért sokszor igen nehéz lesz az atomerőmű magas fixköltségeit lefedni.

A történelem bebizonyította, hogy a 60-as évek optimista előrejelzései nem teljesülnek be. Annak idején még a “too cheap to meter”-ről beszéltek, manapság már be kell vallani az atomenergia pártiaknak is, hogy az atomenergia igenis sokba kerül. Végül az is kiderült, hogy az atomenergia történetéből nem lehetséges semmi féle skála effektust, illetve tanulási hatást megfigyelni. Akkor azt vélték, hogy a befektetési költségek jelentősen csökkenni fognak az idők során. Azonban éppen az ellenkezőjét lehet megfigyelni: a befektetési költségek nagyon is emelkedtek az utóbbi 10 évben, aminek az okát leginkább az egyre szigorúbb biztonsági előírásokban, a reaktorok hiányos szabványosításában és a sokféle reaktortípusokban találjuk meg.

Az is kimutatható, hogy az Európában felépített atomerőművek eredetileg becsült költségei mindig lényegesen túl lettek lépve. Az atomerőműveknek ez kétféle problémát is jelent. Először is csökken a nyilvánosság, a potenciális vevő és befektetők ebbe a technológiába vetett bizalma és másodszor pedig megemelkedik a villamos energia előállítási költsége. Aminek az állam által történő versenyképessé váltása csak is az állampolgárokra hárított teherként jelenik meg ismét.

Ha megnézzük, hogy mekkora a villamos energia előállítási költsége, externális és egy nukleáris baleset biztosításának költségei nélkül, úgy az átlagosan 2,47 Cent/kWh és 6,54 Cent/kWh között mozog. Így automatikusan felmerül a liberalizált piacokon a kérdés, hogy nem lenne e érdemesebb kevesebb tőkeintenzivitást igénylő technológiákba fektetni, amik által a valóságszerűen robbanó költségeket és a hosszú felépítési időket elkerülhetnénk. Továbbá azt is figyelembe kellene venni, ha a megújuló energiákkal történő energiafordulat mellett gondolkodunk, hogy majd az egyre nagyobb számú decentralizált energiaellátás és a sokat emlegetett Smart-grids számára szükséges lesz e az ilyen lomha és nehezen szabályozható alaperőmű egyáltalán.

Összességében nézve nagyon nehéz körülmények között van manapság az atomenergia. Az egyik oldalon növekszik az energiaigény, a másik oldalon szemünk előtt lett levezetve a csernobili és a fukusimai katasztrófa szörnyű kihatása, hogy mennyire veszélyes is tud lenni az atomenergia.

Csak az atomenergia ipara beszél még most is az atomenergia reneszánszáról!

Mondja el a véleményét!