Nem kellene megállni a “Szentistváni” úton!

  Semjén: “nem lettünk sem a Német-Római Császárság, sem Bizánc hűbérese”

BEVEZETŐKÉNT NÉHÁNY TÖRVÉNY A “Szent” királyunk által összehívott egyházi zsinat határozataiból.

Figyelemre méltó a zsidókkal szembeni “tolerancia” egy kereszténységet hirdető hatalomtól.

Nem különben a VASÁRNAP megünneplésének kötelezővé tétele. Itt még szó nincsen a lelkiismereti szabadságról, meg egyéb hasonló emberi alapjogokról. Ezeket a REFORMÁCIÓ szelei sodorták be a polgári tudatba, azzal, hogy a bibliát nemzeti nyelvekre fordították. Itt ugyanis közvetlenül olvashatók lettek a jézusi tolerancia (például a HEGYIBESZÉD) tanításai. Innen egyenes út vezetett Amerika alkotmányán át a francia forradalomig és napjaink demokráciaértelmezése segítségével  mindazon fogalmakig, amik nélkül csak (Pl Ázsiai) diktatúrák alanyai lennénk, egy KEDVES VEZETŐ  hadseregének erőt sugárzó uralma alatt. Úgy hogy amikor a “Szent” királyi példákat emlegetik, nekem egyszerre tódul agyamba egy csomó nagyon negatív  képlet. (Dénes Ottó)

Szent István I. törvénykönyve Istvan-ChroniconPictum.jpg
(Szent István király ábrázolása a Képes krónika kódexben, címere a kettős kereszt (crux gemina) a Wikipédiából)
A vasárnap megtartásáról
Ha valamely pap vagy ispán avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra. Ha pedig lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit gazdája, ha akarja, ökörrel megválthat, és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk. Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tőle a szerszámokat és ruháit, amelyeket – ha akarja – bőrével megválthat.

  • Ugyanarról más

A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem ( tűz-) őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le.

  • A négy böjti időszak megtartásáról

Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön.

  • A péntek megtartásáról

Ha valaki pénteken, amelyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön.

  • A keresztény vallás megtartásáról

Ha valaki a keresztény vallás megtartását elhanyagolva és hanyag ostobaságtól megátalkodva az ellen bármi vétséget követ el, a vétek természetének megfelelően ítélje meg a püspök az egyházi törvények szabályai szerint. Ha pedig ellenszegüléstől indíttatva a reá rótt büntetést vonakodnék nyugodtan elviselni, ismét ugyanazon büntetéssel fegyelmezzék, és ezt megismételve összesen hét ízben. És ha mindezek után is konoknak és makacsnak találtatik, adják át a király bíróságának – tudniillik mint a kereszténység védelmezőjének.

  • A templombajárásról és azokról, akik mise alatt mormognak és beszélgetnek

Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.

Az I. László korabeli egyházi zsinat határozatai

Az ún. I. törvénykönyv

Zsidók és keresztény nők házasságáról

Ha zsidók keresztény feleséget vesznek el, vagy valamely keresztény személyt tartanak maguknál szolgálatban, ezeket vegyék el tőlük, és bocsássák őket szabadon, az olyanoktól pedig, akik ezeket eladták, ezek árát vegyék el, és a püspökök jövedelmét képezze.

  • Az egyházak látogatásának elmulasztásáról vasár- és ünnepnapokon

a) Ha valaki vasárnapokon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg.
b) Ha pedig a falvak oly távol vannak, hogy a falusiak az ő kerületük egyházába nem tudnak elmenni, közülük mindnyájuk nevében legalább egy menjen el botra támaszkodva az egyházba, és három kenyeret és egy gyertyát vigyen az oltárra.

  • A fent említett napok megünnepléséről

Ha valaki ezeken a napokon vadászik, kutyáit és lovát veszítse, de a lovat ökörrel megválthassa. Ha pedig pap vagy ( más ) egyházi személy vadászik, az egyházi rendből távozzék mindaddig, amíg elégtételt nem ad.

  • Az ünnepeknek kereskedés miatt való elhanyagolásáról

Ha valaki vasárnapokon vagy nagyobb ünnepeken az egyházat elhanyagolva vásárra megy, lovát veszítse.

  • A vasárnap megünneplésének elmulasztásáról

Ha valaki vasárnap vásárt üt, megparancsolja e szent zsinat, hogy amiképpen felállította sátrát, éppúgy bontsa szét. Ha pedig valaki ellenszegül, ötvenöt penzát fizessen.

  • Az ünnepnapokon dolgozó zsidókról

Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen zsidót dolgozni lát, hogy meg ne botránkozzanak a keresztények, eszközeit, amelyekkel dolgozott, veszítse el.
Könyves Kálmán törvényei
[ 1 – 9. § ] [ 10 – 18. § ] [ 19 – 27. § ] [ 28 – 36. § ]
[ 37 – 45. § ] [ 46 – 54. § ] [ 55 – 63. § ] [ 64 – 72. § ]
Az esztergomi zsinat határozatai
A Szentlélek kegyelme legyen velünk.
Mindenekelőtt megkérdezendő a király.

    1. Az egyházi bíráskodásról
      Hogy az egyházi személyekre vagy az egyházi dolgokra vonatkozó pereket az egyházi törvényeknek megfelelően kell befejezni.
    2. Az istentisztelet rendjéről
      Hogy minden vasárnap: a nagyobb egyházakban az evangéliumot, az ( apostoli ) levelet és hitvallást mondják el a népeknek, a kisebb egyházakban pedig a hitvallást és az Úr imádságát.
    3. Az ünnepeken való áldozásról
      Hogy húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor az egész nép vezeklést tartson és áldozzék. A clericusok pedig minden nagyobb ünnepen áldozzanak.

Az ünnepek megtartásáról

Ha valaki az előírt ünnepeket nem ünnepli meg, ugyanezen törvény szerint ítéljék meg.

Szent István nem pusztán a kereszténységet és az európaiságot honosította meg, hanem ezzel azonos hangsúllyal a szuverén magyar államot – mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Diósdon vasárnap.

Beszédében Semjén Zsolt kiemelte: Szent István számára a magyarság és a kereszténység természetes egységet alkotott, s politikai zsenialitása, hogy úgy vette fel a kereszténységet és ezáltal a legteljesebb európaiságot, hogy nem lettünk sem a Német-Római Császárság, sem Bizánc hűbérese. Amiként nem engedte a nemzeti szuverenitás feladását, ugyanúgy ellent mondott a Koppány-féle pogányságnak is.

“A Szent István-i életmű jelentése a szuverén magyar állam melletti elköteleződés és a kereszténységhez (ez, ugye S.Zs. értelmezésében  a katolikus eszmerendszert jelenti? D.O.) és az európaisághoz való ragaszkodás” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes. (Bocs, de egy kis török rabiga, meg némi Habsburg – orosz ..stb fennhatóság, ugye a nemzeti szuverenitás címszó alá. Mintha nem lettünk volna pár évig (??)  teljesen függetlenek? D.O.)
Megfogalmazása szerint István király nagy művének mai gondolata egyfelől az, hogy nem vállalható a nemzeti önfeladás a Német-Római Császárság, Moszkva vagy Brüsszel kedvéért, másfelől “az öncélú koppánykodás sehova nem vezet”. Hozzátette: “mindig akkor ment jól a magyar nemzetnek, amikor hűségesek voltunk a Szent István-i örökséghez”.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédében kulcsfontosságúnak nevezte a megmaradás szempontjából a Szent István-i mű aktualizálását, (Ne hagyjuk ki az “Ő” törvényeit sem! D.O.) s mint mondta, a nemzetegyesítés ennek az örökségnek a folytatása.     Semjén Zsolt hangsúlyozta: egy létszámában kis nép számára csak akkor van esély a megmaradásra, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni, s “elsődleges kötelességünk az egyetemes emberiséggel szemben a saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és felmutatása”.     A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy Szent István Kelet és Nyugat első közös szentje lett az egyházszakadás utáni időszak óta, miután 2000-ben az ortodoxia szentjének is elismerték.

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20120819_Semjen_nem_lettunk_sem_a_NemetRomai_Csasz

Függelékül egy hiteles nyilatkozat a “félázsiai származék” mivoltunkról.
„Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet, hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai származék, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibővített elnökségi ülésén, amelyre a kéthetes konzultációsorozata keretében került sor. Ugyanitt azt is mondta: „Egyelőre most még nem kell új politikai rendszereket fölépíteni, de föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni.”

http://www.hetek.hu/hatter/201208/mi_lakozik_orban_lelkeben)
2012. augusztus 19., Szerző: MTI

Mondja el a véleményét!