Szívünk egészsége: ezek a tünetek igazán veszélyesek

Évente érdemes ellenőriztetni a szívműködésünket

Szívünkben a szívizomrostok a jobb pitvarban elhelyezkedő, ún. szinusz csomóban keletkező, onnan továbbított elektromos ingerek hatására percenként 60–90 alkalommal összehúzódnak – ezért dobog a szívünk. A korral e rendszer sérülékenyebbé válik, ami ritmuszavarhoz vezethet. Szaporábban verhet a szív láz, vérszegénység, az idegrendszer eseti (pl. ijedtség), vagy tartós (pl. szorongás) megterhelésekor. Ilyenkor a szív percenként 140-et, de akár 200–240-et is üthet, ami kimerítheti a szívet.

Lassúbb szívműködés többnyire alkati, nem kóros. Sportolók, nehéz fizikai munkát végzők szíve általában lassabban, de erőteljesebben ver. Légzéssel összefüggő – belégzésnél gyorsuló, kilégzésnél lassuló – szabálytalan szívműködés igen gyakori gyermekeknél, és vékony testalkatú felnőttnél – teljesen ártalmatlan jelenség.

Extraszisztolés aritmia – a leggyakoribb ritmuszavar: a rendesnél valamivel hamarabb érkezik egy „extra” inger, majd kissé hosszabb szünet következik. A legtöbb esetben nem okoz panaszt, csak EKG-vizsgálatnál derül ki. A 24 órás EKG-vizsgálat (hordozható Holter-monitor) elterjedésével kiderült, hogy mindenkinek, még a világ legegészségesebb embereiként számon tartott űrhajósoknak is, naponta több, akár több tucat extraszisztoléja van, minden szervi eltérés nélkül.

Abszolút aritmia vagy pitvarremegés súlyos, általában más szívbetegségekhez – billentyűhibához, szívizomgyulladáshoz, koszorúér-betegséghez – társuló rendellenesség, amely az emberek kb. 1%-át, 80 éves kor felett pedig már 10%-át, a nyugati országokban mintegy 7 millió embert érint. A pitvar-fibrillációval élő emberek nagyobb vérrögképződési kockázatnak vannak kitéve, ami 7-szeresére növeli a stroke rizikóját, világszerte évi 3 millió stroke-ot okozva. Ezek az átlagosnál súlyosabbak, és nagy valószínűséggel halállal (20%), vagy a mozgásképesség elvesztésével (60%) végződnek.

Pitvar-fibrilláció esetén megszűnik a pitvarok ritmusos, koordinált összehúzódása, az izomzat gyorsan, szabálytalanul remeg, az ingerületek teljesen szabálytalanul terjednek át a kamrára, romlik a szív működése, és ezzel az egész szervezetben a keringés, az oxigén- és energia-ellátás. Ilyenkor a kamra-összehúzódások számát a kívánt mértékben gyógyszeresen befolyásoljuk, s a trombózisos szövődmények elkerülésére, rendszeresen ellenőrzött dózisú véralvadást gátló gyógyszereket írunk fel. Az életmódot a mértékletes táplálkozás, nyugodtabb, lassabb élettempó, elegendő pihenés, a stressz kerülése, rendszeres oldása, illetve minden fizikai megerőltetés kiiktatása irányába javasolt gyökeresen (!) megváltoztatni. A kisfokú vezetési zavarnak általában nincs súlyos következménye, teljes blokk esetén azonban ún. pacemaker beültetésére is szükség lehet.

Idősebb korban ezért rendszeresen, évente érdemes ellenőriztetni a szívműködésünket EKG-val, ami egy olcsó és hatékony eljárás, kimutatja a veszélyes ritmuszavart, így időben megelőzhetők azok komolyabb szövődményei.

2012. január 22.
168 Óra Online írása – Forrás: ParaMedica

Korábbi cikkeink a rovatban

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük