Ezt teszi velünk a cigaretta – tíz év alatt

Büdös, drága és még a sírba is vihet – mégis sokan szívják, napi rendszerességgel. A füstmentes világnap apropóján megnéztük, hogy az elmúlt évtized kutatási eredményei mivel riogattak minket.

A dohányzás elleni durvuló kampányok, illetve a szigorodó szabályok ellenére is még mindig nagyon sokan gyújtanak rá. A felnőtt magyar férfiak több mint 40, míg a nők közel 30 százaléka cigizik rendszeresen. Ha világranglistát állítanánk fel, dobogós helyezést érnénk el: az egy főre jutó háromezer elszívott cigaretta duplája a világátlagnak. A dohány szeretete azonban a halálozási mutatókban is megmutatkozik, évente mintegy 30 ezer halálesetnek van köze a nikotinban lévő káros anyagokhoz.

November harmadik csütörtöke arról szól, hogy egy napig mindenki tegye le a cigisdobozt meg az öngyújtót. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint ha időben abbahagyjuk, a károsodások visszafordíthatók. Tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. A vérnyomása és pulzus igen rövid időn belül visszatér a normális szintre, egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata látványosan csökken. Három hónap után 30 százalékkal javul a tüdő teljesítménye, kilenc hónap elteltével megszűnik a krónikus köhögés, egy év múlva 25 százalékkal csökken a heveny szívizomelhalás kialakulási lehetősége, és tíz év után a tüdőrák kockázata feleakkora, mint azoknál, akiknek nem sikerült leszokniuk.

Fotó: AP
Ennek alapján is láthatjuk, hogy a cigaretta az egész szervezetet károsítja, szinte alig van olyan betegség, amelyhez ne lenne köze. Mi most mégis azokat a kutatásokat néztük meg, amelyek a dohányzás leggyakoribb következményeivel – azaz azokkal a betegségekkel, amelyek a cigizés számlájára írhatók – foglalkoztak. Felvezetésként elmondhatjuk, hogy a dohányfüst miatt szűkülnek az erek, megemelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a pulzus, romlik a szervek vérellátása. A füst gyulladás- és rákkeltő alkotórészei közvetlenül károsíthatják a nyálkahártyákat.

Elfüstölt szív és tüdő
Kezdjük rögtön a legsúlyosabb problémával, a tüdőrákkal. Noha évente sok ezer olyan emberben is kialakul a rák e formája, akiknek szájában sosem volt cigaretta, a legtöbb tüdőrákos esetért ez a káros szenvedély okolható. A tüdőrák a daganatos halálozások vezető oka világszerte, a WHO becslése szerint 1,3 millió embert öl meg évente, és az esetek túlnyomó részét a dohányzás okozza.
Három-négy évtizednyi füstölés után körülbelül minden hatodik dohányos számíthat tüdősejtjei rosszindulatú elváltozására, míg a nem dohányzóknak legfeljebb a másfél százaléka. Míg a sokat kárhoztatott passzív dohányzást a szakirodalomban „csak” az összes tüdődaganatos megbetegedés 3-5 százalékáért teszik felelőssé.

A tüdőrák mellett gyakori, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) alakul ki a szenvedély miatt, de nem csak a tüdő károsodik, a légutak sem maradnak épen. Kutatók kimutatták – az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine lapban megjelent tanulmány szerint –, hogy kis mennyiségű dohányfüst is visszavonhatatlan károsodást idézhet elő a légutak sejtjeibe. És hasonló hatása van a másodlagos dohányfüstnek is.

A dohányzás okozta asztmával kapcsolatban is vannak kutatási eredmények. 2001 óta, amikor Torontóban is elkezdődött a dohányzás korlátozása nyilvános helyeken, a városban egyharmadával csökkent a kórházakban szív- és érrendszeri vagy légúti panaszokkal kezelt esetek száma. Skóciában a törvény több ellenzője attól tartott, hogy a nyilvános dohányzás visszaszorítása növelni fogja az otthon elfüstölt cigaretták számát, és így nagyobb veszélynek teszi ki a nem dohányzó családtagokat. Az általános iskolások körében végzett vizsgálatból azonban az derült ki, hogy már az első évben csökkent szervezetükben a nikotinszármazékok mennyisége. Bár a dohányzók száma azóta sem esett vissza, felmérések szerint szerényebb lett a napi cigarettaadagjuk. Emellett ma már arra is könnyebb rávenni őket, hogy a lakáson belül se gyújtsanak rá.

Durvuló ellenkampány
Hasonlóan súlyos probléma a szívinfarktus is. Azokban az országokban, ahol megtiltották a dohányzást az éttermekben és vendéglátóhelyeken, már egy év elteltével 10-17 százalékkal csökkent az szívinfarktusok száma. A hazai epidemiológiai helyzet alapján a dohányzás tervezett korlátozása már 2012-ben megközelítően ezerrel csökkentené az infarktusok számát.

Tíz év, napi egy doboz, és az eredmény
Noha a cigaretta miatt megjelenő bőrelváltozások lényegtelennek tűnhetnek a tüdőrák vagy a szívinfarktus mellett, ijesztők lehetnek ezek is. A dohányzásnak is lesznek látható jelei az arcon: korai ráncok, sárguló fogak. A Daily Mail nemrég fotósorozatban mutatta meg, milyen is lesz az arcunk tíz év múlva, ha napi egy dobozzal szívunk el. Emellett lassítja a vér áramlását a bőr alatti rétegekbe, aminek következtében kevesebb oxigénhez jut. A bőr a sejtképződés lelassulása következtében petyhüdté válik, kiszárad, és nehezebben védi ki a külső káros hatásokat.

A szépség korai hervadása mellett rossz leheletet is okoz, elszínezi a fogzománcot és felgyorsíthatja a fogínysorvadást. A dohányosok ínygyulladása azért lehet veszélyes, mert előfordul, hogy azok a tünetek – vérzés, duzzanat, pirosság –, amik jellemzőek lehetnek a gyulladt ínyre, csak a betegség későbbi szakaszában jelentkeznek, s az alattomosan, hosszú idő alatt kialakult állapotot sokkal nehezebb kezelni. Akár a fogainkat is elveszíthetjük, de a fogágybetegség súlyosabb formái is kialakulhatnak elhanyagolt esetekben.

Egy dohányos arc. Tíz év múlva

Fotó: Gizmodo
Orosz rulett minden doboz
A Nature tudományos magazin az orosz ruletthez hasonlította minden doboz cigaretta elfüstölését, azon kutatási eredményeket idézve, miszerint egy átlagos dohányos örökítőanyagában minden 15. szál elszívása mutációhoz vezet. Egy 55 éves tüdőrákos férfi daganatsejtjének géntérképéből kiderült, hogy az az egészséges sejt DNS-éhez képest 23 ezer elváltozást tartalmaz. Ezek nagy részét bizonyíthatóan a dohányfüstben található mintegy hetven rákkeltő anyag valamelyike okozta. Bár korántsem mindegyik jelent azonnali kóros sejtburjánzást, a mutációk számával egyenes arányban nő a tumor kialakulásának az esélye.

Rontja a kognitív képességeket is. A Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatása szerint az idős dohányosok nemdohányzó kortársaikhoz képest gyorsabban veszítik el egyes agyterületeik szürkeállományát. Az adatok elemzéséből az derült ki, hogy a 68 éven felüli dohányosok nagymértékben veszítettek szürkeállományukból az aktív gondolkodással és az emlékezéssel kapcsolatban álló agyterületeikről. A vizsgálatokat két éven keresztül hat hónapos intervallumokban megismételték, és így azt is sikerült megállapítania az ausztrál szakembereknek, hogy a dohányzásról időközben leszokó idősek esetében megállt a szürkeállomány gyorsabb elvesztése – a továbbra is dohányzóknál ez a folyamat nem változott.

Az ereket is károsítja a dohányfüst, a nők artériáit ráadásul jobban megviseli a cigarettázás, mint a férfiakét. A kutatás kimutatta, hogy a dohányzás mindkét nem esetében a fejütőér artériás falának megvastagodásához vezet. Nők esetében azonban legalább kétszer annyira károsodik a terület, mint a férfiaknál, az arány pedig az elszívott cigaretták függvényében akár ötszörös is lehet. A különbség független olyan egyéb tényezőktől, mint az elhízás, a vérnyomás, a koleszterinszint vagy a társadalmi helyzet.

Az erekkel kapcsolatos az is, hogy merevedési zavart is okozhat a cigi. Statisztikai adatok szerint ugyanis a dohányzó férfiak fele impotens. Igen hatásosnak bizonyult az a dohányzásellenes kampány, amelyben egy színész cowboyöltözékben látható, szájában egy szál lekonyuló cigarettával, mellette pedig hatalmas feliratként szerepel az impotencia szó.

A nikotin mint kapudrog? images (7)
Az amerikai Drogellenes Nemzeti Intézet nemrég azzal állt elő, hogy a dohányzás lehet az első lépés, amely a későbbi drogfogyasztáshoz vezethet. Kutatók a Science Translational Medicine című szaklapban számoltak be arról az egereken végzett kísérletről, amelyből kiderült, hogy azok a rágcsálók, amelyek legalább egy héten át nikotint kaptak az ivóvizükbe, fogékonyabbá váltak a kokainra. A háttérben a nikotinnak egy eddig fel nem ismert hatása áll, miszerint képes megváltoztatni a DNS-molekulák szerkezetét, és átprogramozni bizonyos géneket, amelyek a függőség – és főleg a kokain irányába mutatott függőség – kialakulásáért felelősek.
Korábban arról is volt hír, hogy a serdülőkorban lévő fiatalok a legfogékonyabbak a dohányra. Megfigyelték, hogy azoknál, akik csak néha gyújtanak rá cigarettára, dohányzással kapcsolatos képek hatására ugyanazon agyi központokban jeleznek izgalmat, mint az erős dohányosok. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a hozzászokás fiatal korban már néhány cigaretta után kialakul.

Érdekes kettőség figyelhető meg a leszokással kapcsolatban, miszerint depressziót okoz-e vagy sem. A legújabb, amerikai kutatások azt állítják, hogy megalapozatlan a félelem, miszerint leszokásnál a depresszióval is meg kell küzdeni, sőt boldogságot okoz az amúgy nem könnyű döntés. “Akinek sikerül leszoknia a dohányzásról, boldogságot érez – fejtette ki a Rhode Island-i Brown Egyetem vizsgálatára hivatkozva Stefan Andreas kasseli tüdőgyógyász.

Mások füstje is öl
Természetesen a passzív dohányzás hatásaival is számos kutatás foglalkozik, ami érhető is, hiszen adatok szerint évente 600 ezer ember halálát okozza. A mások füstje miatt meghaló emberek 46 százaléka nő, a gyerekek és a férfiak aránya 28, illetve 26 százalék.

Fotó: AP
A WHO szakemberei a The Lancet című tudományos folyóiratban számoltak be az átfogó kutatásról, amely először vizsgálta a passzív dohányzás hatását. A felmérésből kiderült, világszerte a gyerekek 40, a férfiak 35 és a nők 33 százaléka szenvedi el akaratlanul a dohányfüstöt. Becslések szerint 379 ezren az ebből adódó szívbetegségben, 165 ezren légúti megbetegedésekben, mintegy 37 ezren asztmában, 21 ezernél is többen pedig tüdőrákban halnak meg. A kutatók 2004-es adatokat vettek figyelembe, 192 országot érintve.

A passzív dohányzással kapcsolatban olyan kutatásokat is találunk, amelyek azt állítják, hogy hallás-kárososdáshoz vezethet az ennek való kitettség. A szakértők úgy vélik, hogy a dohányfüst a fülben lévő kiserekben rontja a vér áramlását, emiatt oxigénhiány alakul ki, és toxikus anyagok halmozódhatnak fel. Korábbi vizsgálatok dohányzóknál már mutattak ki összefüggést a hallás romlása és a cigarettázás között, passzív dohányosoknál azonban most első alkalommal derült fény a kapcsolatra.
2011. november 17.
Szerző: hvg.hu

Mondja el a véleményét!