Kezdjük egy kis latinnal. Az endometrium szó jelentése: a méh belső felszínét borító nyálkahártya. Furcsa, de ez a hártya – a természetes helyén kívül – a test bármely pontján megjelenhet. Ebben az esetben már betegséggel állunk szemben, ami igencsak rászolgált a vele kapcsolatban gyakran emlegetett jelzőre: rejtélyes. Az endomertrózis a reproduktív életéveikben járó nőket érinti, s bár pontos adatok nincsenek, valószínűleg sokkal nagyobb számban, mint gondolnánk. Szakértővel beszélgettünk.
Bár a méhen kívüli méhnyálkahártya szinte bárhol megtelepedhet a szervezetben, azért vannak helyek, ahol sűrűbben fellelhető. Fülöp István, a Róbert Károly Magánklinika főorvosa, szülész-nőgyógyász számos endometriózisos esettel találkozik, és kezel ebben szenvedő nőket. Ahogy mondja, a méhnyálkahártyájából kialakult csomók leggyakrabban a hasüregben találhatók, „Ide értve a petefészkeket, a petevezetőket, a méhet függesztő szalagokat – itt a leggyakoribb –, a hüvely és végbél közötti réteget, a méh külső felszínét, a méh vastag izomrétegét, a beleket, a medence hashártyaborítékát, és a húgyhólyagot. A petefészken elhelyezkedő endometriózis tipikus példája az úgynevezett „csokoládé ciszta”, ami súlyos tüneteket és következményeket okoz. Ám extrém esetekben akár az ízületekben, a tüdőben, vagy éppen az agyban is megjelenhetnek endometrózis csomók” – hívja fel a figyelmet egy érdekes jelenségre a szakember.
Forrás: dripnet.hu
A betegség legáltalánosabb tünete az alhasi fájdalom, a görcsös menstruáció, a testhelyzettől függő fájdalmas szexuális élet, a vérzészavar, a menzesz alatti, fájdalommal járó vizelet- és székletürítés, és – ami a legtöbb nőt orvoshoz visz – a meddőség. „A meddőségnek persze nem csak az endometriózis lehet az oka, az viszont biztos, hogy sokkal több nőnek vannak méhnyálkahártya szigetei a méhen kívül, mint ahányan a meddőség miatt a felkeresik a szakorvost” – teszi hozzá Fülöp doktor azzal egészítve ki az előbbi tünetfelsorolást, hogy fáradékonyság, a menstruáció során jelentkező kellemetlen bélmozgások, a véres széklet, a deréktáji fájdalmak, a hasmenés vagy székrekedés társulhatnak még a panaszokhoz.
Bár a tünetek egy szakember számára akár egyértelműek is lehetnének, mégis a statisztikák szerint a betegek legalább hét évig járnak orvoshoz a panaszaikkal: átlagosan öt szakembert keresnek fel, mire kiderül, mi okozza a fájdalmas jeleket – s ez nem magyar sajátosság, az európai helyzet is ez. „Az endometrózis hormonérzékeny betegség, így a havonta jelentkező menzesz évtizedeiben jelentkezhet. Van azonban a nőknek egy csoportja, akik különösen veszélyeztettek lehetnek: a felelős beosztásban dolgozó, stresszes életet élő, vékony, magas, harmincas éveikben járó nők, akik – életformájukból adódóan – későn vállalnak gyereket. Az állandó stressz miatt gyengébb lehet az immunrendszerük, a testük ezért néha nem megfelelően működik. A náluk kialakuló endometrózisra is magyarázatot adhat a retrográd menstruáció elmélete: e szerint a menzesz során a menstruációs szövettörmelék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut vissza, ott megtapad a hashártyán, és ahelyett hogy eltávozna, növekedni kezd.
Egy erős immunrendszerű nő esetében ez jóval kisebb valószínűséggel történik meg, de a stressz miatt erőtlenebb védekező-rendszer nem állja útját a csomók kialakulásának” – véli Fülöp István, aki a méhnyálkahártya-darabok további terjedési lehetőségét is sorolja. A nyirokrendszer és a véráram is elviheti a darabkákat: ez a magyarázata az ízületekben, vagy éppen a tüdőben kialakuló endometrózisra: a csak menzeszek idején előforduló véres köpet például jelzés lehet a légzőszervi érintettségre. Néha genetikai ok is valószínűsíthető: egypetéjű ikrek mindkét tagjánál, illetve anya-lánya kapcsolatok esetén figyeltek meg nagyobb gyakoriságot.
„Az endometrózist nehéz kezelni – szögezi le a szakember. Mivel hormonfüggő, így a reproduktív életszakasz során bármikor kialakulhat és kiújulhat. Ugyanakkor az első sebészeti kezelés minősége erősen meghatározza a továbbiakat. Amikor a beteg az említett panaszokkal, de zömmel a teherbeesés elmaradása miatt felkeresi az orvost, nőgyógyászati vizsgálattal, ultrahanggal, MRI vizsgálattal igazolni lehet az esetek egy részében az endometrózist. Ha műtétre kerül sor, az endoszkópos műtéti technika azért jó, mert nem kell megnyitni a hasfalat – elég csupán néhány apró bemetszést ejteni –, hanem azért is, mert a csomókat úgy lehet eltávolítani, hogy a szervek, amelyeken elhelyezkednek, nem sérülnek. Tehát például sem a petefészek, sem a bél, sem a húgyhólyag működése nem szenved kárt. A műtétet hormonkezelés követi: ez lehet injekciós kezelés – ennek hátránya a klimaxra jellemző mellékhatások jelentkezése lehet –, de kaphat a beteg fogamzásgátlós, és – ami a legújabb és az eddigi tapasztalatok alapján igen hatásos – kis hormontartalmú készítménnyel történő kezelést is” – sorolja a lehetőségeket a szülész-nőgyógyász. A legjobb persze az, ha megtörténik a teherbeesés, mivel az áldott állapot és a szoptatás a legjobb endometrózis-ellenes kezelés.
Az endometrózis tehát makacs és kiújuló betegség, ám kordában tartható. Szakértőnk arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki a leírt tüneteket észleli magán, mindenképpen olyan szakrendelésre, orvoshoz menjen, ahol, illetve akinek már van tapasztalata e kór azonosításában és hatásosan kezelni is tudja azt. Fülöp doktor egy esetet említ, amikor az érintett nem nyugodott bele az első szakvéleménybe. „A húszas évei végén járó beteg azért keresett fel, mert amellett hogy alhasi fájdalmai voltak, teherbe sem tudott esni évek óta. Csokoládé ciszta (színe miatt nevezik) volt a petefészkében – ezt már igazolták egy másik intézetben –, ezért ott azt mondták neki, hogy mindkét petefészkét ki kell venni. Miután én is elvégeztem a vizsgálatokat, a ciszta mellett, a méh izomzatában heges endometriozist is találtam. A korábban említett modern műtéti technikával a cisztát, és a csomókat is tökéletesen el lehetett távolítani, nem volt szükség drasztikus beavatkozásra. A hölgy rövid idő múlva teherbe esett” – avat be az egyik sikeres esetébe a szakorvos.
A betegséggel kapcsolatban folyamatosan zajlanak a kutatások. Olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztését például nagyon várják az orvosok, ami mindenféle külső beavatkozás nélkül kimutatja, endometrózis áll-e a páciens panaszai mögött.