Elkerülhető betegségek VII.(a circumcisio időpontjának jelentősége)

A mai folytatás az ELKERÜLHETŐ BETEGSÉGEK (egy orvos elmélkedései a biblia jelenlétében) című könyv talán legizgalmasabb fejezete. Sok vita és félreértés elkerülhető, ha az alkalmazás eredeti módszerével kerül(ne) át a köztudatba.Részletesebben a cikk utáni kiegészítéssel érthető a maga teljességében(Dénes Ottó)

Egy, a körülmetéléssel kapcsolatos másik tényezőre is szeretném felhívni olvasóim figyelmét. Egy amerikai szakfolyóirat / Journal of the American Medicinal Association / cikke 1946. novemberben rámutatott azokra az okokra, melyek a csecsemők körülmetélést indokolják. Három hónappal később ugyanebben a folyóiratban egy szakorvos tollából újabb cikk jelent meg e tárgykörben.
22
A szerző egyetértett a körülmetélés helyességét illető megállapításokkal, csupán egyetlen bíráló megjegyzést tett, mégpedig, hogy nem em­líti a circumcisio végrehajtásának legmegfelelőbb idő­pontját.10

Nem árt, sőt hasznos, ha erre is rávilágítunk. L. E. Holt és R. Mclntosh azt állítják, hogy „az újszülött gyermek életének második és ötödik napja között feltűnően vérzékeny… E néhány napon belül be­következő vérzés igen súlyos kimenetelű lehet — jóllehet az esetek többségénél nem von maga után semmiféle következményt. Előfordul, hogy a belső szervekben idéz elő károsodást, különösen az agyban és halálos kimenetelű lehet az idegsokk, illetve a nagyfokú vérveszteség következtében”.11 A csecse­mők vérzékenységének okát abban látják, hogy még nem fejlődött ki bennük elegendő mennyiségben a vér alvadásához szükséges alapanyag, a „K” vitamin. Miután a csecsemő bélrendszere élete 5—7-ik napjáig nem termelt elegendő mennyiségű „K” vitamint, ennél fogva a körülmetélés végrehajtásához a nyolcadik nap látszik a legalkalmasabbnak.

Csodálatosképpen ez az-az időpont, melyre nézve Isten parancsolatot adott Ábrahámnak Izsák körülmetélésére.

Egy másik vérzés gátló tényező a prothrombin / a thrombin elő anyaga /. Az alant látható táblázat a Holt­féle „Gyermekgyógyászat” eredményei alapján azt szemlélteti, hogy a csecsemő szervezete, életének harmadik napján a normális prothrombin – szükségletnek csak 30%-ával rendelkezik. Ezekben a napokban tehát bármilyen orvosi beavatkozás komoly vérzést okozna. A táblázatból kiderül az is, hogy a prothrom­bin mennyisége a fejlődés nyolcadik napján 110%-os magasságot ér el. Ezek alapján a nyolc napos csecse­mő több prothrombinnal rendelkezik, mint további éle­tének bármely napján.

Az egészséges gyermek vérének prothrombin tartalma %-ban kifejezve
Az egészséges gyermek életének első hetében kimu­tatható prothrombin-tartalmát ábrázoló görbe. / Forrás: Owen, Hoffmann, Ziffren, Smith /

23 K

Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a „K” vitamin és a prothrombin szempontjából a nyolcadik napot szemelték ki a körülmetélés végrehajtásának legalkalmasabb napjaként.
Elismeréssel tartozunk azoknak a kutatóknak, akik hosszú éveken át nagy ráfordítással dolgoztak és me­gállapították, hogy a körülmetélés végrehajtása szem­pontjából a nyolcadik nap a legalkalmasabb. Ennek ellenére – önhittség nélkül – felhívjuk az orvostudo­mány művelőinek figyelmét arra a tényre is, hogy Isten kereken négyezer évvel ezelőtt megparancsolta Ábra­hámnak: „Nyolcnapos korában körülmetéltessék nála­tok minden fiúgyermek nemzedékeiteknél”.12
E tudományos eredmények ismeretében alig való­színűsíthető hogy Ábrahám önként határozta meg ezt a határnapot. Se ő, se az Úr városában élő kortársak közül egyetlen ember sem volt körülmetélve!

Folytatása következik

A NŐK VÉDELMÉBEN

címmel írt egy könyvet   anno kb úgy 40 éve Hirschler Imre az akkori idők közismert szülész-nőgyógyász szakorvosa. Ez a cím indította meg bennem a fenti téma (a körülmetélés tárgyköre) kiegészítésének szükségességét. Félreértette egyik olvasónk ezt az eljárást, amit a ZSIDÓSÁG évezredek óta gyakorolt, és a NŐK  szempontjából hasznosnak, életmentőnek bizonyult mivolta nem kér bizonyítékokat. Pedig elég, ha a Mayo klinika orvosa által felfedezett tényre utalok. A zsidó nők közötti elenyésző számú MÉHRÁK előfordulására.

Fontos tényező volt, amikor 2008-ban Harald zur Hausen  rákkutató,-akire az volt jellemző, hogy “a tradicióval és a többség véleményével szemben gondolkozik és cselekszik” – egy vírus felfedezéséért kapott orvosi Nobel-díjat. Ez a HPV-nek nevezett vírus (Human Papilloma Virus) a méhrákok valódi okozója. Ez azonban nem közlekedik csak úgy, mint bármiféle baktérium, vagy egyéb vírusok, ezt a fő tényezővel, a férfiak nemzőszervével lehet a legnagyobb biztonsággal bejuttatni a női szervezetbe.Az már csak hab a tortán, hogy ezt a férfiakban nem okozhat méhrákot, ugyebár? “CSAK A NŐKBEN !!!” Amelyik férfinál a tisztaság minden körülmények között biztosított, nem tudja hordozni, és átadni a HPV fertőzését.

Fontos leszögezni, hogy a FELNŐTTKORI  körülmetélésre ez a gyakorlati hasznosság nem vonatkozik, amit az amerikai statisztika is igazolt.Csak kizárólag a 8 napos korban elvégzett műtét adott életre szóló védettséget a péniszrák és a nők esetében bekövetkezhető méhrák ellen.
A fenti tanulmány másik alapvető szempontja, hogy az Isteni időpont előnye a csecsemő életben maradása miatt is döntő fontosságú. Ha az elvérzési hajlamot , a K vitamin mennyiségét nézzük, bizonyítható, hogy ezt a megállapítást, kimutatást,  Mózes idejében senki sem tudta. Ők szó nélkül elfogadták Isten parancsát és aratták annak “gyümölcseit”.Ezzel mintegy bizonyítékot adtak az Isten létezéséről, mindenre kiterjedő gondosságáról. Ennek a tanulmánynak a mai ember számára ez (is) lenne az üzenete.

Meg még egy  másik is. A férfiakra jellemző speciális viszketés,amit általában nem tekintenek figyelmeztető jelnek, pedig hatalmas jelentősége van a NŐK SZEMPONTJÁBÓL !! Itt van értéke a KÖRÜLMETÉLÉSNEK, ha ezt a férfitársadalom nem is veszi komolyan. A makk bőrének borítása alatt megbújó sokféle baktérium okozza a viszketési ingert. Ahelyett, hogy a testi tisztálkodás során  a makkot borító bőrréteg teljes hátrahúzásával  mosakodna meg és természetesen a szappant sem hagyná ki a folyamatból, inkább a zsebben kotorászva vakarózik a férfiak nagy többsége.

A zsidóság gyakorlata nem teljes értékűen ment át a nyugati civilizáció orvosi síkjára, mert az igen gyakori FITYMASZŰKÜLETET általában azzal intézik el, hogy egyetlen mozdulattal lerántják a kisfiúk előbőrét és ezzel – egy sikoltás árán – késznek nyilvánítják az “ügyet”. Gondos orvos felhívja a szülők figyelmét, arra, hogy ezt gyakran ismételjék meg!

Ha ehhez hozzátesszük az eredeti zsidó körülmetélési technikát, amit sajnos a kórházak, klinikák nem EREDETI módszerrel és nem  helyesen végeznek, akkor érthetővé válik, hogy az egészségügyi intézményekben végzett circumcisiónál miért keletkezik – néha –  több kellemetlenség, mint haszon.

Azért, mert a DÁVIDI hímfazont nem ismerik, pedig ott áll Firenzében két helyen is. Az egyik – az eredeti – az Accademia dísztermében áll, a másik, a másolat a városháza előtti téren, a Barghello sarkánál. Bárhol nézzük a hímtagon jól látható Michelangelo nagy anatómiai tudásának ezen hitelesen megfaragott részlete. Az ősi zsidó módszernél csak egy keveset csíptek le az előbőrből, így elég volt, hogy kellően tisztálkodhassanak a férfiak. Azonban ezzel  a ZSIDÓK a fitymaszűkületet úgyszólván örök időkre száműzték.

Sajnálatos, hogy Mohammed követői ezt a KIZÁRÓLAG FÉRFIAKRA  alkalmazható műveletet nagyon sok esetben kiterjesztették a kislányokra is, amennyiben a csiklót megkurtítva lényegében a női szervezet izgalmi központjától fosztják meg az áldozatokat. Isten erről nem rendelkezett, tehát ez az egyik legsúlyosabb bűn, amit ember elkövethet a másik ember ellen.(Dénes Ottó)
FEJEZET
1 S. E. Massengill, A Sketch of Medicine and Phar-macy / Bristol, Tenn., S. E. Massengill Company 19437,16. old.
2 Idézett mű 7 a továbbiakban „i. m.” /
3 Scope / Summer 1955 /, 13. old.
4 Massengill, op. cit., 16-17. old.
5 Ap. Csel. 7:22. v. 4 II. Móz. 15:26 v.
7 George Rosen, History of Public Health / New York, MD Publications, 1958 /, 62-63. old.
8 Fielding Garrison, History of Medicine / Philadel­phia, W. B. Saunders Co., 1929 /, 187. old.
9 Rosen, op. cit., 63-65. old.
10 Arturo Castiglione, A History of Medicine / New York, Alfréd A. Knopf, Inc., 1941 /. 71. old.
2. FEJEZET
1 V. Móz. 23:12-13. v.
2 Arturo Castiglione, op. cit., 70. old.
3 IV. Móz. 19. rész
4 An Epitome of the History of Medicine, second edi­tion / Philadelphia, F. A. Davis Co., 1901 /, 326. old.
3. FEJEZET
1 Harold Thomas Hyman, An Integrated Practice of Medicine / Philadelphia, W. B. Saunders Co., 1946 / 32551
2 Hiram N. Wineberg, „The Rare Occurrence of Cancer of the Womb Among Jewish Women”, Bulle­tin of Mt. Sinai Hospital /1919 /.
3 l. Káplán, and R. Rosh, American Journal of Roent-genelogy / June 1947 /, 659-664. old.
4 „Cancer of Cervix and Non-Jews”, Journal of the American Medical Association / July 23,1949 /1069. old.
5 W. B. Ober, and L. Reiner, „Cancer of Cervix in Je­wish Women”, New England Journal of Medicine / November 30,1954 /, 555-559. old.
6 A. Symeonidis, „Acts Union Internationale Contre le Canver”, Bulletin of US Public Health Service / Vol, VII, No. 1 /, 127. old; P. S. Rao, R. S. Reddy, and D. J. Reddy, „A Study of the Etiological Factors in Guntur”, Journal of the American Medical Associa­tion / November 7,1959 /, 1421. old.
7 S. L. Israel, „Relatíve Infrequency of Cervical Car-cinoma in Jewish Women: Is the Enigma Solved?” / American Journal of Obstetrics and Gynecology / March 1955 /, 358-360. old.
8 A. J. Paquin, Jr., and J. M. Pearce, Journal of Uro-logy / November 1955 /, 626-627. old.
9 l. Mózes 17:10-12. v.
10 Martin C. Rosenthal, Journal of the American Medi­cal Association / February 1947 /, 436. old.
11 L. Emmet Holt, Jr., and Rustin Mclntosh, Holt Pedia-trics, twelfth edition / New-York, Appleton — Cen-tury – Crofts, Inc. 1953 /, 125-126. old.
12 l. Mózes 17:12. v.