Az is baj, ha tovább élünk ?

A korai elhalálozás gazdaságos a társadalombiztosítás, és nem utolsó sorban a magánnyugdíjpénztárak számára is. Kutatások azt vizsgálták, mekkora költséget jelent a társadalomnak, ha az emberek tovább élnek.

A dohányzás megrövidíti az életet és növeli az egészségügyi ellátás költségeit. Ám a nem dohányosok is pénzbe kerülnek a társadalom számára, ők ugyanis tovább élnek. Ezek a megállapítások szerves részei a dohányzással kapcsolatos vitáknak, amelyeket számos közgazdász és tisztviselő egyenesen visszataszítónak tart – olvasható az msnbc.com honlapon.

A képviselők a dohányzással kapcsolatban hatalmas közegészségügyi kiadásokat emlegettek, amikor szavazatukkal törvényes felhatalmazást adtak a dohánytermékek szabályozására az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-engedélyezési hatóságnak (Food and Drug Administration, FDA). Ám egyik sem tett említést a tovább élő nem dohányzókkal kapcsolatos egyéb költségekről.
Az FDA törvényjavaslatának támogatói az USA betegségfelügyeleti és megelőzési központjának (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adataival álltak elő, miszerint a dohányosok évente az országnak 96 milliárd dollárjába kerülnek, ennyi a költsége a közvetlen betegellátásnak, és további 97 milliárd dollárt tesz ki az éves termelékenység-csökkenés.
A CDC szerint a dohányosok mintegy tíz évvel korábban halnak meg, mint a nemdohányzók, és ez a korai halál pénzt spórol a betegbiztosítás, a nyugdíjrendszer, a magánnyugdíjpénztárak és további intézmények számára.

A Vanderbilt Egyetem közgazdásza, Kip Viscusi tanulmányozta a dohányzással kapcsolatos kiadások nettó költségét, valamint a megtakarításokat, és azt találta, hogy minden doboz elszívott cigarettán az ország 32 centet (1 dollár 222 forint) nyer. „Visszatetszőnek tűnhet a költségmegtakarításokat, illetve a költségek növekedését figyelni, hiszen nem jó dolog, hogy a dohányzás embereket öl” – fogalmazott a közgazdász.

Az orvosi szaklapban, a Public Library of Science Medicine-ben megjelent holland tanulmány szerint a dohányosok egészségügyi költsége körülbelül 326 ezer dollár 20 éves koruktól fogva, ezzel szemben a nem elhízott és egészséges embereké nagyjából 417 ezer dollár. Az ok: a vékony és egészséges emberek tovább élnek.

Willard Manning, a Chicago Egyetemhez tartozó Harris School of Public Policy Studies egészség-gazdaságtani és egészségpolitikai professzora volt a vezető szerzője annak a dolgozatnak, amelyet két évtizeddel ezelőtt publikáltak az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA, American Medical Association) folyóiratában. Eszerint, számításba véve a hatályban lévő dohánytermékek adóit, a dohányosok nem jelentenek pénzügyi terhet a társadalomnak.

„Mi magunk is meglepődtünk az eredmények láttán, mert szinte biztosak voltunk abban, hogy a dohányosok kereszttámogatásban (mely nem támogatja az ésszerű újraelosztást) részesülnek” – mondta Manning, aki szerint a kutatási eredményeik ma is megállnák a helyüket. Az ilyen következtetések azóta vitatottak, mióta a korai elhalálozáshoz gazdasági előnyöket társítanak.
A szövetségi közegészségügyi szolgálat, a dohányzás egészségügyi következményeiről publikált 2004-es jelentésében az amerikai közegészségügyi rendszer céljaként az „akadályozottság mentes élet meghosszabbítását” határozta meg. „Ennélfogva a dohányzás csökkentése mellett elért magas kor bármilyen negatív gazdasági hatását nem kéne kihangsúlyozni a közegészségügyi döntésekben.”
Terry Pechacek, a CDC egészségpromócióval és lakossági felvilágosítással foglalkozó tudományos igazgatója szerint a dohányzás gazdasági előnyeit számszerűsítő adat nem foglalhat magában minden olyan előnyt, amely a hosszabb élettel hozható kapcsolatba, például a
nagyszülők családban betöltött szerepével. A meghatározhatatlan jelleg miatt a CDC nem fog árcédulát tűzni a dohányzásból eredő megtakarításokra.

„Az ebből adódó logikai gondolatmenet azt diktálná, hogy amint valaki beismeri, hogy 65 éves vagy annál öregebb, és a megbetegedés valamilyen jelét is mutatja, el kell utasítani a kezelését” – tette hozzá a tudományos igazgató.

Forrás: www.hvg.hu

Kérdésem: ezeket a számításokat olvasva, nem lehetséges, hogy a hazai, meg másik  egészségügyi kormányszervek azért “támogatnak” (?) minden egészségjavító tényezőt, hogy a nyugdíjba vonulás utáni idő minél takarékosabb  legyen? Magyarul, nem jó, ha sokáig húzzuk mi nyugdíjasok. Egy másik cikkben(A Hit hat(hat) közöltem egyet-mást, most leírom, amit ott, akkor kihagytam.
“Veszélyben a húsevők: Egy adventistának tíz-tizenkét évvel hosszabb a várható élettartama, mint másoké – ez derült ki egy 25 ezer adventistát és 115 ezer nem vallásos embert vizsgáló amerikai elemzésből. A kutatók másik következtetése a nem vallásosokkal kapcsolatban: a sok zsírt és húst fogyasztók négyszeresen nagyobb kockázattal halnak meg 30 és 50 év között, mint azok, akik mértékkel, vagy egyáltalán nem fogyasztanak húsféléket.”
Legújabb ötletem: az adventistákról jobb, ha hallgatok, még ha bármennyire is otthon vagyok nálu(n)k.Hiszen, ha tényleg életkor hosszabbító az ő életformájuk ( figyelem !! NEM A VALLÁSUK !!! ) akkor a nyugdíjkassza legádázabb ellenségeit kell tisztelnünk bennük. Most megjelent könyvben részletesebben taglalja a szerző az egész kérdéskört. Dan Buettner: A hosszú élet oázisai (Földünk kék zónái National Geographic)

A felvetés legújabb aktualitása (2010 év vége) a magánnyugdíjak állami tulajdonba vételével kapcsolatban előjött, és egyre többet emlegetett tétel: az öregek és az őket eltartani kénytelen “fiatalabbak” egyre romló aránya az öregek  statisztikája javára. Nem csoda, ha az életkor kitolódása az állam kiadási oldalát támadó jelenséggé vált, ahol spórolni akarnak és fognak is. (Dénes Ottó)

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.