Szív és érrendszeri betegségek a bibliában

A keresztények szent könyvében jó néhány kórkép többé-kevésbé pontos leírása lelhető fel. Annak ellenére, hogy az ókori zsidóság nem ismerte az emberi anatómiát, ugyanis a mózesi törvények tiltották a halott érintését. Többnyire az elme-, a nőgyógyászati és a fertőző betegségek azonosíthatók a tünetek alapján. A szív- és érrendszeri bajokról csak elvétve esik szó, jóllehet az Ószövetségben nyolcvanöt alkalommal , az Újszövetségben pedig száznál is többször szerepel a szív szó, igaz, általában nem orvosi, hanem képletes jelentésben – olvasható dr. Józsa Lászlónak az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmányában.

A táplálkozási szokásokkal magyarázható / a mózesi törvények nemcsak az ehető és a tiltott állatok körét határozták meg, hanem az ételek elkészítésének módját is/, hogy az ókori zsidóság körében ritka lehetett az érelmeszesedés.

A mai ismereteink szerint legártalmasabb sertéshúst és disznózsírt Mózes tisztátalannak nyilvánította, s a marha és a juh kövérjét is elsősorban áldozati célra használták. És mert a leölt állatok csontját sem törhették fel, nem ették a zsírban dús velőt sem. Az olívaolaj, a kevés só és a sok növényi étek szintén az érelmeszesedés ellen hatott.

Jeremiás prófétáról tudjuk, hogy lelki megrázkódtatásaikor megkeseredett a szíve és minden csontja reszketett, ez azonban képletesen is értelmezhető. Az idős Jákob szívrohama /”az ő szíve elalélt”/ azonban már teljesen egyértelmű. Hasonlóképp Nábálé is, akiről az olvasható, hogy „elhala az ő szíve” ő benne, és olyan lőn, mint a kő. És mintegy tíz nap múlva megveré az Úr Nábált, és meghala”. Minden bizonnyal szívinfarktus végzett vele.

A bibliai szóhasználatot megkísérelvén magyarázni, az „elalélt” szó talán angina pektoriszt /szívtáji, szorító jellegű fájdalmat/ a „háborog” kifejezés pedig soron kívüli szívverést /orvosi nevén extraszisztolét/ jelenthet.

Az viszont, hogy a szív kővé vált, egyaránt vonatkozhat az angina pektoriszra és a szívinfarktusra.
Nem szerepel a Bibliában olyan leírás, amelyből perifériás érszűkületre lehetne következtetni. A végtagok „elszáradása” inkább bénulásra, zsugorodásra, sorvadásra utal, amit az is sugall, hogy hosszú ideig éltek vele.

Az agy körülírt értágulatának megrepedését és pókhálóhártya alatti vérzést sejtet a Királyok II. könyvében a Súnamita gyerekéről olvasható szöveg: „Jaj fejem, jaj fejem! … és akkor meghalt.
Ez az erős fejfájással és mozgásképtelenséggel járó betegség köztudomásúan hamar végezhet az emberrel.

Az, hogy a Bibliában kevés szó esik a szív- és érrendszeri betegségekről, azt valószínűsíti, hogy Palesztinában ritkák lehettek ezek a kórképek.
Élet és Tudomány 1994/9

A SZÍVBETEGSÉG MEGELŐZÉSI PROGRAM  munkatársaként ajánlom  figyelmébe hasonló témájú közléseimet.
A legtöbb orvosságot a szív- és érbetegek szedik Magyarországon
Európában egy ember átlagosan 21 doboz gyógyszert szed be egy év alatt. A legnagyobb orvosságfogyasztók a franciák, náluk az évenkénti „fejadag” 50 dobozra rúg. Magyarországon a gyógyszerfogyasztás immár hosszú ideje átlagosan 28-30 doboz évente, ami szakemberek szerint – tekintettel a lakosság rossz egészségi állapotára – nem számít túlzásnak. A legtöbb orvosságot egyébként a szív- és érbetegek szedik, őket az emésztési és anyagcserezavarban szenvedők követik. A harmadik leggyakrabban vásárolt orvosságok a fertőzésellenes szerek, ezeket a daganatellenes és immun készítmények, illetve a váz- és izomrendszerre ható gyógyszerek követik.
Magyar Hírlap 2oo1.március 20.  Dénes Ottó

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük