Burgonya
Emésztőrendszeri hatása
A krumpli tartalmaz rostanyagokat, bár ezeket nem szokták a legértékesebbek közé sorolni. Azonban a vizsgálatok kimutatták, hogy a burgonyarosttal dúsított ételek jelentősen csökkentik az étkezés utáni koleszterinszintet, valamint megkönnyítik a székletképződést és ürítést. Annak ellenére tehát, hogy a krumpli rostanyagainál vannak értékesebb és hatásosabb növényi rostok, mégsem kell őket lebecsülni, mert hasznosak lehetnek egyes emésztőrendszeri betegségek megelőzésében.
Antioxidáns hatás
Természetesen, mint általában a zöldségfélék, a burgonya is tartalmaz antioxidáns anyagokat, melyek védik a szervezetet a reaktív szabad gyökök károsító hatásától. Kimutatták, hogy a gumóban raktározódó egyik fehérje képes megvédeni a DNS-t az oxidatív károsodásokkal szemben. A burgonya fogyasztásakor ez a hatás feltehetően nem túl erős, de azért nem nevezhető jelentéktelennek.
Antibiotikus hatás
Nemrégiben egy baktériumölő tulajdonsággal bíró fehérje természetű anyagot vontak ki a burgonyából, mely képes gátolni számos baktérium és gombafaj működését, úgy hogy közben, pl. a vörösvértestek működését egyáltalán nem zavarja. Kedvező tulajdonságai alapján a szakemberek úgy gondolják, hogy a kinyert fehérje alkalmas lehet az alapvegyület szerepének betöltésére egy új antibiotikus gyógyszer kifejlesztése során.
A lencse a kutatások szerint igen gazdag antioxidáns vegyületekben, melyek a szabad gyökök megkötése révén fontos szerepet töltenek be a betegségmegelőzésben. A lencsében olyan szabad gyökfogó anyagokat sikerült kimutatni, mint a C- és E-vitamin, glutation, valamint számos fenolos jellegű vegyület. Ezek alapján lehet abban valami, hogy a lencse szépít, hiszen az arc ráncosságának egyik oka a szabad gyökök károsító hatásában is keresendő.
LENCSE
Tejérzékenység étele
A tejérzékenység oka, hogy a betegek nem képesek lebontani a tejben lévő cukrot (laktózt), ennek következtében állandó hasmenéses panaszaik vannak. A betegség általában már gyermekkorban jelentkezik, amikor a hasmenés sokkal veszélyesebb, mint felnőtteknél, hiszen nagy a kockázata a gyors kiszáradásnak. Kimutatták, hogy ilyen esetben lencséből és rizsből álló ételekkel úgy lehet megszűntetni a panaszokat, hogy közben a szükséges energiát és fehérjét is be tudjuk vonni a szervezetbe. Ha szükséges, szójatejjel vagy más tejszerű, de tejcukrot nem tartalmazó növényi itallal ki lehet egészíteni ezt az étrendet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az így táplált gyerekek egészségesen fejlődnek minden tekintetben.
Immunerősítő hatás
A lencsében találhatók olyan összetett komponensek, melyek képesek fokozni egyes immunrendszeri működéseket. Az eddigi vizsgálatok szerint ezek az anyagok azokat az immunsejteket tudják stimulálni, melyek felelősek pl. a vírusok elleni védelemért is. A fokozott működés, eredményeként nagy mennyiségű interferont termelnek a sejtek, mely mobilizálja és készültségi hadrendbe állítja az egész immunhadsereget.
Cukorbetegség elleni hatás
A lencséből készült ételek kedvező hatással vannak a cukorbetegekre, mivel a lencsében levő keményítőből lényegesen kevesebb szőlőcukor szívódik fel, mint pl. a búzakeményítőből. Ezáltal a vércukoremelő képessége is lényegesen kisebb. Ennek ellenére mégsem nehezen emészthető. Ezen előnyös tulajdonságai alapján a táplálkozástudomány úgy véli, hogy a hüvelyesek és ezen belül a lencse napi fogyasztása rendkívüli módon segíti a betegségek megelőzését.
SALÁTA
A saláta gyógyhatásait régóta kutatják, és számos, a szervezet részére előnyös hatásról számoltak be idáig.
Antioxidáns hatás
A salátalevél a legtöbb növényi ételhez hasonlóan igen jó antioxidáns hatással bír, habár ezen tulajdonsága elmarad a paprika vagy a brokkoli antioxidáns védelmétől. Azt is kimutatták, hogy három napos hűtőben való tárolás oly mértékben csökkenti a benne lévő hasznos anyagok mennyiségét, hogy lényegében nem képes növelni a szervezet antioxidáns védelmét. Ennek alapján mindenképpen érdemes frissen szedett salátát fogyasztani. Fel kell hívni a figyelmet azonban, hogy a jégsaláta antioxidáns hatóanyag-tartalma csupán töredéke a zöld vagy vörös levelű változaténak.
Daganatellenes hatás
A saláta rák elleni hatását több ráktípussal szemben is igazolták. Az emlőrák megelőzésének lehetőségei közül fontos szerepe van a salátának, ugyanis a benne lévő fitoösztrogének rendszeres fogyasztása jelentős mértékben csökkenti e daganattípus előfordulását. Egyes becslések szerint akár tized részére csökkenthető az emlőkarcinóma kockázata a zöldségfélék, köztük a saláta bőséges bevitelével.
A vastagbéldaganatok prevenciójában a növény magas lutein szintje, valamint magas béta-karotin tartalma játssza a fő szerepet. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy a gyomorrák kifejlődésének megakadályozásában is bizonyítottan hatásos a saláta. E hatást közel 30 éve ismerjük, elsősorban azokban az országokban van nagy szerepe, ahol a gyomorrák előfordulása igen magas (pl. Japán). Sajnos az utóbbi években a magyar esetek száma is jelentősen emelkedett, így nálunk is érdemes visszatérni a salátaevésre.
Meglepő, de a saláta, úgy tűnik, védelmet nyújt a tüdőrákkal szemben is. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy azok körében, akik sohasem dohányoztak, a tüdődaganat kockázatát 25%-kal csökkenti a rendszeres salátafogyasztás, míg a dohányzóknál is csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.
Vitaminforrás
A saláta igen gazdag A- és K-vitaminban, melyek számos alapvető élettani folyamatért felelősek. Az A-vitamin igen erős antioxidáns hatású vegyület, a salátából való felszívódását olajos öntetek nagymértékben fokozzák. Kimutatták, hogy az olajos öntet nélkül fogyasztott salátából az A-vitamin hasznosulása minimális vagy akár egyáltalán nem szívódik fel.
A másik fontos salátavitamin a K-vitamin, amely a véralvadáshoz és a csontok egészségéhez szükséges. Kimutatták, hogy a K-vitamin nélkülözhetetlen a megfelelő csontsűrűséghez. Csípőtöréses eseteket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeres salátafogyasztás nagymértékben csökkenti a csontritkulásból eredő csípőtörések számát, így különösen a közép- és idősebb korosztálynak ajánlható e növény a csontok szilárdságának megóvása érdekében.
SÁRGARÉPA
Antioxidáns hatás
A sárgarépában sok fenolos vegyület, illetve A-vitamin és A-vitamin előanyag található, melyek jó hatékonysággal kötik meg a szervezetben keletkező, káros hatású szabad gyököket. Különösen előnyös ez a hatás a dohányosoknál, akiknél kimutatták, hogy a sárgarépa fogyasztását követően a rossz koleszterinből keletkező szabad gyök mennyiség jelentősen csökken. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a dohányzás ártalmait ki lehet védeni a répával, csupán azt, hogy egyes károsító folyamatok valamelyest tompíthatóak. A legjobb megoldás egyértelműen a dohányzással való teljes szakításban rejlik.
Daganatgátló hatás
A sárgarépa kivonata daganatos sejteken képes fokozni egyes rákellenes gyógyszerek hatását azáltal, hogy fokozza ezen szereknek az örökítő anyagban (DNS) véghezvitt hatásait, így a rákos sejtek nem tudnak megfelelően osztódni. Felmérésekből pedig az is kiderült, hogy a répa fogyasztásának valószínűleg rákmegelőző hatása van. Nőkben kimutatták, hogy azok, akik hetente kettőnél többször esznek répát, kisebb eséllyel kapnak mellrákot, mint akik csak ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztják ezt a zöldségfélét. A tüdőrákkal kapcsolatban pedig igazolták, hogy a répát fogyasztó dohányosoknak háromszor kisebb az esélyük a betegségre, mint a répát nem evő társaiknak. Ugyanakkor a nem dohányzóknál a répafogyasztásnak nincs ilyen előnye.
Immunrendszeri hatás
Korábban feltételezték, hogy a karotenoidok képesek fokozni az immunrendszer aktivitását, és ezáltal a betegségekkel szembeni védelmet. Mivel a sárgarépa igen gazdag ebben a vegyületcsaládban, így alkalmas arra, hogy az emberi szervezet immunrendszerére gyakorolt hatását vizsgálják rajta keresztül. Kimutatták, hogy két héten át napi 330 ml répáié elfogyasztása jelentősen és gyorsan növeli a karotenoidok mennyiségét a vérben, míg az immunválasz fokozásra majdnem két hetet kellett várni. Mindez azt jelenti, hogy a répa immunerősítő hatását csak akkor tudjuk élvezni, ha rendszeresen fogyasztjuk, hiszen néhány napos evést követően még nem kimutatható a hatása.
Zeller
A zeller erős vízhajtó, étvágycsökkentő, nyugtató.
Legnagyobb értéke szerves nátrium tartalma, amelynek jelenlétében hatékonyabb a kalcium felszívódása. A zeller egyensúlyba hozza a vér sav- lúg tartalmát. Megtalálható benne: nátrium, kalcium, foszfor, kálium, vas, magnézium, A, B, C vitaminok és nyomelemek. A zeller megtisztítja a májat és a nyirokrendszert, valamint javítja az emésztést, serkenti a veseműködést.(Zellerről a leírást Vitaminsziget.com honlapról másoltam be. A többi fenti anyagot Dr Gáspár Róbert honlapjáról kölcsönöztem )
Dénes Ottó