http://www.kerak.hu/index.php
A híradások szerint a KDNP három év elteltével ismét megpróbálja a törvényhozás napirendjére tűzni a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslatát.
Szakmai körökben máris vita alakult ki egy ilyen törvény várható gazdasági következményeiről, de az eddigi híradások szerint még nem biztos, hogy sikerül megnyerni hozzá a kormány támogatását.
Ha nem pusztán gazdasági oldalról vizsgáljuk a javaslatot és annak kihatásait, akkor elmondható, hogy
- A heti nyugalomnap szükségessége, pozitív kihatásai nem vitathatóak.
Ezt mi magunk is valljuk és gyakoroljuk, éppen a Tízparancsolat alapján:
„Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” (2Móz. 20,8-11) - A nyugalom törvényi úton történő előírása azonban már kérdéseket vet fel:
- Az állam hivatott az egyén vallásgyakorlásának szabadságát biztosítani (pl. hogy aki vasárnapot akar ünnepelni, azt ne kényszeríthessék vasárnapi munkavégzésre – vagy szombatünneplőt a szombatira). Nem feladata ugyanakkor, hogy egy értékrendet a társadalom egészével elfogadtasson, mert ezzel egyének szabadságjoga is sérülhet.
- A
tervezet egyenlőtlen, amennyiben egyes felekezetek ünnepét kitüntetettként kezeli, miközben másokét nem. - A társadalom keresztény többségére hivatkozás kevésnek tűnik indokként.
- Egyrészt azért, mert elismert tény, hogy a társadalom többsége nem gyakorló keresztény,
- másrészt azért, mert szintén elismert és történelmileg bizonyított tény, hogy a vasárnapünneplés nem keresztény/krisztusi eredetű ünnep:
„321-ben Konstantin [császár] munkaszüneti nappá nyilvánította a vasárnapot.”
(http://lexikon.katolikus.hu/K/konstantini%20fordulat.html).
A vasárnap eredetileg a napisten ünnepe volt a Római Birodalomban, ahogy erről a nap angol és német elnevezése is tanúskodik: Sun-day, Sonn-Tag.
Az Újszövetség beszámolói ugyanakkor sehol nem említik, hogy Jézus, a tanítványai vagy az őskeresztények a hét első napját, azaz a vasárnapot ünnepelték volna.
Vagyis egy ilyen törvény inkább római és nem keresztény értékeket védene. De még a magyar hagyománnyal is ellentétes, hiszen a vasárnap – ahogy a szó is mutatja – éppen hogy vásár-nap volt.
- A törvényjavaslat nem csak a nap tekintetében tér el, hanem a jellegében is:
Konstantinhoz hasonlóan szelektíven alkalmazná a nyugalomra vonatkozó előírásokat: Ahogyan a császár a nyugalom szempontjából különbséget tett vidéki és városi lakosság között, úgy a mostani törvényjavaslat is különbséget tesz 400 nm alatti és fölötti alapterületű kereskedelmi egységek között. Az előbbiekben dolgozók nyugalmát nem tartja a törvény erejével védendőnek, ellenben forgalmat és ezzel jövedelmet biztosítana a számukra.
A bibliai rendelkezés (l. fent) nem ismer ilyen különbségtételt.
Úgy tűnik tehát, hogy a javaslat ebben a formában nem annyira elvi alapokon és értékeken, hanem inkább praktikus megfontolásokon nyugszik. - A Bibliát ismerők számára egy további, még messzebb ható jelentősége is lehet egy ilyen törvényjavaslatnak:
A hét hetedik napjának, illetve az első napjának nyugalomnapként való megünneplése két különböző keresztény irányzat jelképévé is vált a történelem során. Erről már az Ágostai Hitvallás is említést tesz, amikor a katolikus félről azt írja, hogy „megemlítik a szombatnapot, amelyet nyilvánvaló módon a Tízparancsolat ellenére cseréltek fel a vasárnappal.” (Ágostai Hitvallás, XXVIII.)
A Biblia szerint e két irányzat (a hagyományokat teremtő és ápoló, valamint a Bibliát követni kívánó) egészen a történelem végéig jelen lesz. Ezért is érdemel figyelmet, amikor az egyik irányzat ünnepéhez szoktatják és alakítják a társadalmat.
De azért is, mert a kérdés jelentősége messze túlmutat a gazdasági következményeken:
Miután Isten már nyilatkozott arról, hogy melyik a nyugalomnap, és ezt kőbe is vésette, engedhet-e az ember egy római császár tekintélyének, amikor nyugalomnapot választ?
Hogy Isten nyugalomnapja nem változott, az Jézus Krisztus szavaiból is egyértelműen kiderül: A majdani visszajövetelét megelőző időszakkal kapcsolatban is azt mondta, hogy „imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon” (Mt. 24,20).
Mondja el a véleményét!