Frontális ütközéshez hasonló hatást gyakorol az egyévesnél fiatalabb gyerekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, így az rázás közben ide-oda billeg, az erős gyorsulások és lassulások hatására pedig csúszkál az agya a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek és vérömlenyek keletkezzenek, ami súlyosan károsíthatja a baba agyát.
Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket. A felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak; meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, hogy az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel.” – mondta a kutató.
Az egyévesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. A szülők vagy a gondozók általában idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a síró kisbabát, anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel. Előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba. A túlélők több mint fele idegrendszeri károsodást, 65 százalékuk pedig látássérülést szenvedett. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a t
raumás fejsérülések között. Az ilyen esetekre szakosodott National Center on Shaken Baby Syndrome szervezet szerint az Egyesült Államokban évente 1200-1400 gyerek sérülését vagy halálát okozza megrázás.
Később már maga a szülő, gondozó is látja, hogy baj van a gyermekkel, bár a klinikai tünetek sokfélék lehetnek: a baba hányhat, túlságosan nyugtalan vagy mozdulatlan lehet, illetve letargiába eshet. A védőnő vagy a gyermekorvos is sokszor csak annyit sejt, hogy valamilyen központi idegrendszeri problémája lehet a csecsemőnek. Mivel a megrázott gyermek szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Az egyetlen külső jel a feszülő kutacs lehet, hiszen az agyban mindent kitölt a vér.
Dr. Rudas Gábor elmondta, hogy az MR vizsgálat eredménye az agyhártya alatti kétoldali vérzéseket és az agyödémát állapítja meg, míg a szemfenékvizsgálat világosan mutatja, hogy a retina erei is bevéreznek. Ha ez a három tünet megfigyelhető, akkor nem kérdéses, hogy mi történt: százszázalékos biztonsággal meg lehet mondani, hogy a gyereket megrázták.
Rudas doktor megjegyezte: amellett hogy a szülőkkel, gondozókkal meg kell értetni, hogy a gyermek megrázása is bántalmazás, a külső jelek hiánya miatt gyakran a radiológus, a szemész, a gyerekgyógyász vagy az intenzív terápiás szakember sem gondol erre a szindrómára, így fontos a teljes társadalom figyelmét felhívni erre a jelenségre.
Hirtelen csecsemőhalál agyi eltérés miatt?
Előzetesbe kerülhet a csecsemőverő édesanya
Index 2012. augusztus 22.
http://index.hu/tudomany/2012/08/22/karosodhat_a_csecsemo_agya_a_razastol/