Adam Smith, David Hume, Robert Burns, Lord Kelvin, Maxwell, James Watt, skót felvilágosodás, a világ első sikeres közoktatása. A John Knox, a „skót Kálvin” alapította Skót Egyház példa nélküli sikereket ért el 
a kultúra, a tudás demokratizálása terén.
Oszd meg és imádkozz!
Budapesten tárgyal a Skót Egyház moderátora, egy évre választott vezetője, David Arnott, aki a magyar reformátusokkal és hazai politikusokkal is találkozik. Látogatásakor arról beszélt, hogy Skóciában miként terjedt el a reformáció nyomán a világon az elsők között a közoktatás, annak pedig már a hvg.hu nézett utána, hogy miként vezetett el mindez Skócia tudományos és kulturális sikereihez.
A Magyarországi Református Egyházzal mintegy 400 éve ápolják a kapcsolatokat John Knox skót követői. Az egyik legismertebb példa ezek közül a Clark Ádám, pest-budai megtelepedésekor létrehozott misszió a XIX. században – minderről David Arnott, a Skót Egyház moderátora beszélt budapesti látogatásakor. Az ő feladata, hogy a különböző egyházakkal, a brit politikai és társadalmi szervezetekkel tartsa a kapcsolatot.
John Knox szobra. Az iskolamester
Kevesen tudják, de Budapesten ma is működik skót misszió: Aaron Stevens, a magyar főváros skót gyülekezetének lelkésze. De nemcsak emiatt ismert terep David Arnott számára Magyarország: egyik fia erdélyi feleségével együtt Etyeken él.
Mi is az a Skót Egyház?
A Church of Scotland, vagyis a Skót Egyházat 1560 körül John Knox alapította, aki Kálvin János genfi tanítványaként terjesztette a reformációt Skóciában. A presbiteriánus Skót Egyháznak számos sajátossága van, ám – különösebb teológiai fejtegetések nélkül -elmondhatjuk, hogy a legközelebb a kálvinista hithez állnak. A „Kirk”-hez, ahogy ezt Skóciában emlegetik, jelenleg a lakosság 9 százaléka tartozik, azaz mintegy félmillióan gyakorló hívője van. De a népesség 42 százaléka kötődik valamilyen formában ehkez az egyházhoz a Wikipedia szerint. (A római katolikusok aránya a 16 százalékot közelíti Skóciában, az a második legfontosabb vallás.)
A Kirk egyik legfontosabb és legjelentősebb szerepe a skót kulturális és oktatási élet felvirágoztatása volt. A skót felvilágosodás világhírű közgazdászait és filozófusait jól ismerik külföldön is: Adam Smith a modern közgazdaságtan atyja volt, David Hume empirikus bölcseleti módszeréről és morálfilozófiájáról vált híressé. De Robert Burns, a költő is tágabb értelemben ebbe a vonulatba sorolható. A skót tudomány későbbi fejlődését, amelyet Lord Kelvin vagy az elektromágneses egyenleteiről híres fizikus, Maxwell, illetve a gőzgép (egyik) feltalálójának, James Wattnak a fellépése jelez, aligha kell méltatni. Ám mindennek a kulturális és tudományos pezsgésnek az előzménye a Skót Egyház tevékenysége volt.
Nemcsak a Biblia olvasására volt jó a közoktatás
John Knox volt ugyanis az első, aki az egyházi iskolákat nem csupán a hittételek bemagoltatására használta fel, hanem írásra és olvasásra is tanította az oda járókat. Mindez a modern közoktatás előzménye volt, amiről budapesti látogatásán David Arnott is sokat beszélt. Így Skócia lett az első terület a világon, ahol tömegesen kezdték felszámolni az analfabetizmust. Persze kezdetben a cél még egyszerű volt: azt akarták az egyház alapítói, hogy mindenki el tudja olvasni a nemzeti nyelvű Bibliát.
Knoxék 1561-ben már elrendelték például, hogy minden templom mellett dolgozzon iskolamester. Hamarosan azonban a Biblia olvasása mellett újabb és újabb tantárgyak kerültek az egyházi iskolákba. A latin és a francia nyelv vagy a klasszikus irodalom tanítása is megkezdődött a katekizmus mellett. Skóciában már 1496-ban (!) megszületett az első oktatási törvény, de az még csak a nemesi, sőt inkább csak a főnemesi ifjak kötelező oktatását rendelte el – nem sokkal a reformáció (1517) megjelenése előtt.
A reformáció nyomán viszont az 1600-as évek első felében új jogszabályok egész hulláma következett, amelyek fokozatosan kiterjesztették az oktatást, és megteremtették annak pénzügyi bázisát is.
Később lett eredménye az oktatás fejlesztésének
A XVI. századi kezdeményezéseknek pedig csak később, a XVII-XVIII. és a XIX. században lett eredménye, akkor viszont Skócia a tudományos világ egyik központjává is vált. Az első egyetemek már a középkor végén megjelentek itt (Glasgow, Aberdeen), de újabb lökést a reformáció elterjedése után kaptak (Edinburgh és Marischal College, Aberdeen). Ezek eredményeként jött létre számos kitűnő oktatási és tudományos bázis Skóciában. Bár a Glasgow-i Egyetemnek is vannak középkori előzményei, igazi felfutása és világhírűvé válása már a XIX. századra tehető.
Ha ezek után egy nagy ugrással megnézzük a skót GDP-t, akkor annak értéke mintegy 137,5 milliárd fontra (majdnem 50 ezer milliárd forintra) tehető, vagyis a hazánkhoz képest feleakkora lakosságú terület gazdaságilag messze előttünk jár, és nemcsak a gáz- és olajipari kitermelés miatt. Skócia elképzelhető, hogy hamarosan a függetlenségről rendez népszavazást – mindennek alapjait az oktatás és a gazdaság fejlettsége is megteremtheti. David Arnott, a Skót Egyház egy évre választott vezetője egyébként diplomatikusan kitért az elől, hogy egyháza és ő maga támogatja-e az ország(rész) függetlenségét.
http://hvg.hu/tudomany/20120126_skot_egyhaz_john_knox_oktatas
2012. január 27 Szerző: Szegő Iván Miklós