Megszorítás nélküli kormányzás

Csak azért, hogy világosan tudjuk hol élünk, egy kis ízelítő a mai rögvalóságból. A „Megszorítások” nélküli kormányzás apró részlete, alulnézetből. Pécsi anzix anno 2011 október.
Egy csomó pénzt a VÁROSHÁZA  működtetésére kell ADÓEMELÉSSEL  biztosítani.
Aki bármit is intéz Pécsen láthatja, hogy a tényleges aprómunka, szinte minden vonatkozásában a Kossuth – téren folyik, ott éli életét a polgár, a vállalkozó, az építtető (már ha van?) stb. A  Széchenyi-téri épület, a reprezentáció és a kormányzás (?) központi szerve, helye. Erre kell(ene) adópénzeket mobilizálni az amúgy egyre gyengébben muzsikáló vállalkozói/lakossági rétegnek. Mindezt a szeptember elején Lovasberényben elhangzott kijelentés hátterén: ” A kormány 500 ezer ember előtt szeretné megnyitni a középosztályba bekerülés lehetőségét”
A szózatot három héttel később szóvivője fordította le magyarra, ekkor már a felénél is kevesebbre csökkent a célcsoport létszáma. ( Idézet forrása Hetek 2011 okt. 14. Leszakadó feltörekvők. Somos A. cikke)
http://www.pbkik.hu/index.php?id=18715
Egy kis idézet a kamarai cikkből:
„Arra is rá kell mutatnunk, hogy még az anyag is a városházi működés finanszírozását jelölte meg a többlet adóbevétel céljának – miközben elfelejtett számolni a jövőre államosítandó faladataihoz kapcsolódó költségcsökkenéssel.”

A kamarai levél bevezetője:
Tisztelt Partnerünk!
Pécs Megyei Jogú Város 2012. január 1-től jelentős adóemeléssel terheli a város vállalkozóit és lakóit. Az önkormányzat az adórendeletek jóváhagyása előtt semmilyen szervezettel nem egyeztetett, a  kamarák is csak a döntés előkészítését végző bizottsági ülés kezdete előtt 28 órával, a döntést meghozó Közgyűlés ülése előtt 47 órával kaptak tájékoztatást. Bár a rövid idő ellenére – több vállalkozó véleményének kikérésével – markáns véleményt fogalmaztunk meg a pécsi vállalkozók érdekében, a döntés megszületett.

Az új rendelkezésekkel kapcsolatban semmiféle hatásvizsgálat nem készült. Kizárólag egy – a polgármesteri főtanácsadó által Budapestről sugallt – szempont érvényesült, amely szerint az önkormányzat hitelállománya akkora, hogy azt csak a helyi adók növelésével lehet mérsékelni. A döntést nem befolyásolta, hogy a helyi gazdaság teherbíró képessége már egyre kevésbé bírja el az újabb terheket, ezért vállalkozások megszűnésével, vagy elköltözésével kell számolni. Az ebből következő adókiesés mértéke felbecsülhetetlen, így az sem kizárt, hogy az adóterhek növelése ellenére az adóbevételek jövőre nem fognak növekedni.

A megye gazdaságának helyzetéről és a pécsi adórendeletekről készült kamarai közlemény a http://www.pbkik.hu/index.php?id=18715 cím alatt olvasható.
Tisztelettel
Weller János
területfejlesztési és ügyfélszolgálati osztályvezető
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
Internet: www.pecsikamara.hu
www.pecsgazdasaga.hu

Pécsi adóemelés, a bankokkal kezd versenyezni a vállalkozások és a családok maradék tartalékaiért a városháza

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Pécs a hazai nagyvárosok között a leggyengébb gazdasági alapokkal rendelkezik, a helyi gazdaság eróziója 20 éve tart, a pécsi önkormányzati, intézményi háttér nem törődik a helyi társadalom megélhetését biztosító gazdaság versenyképességével. Következményként annak eltartó-képessége, teljesítménye mára kritikus szintre süllyedt. Ipari termelése 1 főre vetítve a megyével együtt is csak az utolsó helyen áll hazánkban, csakúgy, mint export teljesítménye. A rendkívül nagy intézményi háttér és önkormányzati foglalkoztatás gazdasági alapok nélkül nem helyettesíteni fogja a reálgazdaságot, hanem gyorsítani a hanyatlás ütemét.
A PBKIK közleménye Pécs Megyei jogú Város 2011. október 12-i adóemelésével kapcsolatban:
Technikai bevezető

A kamarai törvény előírása szerint:

37.§ (4) Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.
(6) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik.
(8) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A gazdasági előterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól az érdekelt gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell.

Részlet a Pécs M. J. Város és a PBKIK közötti együttműködési megállapodásból:
2. Adópolitika és díjpolitika

a) Az Önkormányzat adó és díjpolitikája kialakításában a tervezett intézkedések meghozatala előtt kikéri a Kamara véleményét, és döntéseiben mérlegeli azokat. A Kamara vállalja, hogy felméri a tervezett változások hatását, és elemzéseit, valamint javaslatait a városi önkormányzat rendelkezésére bocsátja.
b) A már hatályos döntések következményeként kialakult, a gazdaság versenyképességét veszélyeztető vagy a versenysemlegességet befolyásoló döntések esetén a Kamara helyzetfelméréssel, elemzéssel kezdeményezi a döntések felülvizsgálatát az Önkormányzat felé. Kölcsönös érdek esetén együttműködnek a szükségesnek ítélt jogszabályi változásokat igénylő központi intézkedések kezdeményezésében.

3. Fekete gazdaság

a) Az együttműködő felek kinyilvánítják, hogy kölcsönösen érdekeltek a feketegazdaság visszaszorításában, ezen keresztül az adózók körének bővítésében, valamint az engedély nélkül folytatott gazdasági tevékenységek felszámolásában. A felek elszántak a szükséges intézkedések megtételére. A jelentős adóterhekkel sújtott törvényesen működő vállalkozások versenyképességét nagymértékben rontja a feketegazdaság. A város érdeke, hogy a vállalkozások fajlagos adóterhelése csökkenjen, az engedély nélkül folytatott gazdasági tevékenység piacromboló hatása megszűnjön, amely révén növekedhet a város gazdaságának versenyképessége és eltartó-képessége.
b) Az Önkormányzat és a Kamara együttműködik a feketegazdaság feltárásában. A polgármesteri hivatal a feltárt, és jogkörébe utalt esetekben a rendelkezésére álló eszközökkel eljár a törvénytelen helyzet megszüntetése érdekében.

c) A városi önkormányzat megrendeléseinél a jogszabályi kötöttségeket figyelembe véve kamarai referenciát kér a vállalkozásoktól, amelyet a kamara a kamarai törvényben rögzített egész gazdaságra szóló szolgáltatási kötelezettsége alapján, soron kívül kiad számára. Az önkormányzat a jogszabályi kereteken belül előnyben részesíti a helyi vállalkozásokat megrendeléseiben.

A városi beszerzések megoszlását, és e tekintetben pécsi vállalkozások  versenyképességének helyzetét és a teendőket a felek évente értékelik.”

Tények  A város vezetése részéről 2011. Júliusában kaptunk jelzést az új adókoncepció kialakításának szándékáról, az alacsony pécsi helyi adómértékre hivatkozva. Ekkor már felhívtuk a figyelmet a törvény és a megállapodás előírásaira, ill. jeleztük a naturális mutatók összehasonlítása a jellemzően igen alacsony pécsi gazdasági teljesítményre és jövedelmi helyzetre tekintettel nem helyes.

• 2011. október 11-én kamaránkhoz érkezett az adókoncepció, és rendelet tervezet.
• A város pénzügyi bizottsága a tervezetet (módosított formában) 2011. 10. 12-én 14 órakor tárgyalta. Kamaránk jelezte a város vezetői felé a törvénysértést és a megállapodás megsértését.
• A rendkívül rövid idő ellenére az adókoncepciót áttanulmányozva a bizottság ülésén bemutattuk azt a városi gazdasági és társadalmi helyzetet, amely miatt az anyagban hivatkozott naturáliákon alapuló összehasonlításban szereplő alacsony adóztatási arány valótlan. Gazdasági teljesítményre és lakossági jövedelmi pozíciókra vetítve a tervezet kiugróan magas adóztatást jelent.
• Kamaránk hivatkozva a törvényre a hatályos megállapodásra és az anyag súlyos szakmai hibáira, kérte annak levételét a napirendről. A bizottság ennek ellenére megszavazta az anyagot és október 13-án reggel a közgyűlés elé terjesztették. Kamaránk vezetése mérlegelve az ügy horderejét ezúton közzéteszi a város adóztatási szándékával kapcsolatos véleményét. A kamara elnöksége fog dönteni, indítunk-e jogi eljárást az ügyben.

Az eltérő megközelítések
A városi adókoncepció nem vizsgálta, nem elemezte a tervezet a reálgazdaságra, és a családokra gyakorolt hatását. Kizárólag a városháza intézményrendszerének működési, anyagi hátterének biztosítása lelhető fel benne célként. Ennél fogva az anyag nem városi, sokkal inkább városházi adókoncepció. Ilyen léptékű változásokat elemzések és hatástanulmányok nélkül felelőtlenség napok alatt bevezetni.
A kamara nézőpontjából az adóemelés Pécs jelenlegi helyzetében nem jelent megoldást:

• Ismerjük az elmúlt 20 év állami, önkormányzati működésének következtében kialakult városházi pénzügyi helyzetet. Pécs abszolút számokban a leginkább eladósodott város, 1 főre vetítve pedig a 3. a hazai városok között.
• A rendszerváltás után, a dél-szláv háború miatt elkerülte a külföldi tőke beáramlás. Bányászata, könnyűipara leépült. Későbbiekben élelmiszeriparát „kiprivatizálták”. Maradt a külföldiek kezébe került energia szektor, mint vezető iparág.
• A regionális feladatú közigazgatás, oktatás, egészségügy súlyaránya jelentősen megnőtt, a versenyszférában működő gazdasági vállalkozásokkal szemben. Többlet jövedelem helyett, többlet költséggyarapodás következett be, ami a központi alulfinanszírozás miatt folyamatosan csökkentette a helyi forrásakkumulációt.
• Szabad ingatlan vagyona végletesen lecsökkent.
• Adóztatása a magyar átlagnak felelt meg.
• A  város, adós az intézmény rendszerének reformjával.

A kamara viszont ismeri a város reálgazdaságának helyzetét is, amelyben az adóemelés a korábbi negatív folyamatokat drasztikusan erősíteni fogja:

• Pécs gazdasági teljesítménye utolsó a regionális központok közül (még Elcoteq kiugró adataival együtt is).
• Pécs és Baranya 1 főre vetített ipari teljesítménye utolsó a hazai rangsorban.
• Pécs és Baranya export teljesítménye utolsó a hazai rangsorban. (Az export orientált térségek válsága mérsékeltebb.)
• Pécsett és Baranyában országosan az egyik legalacsonyabb a munkaképes korú népesség aktivitása.
• Pécsett nincs az ipartelepítéshez szükséges szakirányú, minőségű és mennyiségű szakképzés.
• Pécsett nincs az ipartelepítéshez szükséges műszaki felsőoktatási háttér.
• Pécsett nincs az ipartelepítéshez szükséges egyetemi és más intézményi kutatási, fejlesztési háttér.
• Pécs és térsége szempontjából a következő évtizedben magasabb szinten reprodukálódik az az infrastrukturális hátrány, amely 2007-ig jellemezte a többi régióval szemben, mivel a következő évtizedben a kormányzati tervekben nem szerepel az M6-os országhatárig történő elvezetése, az M60-as megépítése, a régió belső úthálózatának fejlesztése (az összes többi régióval ellentétben) és a lezüllött vasúti közlekedés rekonstrukciója.
• A pécsi idegenforgalom a 2010-es év átmeneti növekedését követően a megelőző évek szintje alá süllyedt. Oka, az elhibázott, regionális, idegenforgalmi fejlesztéspolitika és a koordinálatlan, forráshiányos önkormányzati, intézményi háttér.
• Mindezek tükrében az adóterhek növelése, és 2-2,5 Mrd Ft további kivonása a város gazdaságából és fizetőképes keresletéből csak negatív fejleményként értékelhető.

Összefüggések

A megye (és a régió) gazdaságának visszaszorulása egyben a közszféra súlyát növeli. Látszólag a közszféra a foglalkoztatáson keresztül „helyettesíti” a reálszférát, de sajnos a közgazdasági összefüggések alapján ennek inkább számos negatív hatása van, ilyen pl. hogy a közfeladatok egyre inkább alulfinanszírozottak, így a térség nemhogy megélni nem tud a közszférából, de a közintézmények és önkormányzatok gyorsabb vagyonvesztésével, eladósodásával, és a helyi adók maximalizálásával, vagyis a térség további leépülésével jár e folyamat. Emellett az alulfinanszírozott közintézmények, önkormányzatok a magyar forrás szerkezetből mind banki, mind az állami, mind a pályázati források tekintetében önkorlátozás nélkül vonják el a forrásokat a reálszféra (elsősorban a helyi KKV-k) elől, amelynek egyenes következménye ismét a térség eltartó képességének további leépülése.
Az újraiparosítás európai és magyar kihívás a mai világgazdaságban. Míg nagyhatalmak, különösen az USA hatalmas pénzügyi rendszere segítségével diszponál a világ erőforrásai, más országok megtermelt jövedelmei felett, addig a kis országok és periférikus térségek, városok kizárólag az értékteremtő munka fejlesztésében találhatják meg a jövőjüket. A világgazdaságban paradigmaváltás előtt állunk. Ha meg is oldják a nemzetközi pénztőke érdemi szabályozását, korlátozzák a romboló spekulációkat és a hihetetlen nagyságú a reálszférától és a lakosságtól történő jövedelemelszívást, akkor is átrendeződnek az egyes ágazatok, szektorok súlypontjai, az eddigi húzóágazatok, szektorok a jövőbeni alacsonyabb jövedelmezőségük miatt keresik a Kelet-európai befektetési lehetőségeket a konzerválódó költségelőnyök miatt. A hazai, autóipari megaberuházások, majd a német beszállítói kör, következő beruházási üteme jelzik, jelentős kapacitások kiépülésére számíthatunk.
Ebben a versenyben azonban csak azok nyernek, akiknek infrastrukturális feltételei jók, a szakképzés helyi rendszere piackonform (sőt, mindenekelőtt az akar lenni), a helyi felsőoktatás műszaki orientáltságú és jelentős a K+F+I potenciál, ahol az intézményi háttér (önkormányzat, hatóság, kamara stb.) versenyképesség és így gazdaság orientált, a helyi adóztatás méltányos, nem túlzott és versenyképes. Ma, Pécs és Baranya mindezek tekintetében nem versenyképes.
Megjegyzések

• A városházi anyag kissé görcsösen igyekezett olyan összehasonlítási alapokat képezni, amely szerint Pécsett igen alacsony az adóztatás. Ez legfeljebb naturáliákra, pl. telek négyzetméterre igaz, de ha mellérendeljük az adófizetés forrását, az adott vagyonelemhez tartozó jövedelmeket, akkor tragikusan magas lesz a pécsi helyi adóztatás. (melléklet)
• Számításaink szerint az adóelkerülés mértéke, a kontárok, és adószám nélküli fekete munka, valamint a Pécs város megrendeléseiből az elképesztően alacsony, 9 %-os helyi vállalkozásoknak jutó arány évi 680 millió Ft adóbevétel kiesést jelent. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, Debrecenben ez az arány 48 %, míg Nyíregyházán 54 %. Nem hagyható ki az 50 Mrd feletti költségvetésű egyetem hasonló magatartása sem.
• Megengedhetetlen, hogy a helyi adózok pénzét a városháza más települések vállalkozóinak juttatva, más települések fejlődésére konvertálja. Épp ezért nem hiteles a bizottsági érvelés, miszerint a gazdaságfejlesztést (…) szolgálja a többlet elvonás. Ilyen helyi megrendelési hányaddal, csakis a gazdaság leépülését.
• · Arról is említést kell tennünk, hogy az elmúlt 20 év városházi gyakorlata folytatódik, semmilyen fejlesztő, segítő szerepet a helyi gazdaság felé nem fejt ki. Nagy nehezen elfogadtattuk a városi 100 milliós pályázati önerő kiegészítési alapot, amelyet még működésének megindulása előtt töröltek a pécsi költségvetésből.
• Arra is rá kell mutatnunk, hogy még az anyag is a városházi működés finanszírozását jelölte meg a többlet adóbevétel céljának – miközben elfelejtett számolni a jövőre államosítandó faladataihoz kapcsolódó költségcsökkenéssel.
• A vállalkozói ingatlan adók drasztikus akár 100%-os emelése, a zömében csökkenő bevételű, válsággal küzdő pécsi vállalkozásokat ellehetleníti. Ezen vállalkozói vagyonelemek többségükben banki hitelek fedezeteként szolgálnak, e hitelek törlesztése is gyakran megoldhatatlan kihívás. Egyértelmű az adóemelés negatív hatása a helyi foglalkoztatásra – és a jövőbeni adóbevételekre.
• A pécsi lakosság is az adósságcsapdában vergődik. A lakossági adóteher növekményre a szegényebb rétegeknél egyszerűen nincs fedezet. A középosztályra terhelt magasabb adók fedezete szintén kérdéses. Mindkét esetben azonban a helyi gazdaság keresleti oldalát csökkentik több százmillió forintos mértékben – egyben csökkentve a helyi kapitalizációt, felhalmozást – és adófizetési potenciált.
• A több, mint 2 milliárdos többlet adóteher végképp lehetetlenné teszi a városi gazdaság számára a fejlődési pályára állást, sok egyéb (a városhoz is kacsolódó hátrányos tényező mellett) minimális esélyünk lesz az ipartelepítésre, többlet beruházások generálására. A város fejlődése megáll, és tartós lejtőre kerülhetünk. A vállalkozói kitelepülés és a lakossági kivándorlás felgyorsul, amely ismét adópotenciál csökkenéssel jár.

Javaslatok

• A város tűzze ismét napirendre a helyi adó rendeletet ez év decemberében. Azonnal induljon meg az adó tervekkel kapcsolatos elemzések és hatástanulmányok elkészítése az együttműködési megállapodás szerint.
• A hatástanulmányok eredménye alapján olyan adórendelet kerüljön elfogadásra, amely bevonja az adóelkerülőket a közteherviselésbe, fellép a kontárok és a feketegazdaság ellen, a terheket méltányosan és arányosan osztja el a jövedelemtulajdonosok között.
• Induljon meg a városháza alrendszereinek érdemi reformja, gazdasági racionalizálása, költségeinek a város gazdaságának valódi eltartó-képességéhez igazítása.
• Induljon közös szakértői munka a helyi gazdaság fejlesztésére, beruházás ösztönzésre, munkahelyteremtésre, amely eredményeként a Pécs Fejlesztési Pólus stratégia mentén kialakítható a közös aktivitás.

Építményadó

Lakás (családi ház, társasház, sorház) után
2011. évi
2012 évi
Társasházi lakás
– 65 m² ig
0 Ft/m²
65 m² felett
a 65 m² feletti rész után 450 Ft/m²
Családi ház
– 80 m²-ig
0 Ft/m²
80 m² felett
a 80 m² feletti rész után 450 Ft/m²
Egységesen
– 80 m²-ig
200 Ft/m²
80 m² – 220 m²
16 000 Ft + a 80 m² feletti rész után 450 Ft/m²
220 m² felett
79 000 Ft + a 220 m² feletti rész után 900 Ft/m²
Nem vállalkozó magánszemély nem lakás célú építménye után
A teljes terület után
450 Ft/m²
0 Ft/m²
Vállalkozói tulajdonban lévő nem lakás és garázs célú létesítmény után
Belvárosban *¹
500 Ft/m²
1200 Ft/m²
Külvárosban
500 Ft/m²
1000 Ft/m²
Gépkocsi tároló
300 Ft/m²
300 Ft/m²
Teremgarázsi garázshely
200 Ft/m²
200 Ft/m²
Kedvezmények:
65 év feletti egyedülálló, ha nem lakik rajta kívül a lakásban
– 30 %
Nagycsaládosok
– 50 %
Telekadó

Adóalap területe

2011. évi

2012 évi

I. övezet *²





700 m²-ig
0 Ft/m²
50 Ft/m²
700 – 1500 m²
0 Ft/m²
35 000 Ft + a 700 m² feletti rész után 100 Ft/m²
1500 – 3000 m²
5 Ft/m²
115 000 Ft + az 1500 m² feletti rész után 150 Ft/m²
3000 – 5000 m²
5 Ft/m²
340 000 Ft + a 3000 m² feletti rész után 200 Ft/m²
5000 m² felett
5 Ft/m²
740 000 Ft + az 5000 m² feletti rész után 280 Ft/m²
II. övezet





1500 m²-ig
0 Ft/m²
0 Ft/m²
1500 – 3000 m²
0 Ft/m²
az 1500 m² feletti rész után 10 Ft/m²
3000 – 5000 m²
5 Ft/m²
15 000 Ft + a 3000 m² feletti rész után 30 Ft/m²
5000 m² felett
5 Ft/m²
75 000 Ft + az 5000 m² feletti rész után 60 Ft/m²
Mentességek, kedvezmények:
Mentes a nem vállalkozó magánszemély az üres építési telke, ha a szerzéstől számított 4 éven belül a beépíthetőség 10 %-át meghaladóan beépítésre kerül.
50 %-s kedvezmény jár az évi 600 000 Ft jövedelmet el nem érő őstermelő, ha az üresen álló telken mezőgazdasági művelést folytat.
Idegenforgalmi adó

2011. évi
2012 évi
Vendégéjszakánként
350 Ft
400 Ft
Helyi iparűzési adó

2011. évi
2012 évi
2 500 000 Ft feletti korrigált nettó árbevétel után
2 %
2 %
2 5000 000 millió Ft alatti korrigált nettó árbevétel után
0 %
2 %,
Kedvezmény:
1 millió Ft alatti korrigált nettó árbevétel esetében
– 50 %

*¹ Belváros:

a mindenkor hatályos Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv szerint a Kodály Zoltán utca, az Aradi vértanúk útja, a Kálvária utca, az Ágoston tér, az Alsóhavi utca, a Lánc utca, a Rákóczi út, az Alsó-malom utca, az Ipar utca, a Kálvin utca, a Mártírok útja Kolozsvár utca és Kálvin utca közötti szakasza, a Kolozsvár utca és a Petőfi utca által körbezárt terület, valamint a felsorolt utcák páros és páratlan oldalán elhelyezkedő építmények, továbbá a tereken elhelyezkedő építmények.
*² I. övezet:

a mindenkor hatályos Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv szerint a Kodály Zoltán utca, az Aradi vértanúk útja, a Kálvária utca, az Ágoston tér, az Alsóhavi utca, a Lánc utca, a Rákóczi út, az Alsó-malom utca, az Ipar utca, a Kálvin utca, a Mártírok útja Kolozsvár utca és Kálvin utca közötti szakasza, a Kolozsvár utca és a Petőfi utca által körbezárt terület. A körzetek közti határt képező utcák telkei az alacsonyabb sorszámú körzetbe tartoznak.
Kapcsolódó állományok:

• Baranya megyi közgyűlés gazdasági előterjesztés 2011 08 1.doc

• [vissza]
• [oldal teteje]