Imádkozás és az agyműködés

Az imádkozás az agyműködést befolyásolja

Az orvosi körökben „neuroteológusoknak” becézett kutatók azt vizsgálták, miként és hogyan jön létre ugyanaz a béke, a teljesség, a félelmektől való megszabadulás érzete az imádkozásnál. Michael Persinger, Ontario Laurentia egyetemének kutatója a módszerrel eredetileg a kreativitás és az öntudat bizonyos formáit vizsgálta, de végül a misztikus élmény megértéséhez került közelebb.
A kísérlet során az önként vállalkozókat egy csendes, elsötétített szobába zárták, és a fejre helyezett szerkezettel mágneses mezőt hoztak létre az agy jobb féltekéje körül. Ezzel vizsgálták az agy hullámhosszait, hogy azok miként reagáltak az imaszöveg elmondására.

A kísérletet ellenzők úgy értelmezik Persinger munkáját, mint amivel Isten léte kérdőjelezhető meg. „A vallás egyetlen mozzanatát – nevezetesen az imát – különítette el a tanulmány, de az ebből levont következtetéseket a vallás egészére értik” – kommentálta a hírt John Haught, a georgetowni egyetem teológiaprofesszora.

A spirituális élmény megértésével veszélyek is leselkedhetnek az emberre. A kutatás előrehaladtával és az eredmények gyakorlati alkalmazásával – ami még igencsak távolinak tűnik – a misztikus élmény titkának ismeretével akár tömegek válhatnak irányíthatóvá.

Ennél jóval reménykeltőbb az a bizonyított tény, hogy a meditatív élménnyel javul az egészség. A kutatás távlati céljai között az is szerepel, hogy megértsék az emberi test öngyógyító folyamatát.
Persinger nincs egyedül úttörő munkájában, hasonló területen folytat kutatást Andrew Newberg, a Pennsylvania egyetemen. Buddhista szerzetesek agyműködését vizsgálva Newberg rájött, meditáció közben az agy elülső része élénkebben működik. Lényeges különbség az ima és a meditáció között, hogy míg az elsőnél az agy beszédközpontja, addig a másodiknál a látásért felelős területek lépnek működésbe. Mindazonáltal bizonyossá vált mindkét esetben, hogy a meditáció és az ima következtében jelentkező „egység” érzete nem más, mint biológiai funkciók következménye. „Ezekből az eredményekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a spirituális érzés olyannyira összetett, olyan sok szinten mozgatja meg az embert, hogy nem lehet egyetlen szempontból megvizsgálni a jelenséget” –figyelmeztetett az amerikai orvos kutató.                                                                                                 ABC

Nem lehet megérteni az imádság működésének mechanizmusát, ha kizárólag testi mivoltunkat adjuk a vizsgálathoz.
Az emberi lény legalább három szférát hordoz magában:
Test-Lélek-Szellem.

Ezeket csak egységben célszerű szemlélni, illetve vizsgálni.Akármelyik hányadot akarjuk ebből a teljességből kivonni, vagy elkülöníteni, csak kudarc és bukás vár ránk. A biblia emberszemlélete és rólunk alkotott/rajzolt képe egyaránt TELJES emberi lényről beszél.Gondoljuk meg például a másutt és más példaképpen felhozott Dániel esetét, életét.

Ha könyvének akár a 2.20-23ig, akár a 6,11, vagy a 9,4-19-ig. olvassuk, úgy egy mélységesen komoly és népe iránt elkötelezett ,Istenben hívő államférfit látunk, aki, ha az Istennel akar beszélgetni, hát nem érdeklik a körülmények, veszedelmek, vagy az intrikusok, akik életére törnek.

Vagy Jézus példája, akiről az evangéliumok e téren elég sokat feljegyeztek.Ha csak a Gecsemánéban megélt hatalmas imaküzdelmet olvassuk, amit mennyei Atyjával „vívott” meg. Inkább tulajdonképpen saját emberi lényével, hát az ima jelentőségét mindjárt másképpen látjuk, mint a tudomány esetenként száraz szobatudósai. A téma kimeríthetetlen, de a helyes megközelítéshez mindenképpen ajánlom  a fent idézett néhány bibliai imádság elolvasását.
Dénes Ottó