Mindenki elszámoltatást akar
Jobboldali értelmiségiek elvárásai a következő Orbán-kormány felé (2009. 10. 22.)
A kormányváltásra készülő Fideszhez kötődő civil szervezetek felgyorsították a tempót, és rendezvényeikkel, állásfoglalásaikkal újabb és újabb muníciót kívánnak biztosítani a „tavaszi időszámítás” stratégiai alapjainak kialakításán fáradozó szakmai grémiumok számára. Legutóbb a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezett hajókirándulást, melynek témája egy új kulturális stratégia kidolgozása volt. Miután a megjelentek számtalan meghökkentő ötlettel rukkoltak elő, lapunk körkérdést intézett több, jobboldaliként számon tartott értelmiségihez a kormányváltáshoz kapcsolt várakozásaik, a legsürgetőbb teendők és egy reménybeli új kultúrpolitika főbb hangsúlyainak vonatkozásában.
Balog Zoltán Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, elnök
A kultúrának az emberek önazonosságát kell tükröznie és egyúttal erősítenie is. Tehát a kultúra valahol mindig egy közösségnek az élő lelkiismerete, amely jelez is és formálja is azt a közösséget, amelyet képvisel. Magyarország kultúrájával be kell kapcsolódnunk abba a szellemi vérkeringésbe, ami az európai- és a világkultúrát jelenti. Az új kormány kulturális stratégiájának nem ideológiai alapokon kell állnia, hanem értékalapon, vagyis minden értékes kezdeményezést támogatnia kell. Az idei Polgári Gondola vendégelőadói nem lelki gyarmatosításról beszéltek, hanem egy erkölcsi alapigazságról: amennyiben az ember megtartja az értékeit, a törvényt, akkor számíthat arra, hogy az értékei, a törvény is meg fogja őt tartani.
A kereszténységet nem lehet, sőt nem is szabad kötelezővé tenni – de vonzóvá igen. Minden törvény vagy törvényhozási szándék mögött van egy emberkép. Más emberkép van egy olyan rendelkezés mögött, amely azt mondja, hogy éjjel-nappal legyenek nyitva az üzletek, hétvégén is, vagy hogy liberalizáljuk az abortuszt; mint amögött, amikor az az alapelv, hogy a vasárnapot vásárlásmentes szabadnapként próbáljuk megőrizni, és figyeljünk nagyon oda, mikor engedheti meg az állam magának azok támogatását, akik adott esetben nem akarják megtartani a magzatukat. Abban bízom, hogy a törvényhozási szándék mögött az Orbán-kormány idején keresztény emberkép lesz, ami természetesen nem jelenti dogmatikai tételek átültetését a törvényhozásba. 
A Tízparancsolat második táblája – amely az ember-ember együttélését szabályozza – a világ összes jogrendjének alapja, s abból számos általános emberi magatartásszabály levezethető. A törvények úgy fogalmaznak, hogy „emberi méltóság tisztelete”, mi keresztények pedig úgy fogalmazunk: „Mindenki Isten teremtménye, ezért minden embernek egyenlő méltósága van.” Ez látszólag két különböző dolog, de valójában ugyanazt mondja. Az egyik szekuláris nyelven teszi, a másik keresztény, bibliai nyelven.
Kommentár: Szerencsésnek látnám, ha az idézett törvénytábla – a tízparancsolat MÁSODIK táblája mellé az elsőt is odaidézné Balog úr, amiben az ISTEN-EMBER kapcsolata van keretbe foglalva.. Elvárható efféle ismeret egy képzett teológustól. Ugyanis a törvénytárak kimazsolázása, egyes részeinek negligálása, nem szokás. Bízok abban, hogy a törvényhozásban nem szakrális fogalmakkal akarnak kormányozni, (utalás Istenre, aki a történelem ura….) mint ahogyan arra máris volt kísérlet.(Dénes Ottó)
Makovecz Imre
antropozófus, építész
Nem lehet csodákat várni az új kormánytól. Az alapvető kérdésekkel kell kezdeni, a kultúrának csak utána érvényesülhet a rendkívüli funkciója. Remélem, a Fidesz el tudja intézni a háttér-pénzvilággal, hogy joga lesz elszámoltatni a kommunistákat, és fel tudja tárni a rendszerváltás első pillanatától kezdve, hogy ki mit rabolt itt el. Elszámoltatás nélkül reménytelen, hogy erkölcsileg és anyagilag megváltozzon az alaphelyzet Magyarországon. El kell venni azok pénzét, akik összerabolták a fél világot, multimilliárdosok, és a pénzüket Cipruson és egyéb helyeken tartják. Elképzelhetetlen számomra, hogy a Viktorék mit fognak kezdeni azzal a zsarolhatósági állapottal, amit az ország eladósodottsága jelent. De mindenképpen meg kell szüntetni az olyan abszurditásokat, hogy a nemzetközi cégek által létrehozott értéktöbblet adómentesen jut ki az országból, vagy hogy az Auchan Afrikából hoz be ide almát, miközben vidéken kivágják az almafákat, mert a kutyának sem kell a magyar alma. Ha mindez megvan, akkor az egyházaknak kell radikalizálódni. Persze azoknak, amelyeket elismerünk: katolikus, reformárus, lutheránus. Ők tehetnek valamit az antikultúra ellen.
Kommentár: A RADIKALIZÁLÓDOTT EGYHÁZAK, mint a jövő elismert tényezői (??)
A Campo del Fiore,ahol Giordano Brunót -A “radikális “egyház egyik áldozatát megégették.
Isten óvjon egy- vagy több – radikális egyháztól ! Az egyház, ha valóban az, hitet épít, terjeszt és nem erőszakot alkalmaz. Az „elismerünk”…. válogatás máris rövidebb, mint eddig megszoktuk. A ZSIDÓK hol maradnak?? És a PROTESTÁNSOK egyéb válfajai, például a kisegyházak ? Az antikultúra ellen válogatott csapat küzdhet csak? (Dénes Ottó)
Bencsik András
újságíró, lapszerkesztő
A legeslegsürgősebb egy új költségvetés, egy új gazdasági program meghirdetése lenne. A második az elkövetett bűnök feltárása és minden személy bírósági eljárás alá vonása, aki törvénysértést követett el. A törvény nem tesz különbséget vezető és vezetett között, aki bűncselekményt követett el, annak azért felelnie kell. Minden egészséges társadalom alapja az erkölcs, egy egészséges országban pedig a vallás nem választható el az erkölcstől. Tehát ilyen értelemben azt remélem, hogy a vallásgyakorlás formái felé a türelem és a megértés nyilvánul majd meg. Idekívánkozik az oktatás is, ahonnan egyre több vészjelzést kapunk. A dolog szerteágazó, mert gyerekek sem születnek, iskola is több szűnik meg, mint kellene, és hát kétségbeejtő az oktatás színvonala.
Az Orbán-kormány idejéből a Széchenyi tervet mindenképpen restaurálni kell, mert arról még Medgyessy Péter is elismerte a választási kampányban, hogy jó irány, és ők ezt még jobban szeretnék csinálni. Nem tették.
Csoóri Sándor
költő, esszéíró
Törvényt kell alkotni arról, hogy a rádiók és a televíziók legalább 30 százalékban mindennap irodalommal, zenével és filozófiával foglalkozzanak. Az előrelépés egyik záloga a kétkamarás parlament: a határon kívül élő magyarok képviselőinek részvételével ülésező felsőháznak a nemzet erkölcsi-gondolati, tudományos, történelmi lehetőségeivel kellene foglalkoznia. (nol.hu)
Granasztói György
történész
A társadalomban van egy nagy szakadás, kulturális, anyagi, antropológiai értelemben, de tulajdonképpen minden területen. Ennek leginkább látható tünete a cigánykérdés felbukkanása – mondjuk így – a társadalom képernyőjén, ami korábban is megvolt, de most nagyon láthatóvá vált. Nagyon komoly politikai felelősség is szerepet játszik abban, hogy ez a helyzet idáig fajult, mert Magyarországon a foglalkoztatottsági arány alacsonysága szorosan összefügg azzal a gettósodással, melybe a cigányság legszegényebb rétege került. Ebben a bonyolult kérdésben el lehetne indulni néhány egyszerű politikai döntéssel. Az új kormánynak elsősorban munkát kell biztosítania a cigányság számára. Ebben a kérdésben elengedhetetlen egy fordulat.
Olyan feltételek előtérbe helyezése indokolt, melyek a társadalmi kohéziót növelik. Az emberek olyan helyzetbe kell hogy kerüljenek, melyben a társadalomba kapcsolt különbözőségük kifejeződésre juthat. A kohézió meghatározó része a kultúrán keresztül történik, de idetartozik a munkán keresztül zajló integráció is. 1998 és 2002 között láttam olyan döntéseket, melyek a kohézió irányába mutattak. Ilyen volt az országzászlók adományozása, mely azt jelentette, hogy egészen kis településeken is úgy érezhették az emberek, hogy a társadalomhoz tartoznak. Aztán ilyen volt a Nemzeti Színház megépítése vagy a Szentkoronának a parlamentbe vitele. Ezt azért tartom jelentősnek, mert a korona nemcsak egy műtárgy, egy kulturális emlék, hanem a mai napig egy fontos politikai tradíció szimbóluma, megjelenítője, miszerint a politikum elválik a hatalomtól. A korona transzcendens jelentése, hogy a hatalmat senki nem sajátíthatja ki. Ha a parlamentben marad, a magyar demokrácia legfőbb intézményét folyamatosan figyelmezteti erre.
Eperjes Károly
színész
Ha lefordítjuk a két európai parlamenti választást, akkor azt mondhatjuk, a Jóisten kétszer megengedte megéreznünk a kétharmados győzelmet. A jobboldaliaknak tudniuk kell, hogy nem lesz rend, ha a következő kormány nem szerzi meg ezt a kétharmadot. S ha megvan, a kereszténydemokratáknak kötelező lesz szóvá tenni, hogy a törvényekben minimum a természetes isteni parancsok jelenjenek meg, mert új alkotmányra van szükség.
Bár egyház és állam szétvált, a természetes lét alapjait kötelezővé kell tenni mindenki számára, hogy a közösség tényleg közösség legyen. (nol.hu)
Kommentár: Nagyszerű, hogy az állam és az egyház szétvált,(kb a francia forradalom óta), de jó lenne ezt a hatalom mai (2010 07) gyakorlóinak tudatosítani, hogy ne tévesszék össze a szószékek különböző rendeltetését. Van egyházi és világi szószék, ugye? Néha az ember megzavarodik, ha a politikusokat hallja, mintha teológiát művelnének parlamentben.És törvénykeznének templomban.
Meg aztán mit ért a közismert színész úr a természetes lét alapjai alatt ? Csak remélni tudom, hogy nem speciális dogmatikai képződményeket, például egy bizonyos egyház hittanát ?!(Dénes Ottó)
Jankovics Marcell
rajzfilmrendező, kultúrtörténész, író
A Fidesz kulturális tagozatának megalakulása után Pálinkás Józseffel és másokkal együtt írtunk egy kulturális stratégia-vázlatot, ebből készítettem aztán felkérésre egy dolgozatot a Magyar nemzetstratégia című kiadvány számára 2008 decemberében. Idén novemberben Kecskeméten lesz a program kialakításának következő fordulója. Az én alapvetésem szerint egy nagy paradigmaváltásban vagyunk, a fehér, zsidó-keresztény kultúra a végét járja. A hagyományos értékek egyre inkább az enyészeté lesznek, és mivel a folytonosság megszakad, tulajdonképpen egyfajta kulturális világvége előtt állunk. És miközben a zsidó-keresztény civilizáció kátyúban van, balról előzi a négyezer éves kínai birodalom, amely lassacskán átveszi a világhatalmat. Azért képes erre, mert soha nem szakadt el saját kulturális gyökereitől. Az iszlám térhódításának is az az egyik oka, hogy a muszlim emberek istenképe sokkal konzervatívabb, mint a 21. századi beképzelt európaiaké.
A megújulás egyik alapja az lehetne, ha a tágan értelmezett kultúrát tesszük meg minden dolgok alapjának. Csúcsminisztériumokat tartanék célravezetőnek, melyek közül a két legfontosabb a gazdaságot, illetve a kultúrát magában foglalók lennének.Ez utóbbihoz tartozna a család és a népjólét, az informatika, a sport, az oktatás, az egészségügy, valamint a vallás. Ezek között a területek között pedig intenzív együttműködést kéne létrehozni, mert amikor az Orbán-kormány idején a Nemzeti Kulturális Alap elnöke voltam, ez sajnos nem működött. Sajnos egy négyéves kormányzásra készülő párt legfeljebb taktikus lépéseken gondolkozhat, hiszen hosszú távú stratégia egy ennyire leromlott állapotú országban csak nemzedékváltásokon át képzelhető el. Már a rendszerváltáskor lehetett tudni, hogy a helyzet analóg lesz azzal, ahogyan 
Mózes kivezette a zsidókat Egyiptomból. Legalább negyven évre van szükség, míg megszabadulunk a múlt roncsaitól. Ehhez föl kell építeni azt a tanárnemzedéket, akiknek újra a kiművelt emberfők száma a fontos; invesztálni kell a családokba, hogy növekedjen a gyermekvállalási kedv; és szigorúbb törvényeket kell hozni, hogy ne fulladjon minden anarchiába és szabad rablásba.
Kommentár: A ZSIDÓ -KERESZTÉNY értékrend „válsága”, mint vízió szerencsére csak a szerző véleménye, amit ugyan még biztosan az említett értékrend hosszú „agóniája”(?) követ. A keresztény hitet a lelkekből kiölni egy nyilatkozat (megállapítás) nem elég. Ha következetes a szerző, akkor a haldokló(nak vélt) zsidó-keresztény kultúra egyik prominensétől (MÓZES) nem idéz, rá nem hivatkozik. A 40 évet pedig még egyetlen kormány sem tudta kitölteni, bár rendszerekben gondolkodva ( kommunizmus, fasizmus, császárság) eltelt nekik néhány évtized (császári Róma viszonylatában évszázadok) is akár, de hol vannak ezek ?? (Dénes Ottó)
Patrubány Miklós
a Magyarok Világszövetségének elnöke
A magyarországi belső viszonyok között a legfontosabb kérdés a cigánykérdés. Ugyanis tíz év múlva Magyarországon több cigány él majd, mint magyar, és ez előbb-utóbb kezelhetetlen problémát jelent az egész országnak. Ez a tömeg nem fogja tudni eltartani magát, mert önmaga számára a segélyeket megtermelni sem tudja. Függetlenül tehát attól, hogy ki nyeri a választásokat, nyílt társadalmi vitává kell tenni ezt a problémát, és a kormányzatnak törvényi kezdeményezésekkel kell kezelnie. Másrészről az új parlamentnek mindenképpen meg kell adnia a magyar állampolgárságot a határon túl élő magyaroknak. Erre már a 2004-es népszavazás is feljogosította, pláne, hogy a Magyarok Világszövetsége pontosan tudja: legkevesebb 600 ezerrel több igen szavazat volt, mint amennyit hivatalosan odakönyveltek. Összmagyar vonatkozásban ennek a kérdésnek a rendezése húsz év ígérgetés után immár halaszthatatlan.
Ezen túlmenően a magyar államnak nyilvánosságra kell hozni az egész adósságtörténetet, részletesen: mikor, mennyit, kitől, miért vett fel a magyar állam az elmúlt huszonöt évben, és ennek alapján, meg kell nevezni azokat, akik ezt a pénzt ellopták, elcsalták, őket bíróság elé állítva vissza kell szerezni a pénzeket.
Feleleveníthető pozitívum lehetne az Orbán-kormány 1998-2002 közötti időszakából a fiatal házasok megsegítése. Alapvetően elhibázottnak tartjuk azt a megoldást, hogy az állam közpénzből finanszíroz kamatokat, mert ezzel csak bankokat hizlal. Viszont azt megígérhetné, hogy azoknak a családoknak, amelyek vállalják minimum 3 gyermek felnevelését, ingyen házat épít. Erre számos példa van Európában, hogy csak egyet mondjak: Horvátországban. Mivel a sokszor nosztalgiával emlegetett Széchenyi-tervvel kapcsolatban is felmerült az az aggály, hogy nagy összegeket juttattak átláthatatlan módon vállalkozásoknak, átgondoltabb formájában lenne csak méltó az új kormányzathoz.
Lánczi András
filozófus, politológus
Amennyiben a Fidesz alakíthat kormányt, akkor elsősorban az élet minden területén a rendet, a kiszámíthatóságot, stabilitást, vagyis a biztonság érzetét kell növelnie. Ez a mai nemzetpolitika kiindulópontja, mert amíg bármely embercsoport – különböző okokból – fenyegetve érzi magát, addig a szakpolitikai döntések politikai űrbe hullanak. Csökkenteni kell a politikai hisztériát, határozott vezetői stílust kell kialakítani. Az új politika kibontakoztatásának előfeltétele a hitelesség előtérbe állítása: ez hiteles személyeket, szavakat és intézményépítést jelent. A hitelesség feltétele a politikai elszámoltatás, azaz a felelősség megállapítása, hogyan jutott az ország ebbe a helyzetbe; ha kell, jogi úton való felelősségre vonási folyamatnak is végbe kell mennie. Erre nem az indulatok levezetése miatt van szükség, hanem a joguralom erősítése miatt. Ugyanakkor egy Fidesz-kormánynak a magyar középosztály és a középosztálytól leszakadtak elvárásaiból kell kiindulnia, hiszen a tartós szavazatok zömét innen kapja.
Ez azt jelenti, hogy az aktívak, a munkájukból élők szükségleteit kell figyelembe vennie. Ennek középpontjában a családok támogatása állhat, kezdve az adózás nekik kedvező átalakításától az állami oktatás garantálásán át a munkába állás és az otthonteremtés elősegítéséig. A közép erősítését szolgálja egy új kultúrpolitika és a nemzeti egység erősítését szolgáló nemzetpolitika meghirdetése. Harmadsorban hatékonyabbá kell tenni az államot: jelenleg az állam a politikai bénultság miatt cselekvésképtelen. Hosszabb ideje szinte szünetel a törvényalkotás, a minisztériumok vezetőinek egy része a lelépési útvonalat építi ki, az adminisztráció bizonytalan, a programok akadoznak. A győztes politikai erőnek – támogatottsága mértékében – el kell döntenie, hogy milyen alkotmánymódosításra van szükség, hogyan lehet az állam működésének hatékonyságát növelni, minél gazdaságosabbá tenni. Végül az államnak úgy kell viselkednie, hogy a polgárainak példát mutasson felelősségből, munkavégzésből, a törvény megtartásából.
(öszzeállították: Szobota Zoltán, Korvin Tibor, Vígh Gábor) HETEK 2009. 10. 22. (XIII/43)