Az alábbi belügyminiszteri rendelet különösen érintheti azokat akik aggódva tekintenek körül, ha a lelkiismereti szabadság – benne a automatikusan hozzátartozó gyülekezési jog – korlátozását vélik feltámadni „eme világos korunkban” (Madách). Akik akkoriban érintve voltak – mint a kisegyházak („szekták”) tagjai – abban a háborús lékörben és a kiváltságos egyház nyomasztó fölényében létezve, élvezhették a „keresztény” jogállamiság apróbb – nagyobb hatásait. Mai utódaiknak szerencsére csak a levéltárakban kutakodva jut némi emlékmorzsa a II. világháborús idők vallásszabadságáról. Az istentiszteleket is szabályozó/korlátozó -világi – hatalomról. (kiemelések: Dénes Ottó)
Forrás: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790-2005 : Balogh Margit, Gergely Jenő
Megjelenés: Budapest : História MTA Történettudományi Intézete, 2005 143 sz. dokumentum
A második világháború kitörésekor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter első intézkedései között találjuk ezt a rendeletet, amely – a metodista és a baptista egyház kivételével – az összes szabadegyházi közösség (a rendeletben: „szekta”) működését betiltja arra hivatkozva, hogy ezek a „honvédelem érdekeit” veszélyeztetik. A felekezetek háromfázisú koordinált rendszerében az el nem ismert vagy tűrt felekezeteket nevezték szektáknak. Ezek 1939-ig az egyesülési és gyülekezési jog általános szabályai szerint működhettek. A belügyminiszteri betiltást követően a vallás- és közoktatásügyi, valamint az igazságügyi miniszternek több olyan utasítása jelent meg, amely a rendőrhatóságokat bátorította a gyülekezetek elleni megtorló intézkedésekre.
A kisegyházak azonban a rendelkezés ellenére sem sorvadtak el, mert a közösségek többsége kijátszotta a gyülekezési tilalmat és sikeresen folytatta hitéleti tevékenységét, illegális körülmények között is. A védekezés egyik módja volt például, hogy menedéket kerestek és találtak más (evangélikus, baptista és metodista) egyházaknál. Nemzetközi kapcsolatainak és Ravasz László református püspök közbenjárásának is köszönhetően az adventista gyülekezet 1941. januártól „Bibliakövetők Felekezete” néven ismét legálisan szerveződhetett. Az ezt követő években még többször betiltották az adventista gyülekezetet, melynek elhárítására végül is szövetség jött létre a kisegyházak között, és vezetett el 1944-ben a Szabadegyházak Szövetségének megalakulásához.
Magát a betiltó rendeletet a 70 095/1948. BM számú rendelet érvénytelenítette.
——————————————————————————————————
A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 363 500. számú rendelete a honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetéséről
(Budapest, 1939. december 2.)
Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, a kárpátaljai közigazgatási kirendeltségek vezetőinek, a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányainak, a m. kir. rendőrség határvidéki kapitányságának, valamennyi csendőrkerületi parancsnokságnak és a csendőrség nyomozó osztályparancsnokságának.
Székhelyeiken.
A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895:XLIII. tc.-ben foglaltak értelmében csak olyan hit vagy vallás külsőképpen való kifejezése és gyakorlása szabad, amely az ország törvényeit, a közrendet, más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetet, valamint a közerkölcsiség kívánalmait nem sérti. Vallási hite vagy egyházi szabályai tehát senkit sem menthetnek fel törvényen alapuló bármely kötelesség teljesítése alól.
Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az országban szaporodó különböző szekták tanaikkal és működésükkel túllépték a hitélet törvényben megszabott kereteit. Gyülekezéseiken, összejöveteleiken nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi tanokkal is foglalkoznak. Egyes szekták, mint a
nazarénusok, adventisták, hetednapos szombatosok, Jehova Isten tanúi (gyűjtőnév alatt millenisták), Istengyülekezetek, őskeresztények és pünkösdisták 4
olyan antimilitarista tanokat hirdetnek, amelyek az [921:111. tc. 3. §-ával és az 1939:11. törvénycikk1 rendelkezéseivel ellentétben az állampolgárokat a honvédelmi, a legszentebb állampolgári kötelességük teljesítéséül eltéríteni törekszenek.
Hitelveik és szervezeti szabályaik egyes részükben törvényes jogszabályokat értenek; a magántulajdon elvének elvetésével veszélyeztetik az állam és társadalom törvényes rendjét, a katonai szolgálati kötelezettség és az erre vonatkozó narancsok megtagadásával a katonaság intézményét, a történelmi egyházak hit-elveinek és vezetőinek támadásával a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek békés együttműködését, hitelvi felfogását s híveinek vallásos érzületét, ízekkel együtt közvetlenül vagy közvetve a közrendet és a közbiztonságot.
Ezért a felsorolt szekták működését honvédelem – és államellenes tevékenységük miatt a vallás – és közoktatásügyi és az igazságügyminiszter urakkal egyetértve azonnali hatállyal betiltom.
Ennek a rendelkezésemnek következtében a szóban forgó szektáknak az ország területén esetleg megadott eddigi gyülekezési engedélyek azonnal hatályukat vesztik.
Felhívom Címedet, hogy a felsorolt szekták működését jelen rendeletem egyidejű közlése mellett, az elsőfokú rendőrhatóságok útján haladéktalanul szüntesse meg s utasítsa az alárendelt rendőrhatóságokat, hogy amennyiben a felsorolt szekták működésüket a tilalom ellenére is folytatnák, ellenük és tagjaik ellen az 1938:XVII. tc. 2., 4., 6. és 7. §-aiban,2 valamint az 1939:11. tc. 196. és 197. §-aiban foglalt rendelkezések alapján járjanak el.
Ha a szekták vezetőségi vagy más tagjainak kitiltása, rendőrhatósági felügyelete vagy őrizet alá helyezése (internálása) lenne szükséges, az illetékes rendőrhatóságok a 8130/1939. ME és a 760/1939. BM számú rendeletek (Rt.3 1939.1269. és 1450. o.) szerint járjanak el.
A rendőrhatóságok a többi szekták működését a vonatkozó rendeletek szellemében jövőben is tartsák szigorú megfigyelés alatt.
Ha a megfigyelés során azt tapasztalnák, hogy valamelyik még be nem tiltott szekta működése a közölt szempontok alapján kifogás alá esik, tegyenek betiltására hozzám kellően indokolt javaslatot.
Budapest, 1939. évi december hó 2-án.
Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter
Forrás: Budapesti Közlöny, 1939. december 13. BM 353 500/1939. VII. a.; Magyarországi Rendeletek Tára, 1939. 2376-2377.
1 Az 1921. évi III. törvény az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szólt, az 1939. évi II. törvény a honvédelemről.
2 1938. évi XVII. törvény az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról.
3 (Magyarországi) Rendeletek Tára.
4 Ekkor még be nem tiltott, tűrt felekezet volt: az el nem ismert baptisták, a metodisták, a keresztyén testvérgyülekezet, az üdvhadsereg, az ókatolikus egyház. A betiltottakat is felsorolta a rendelet: nazarénusok, adventisták, szombatosok, Jehova Isten tanúi, Istengyülekezet, őskeresztyének, pünkösdiek.