ÁLLAM, EGYHÁZAK, VALLÁSGYAKORLÁS MAGYARORSZÁGON, 1790-2005

Az alábbi belügyminiszteri rendelet  különösen érintheti azokat akik aggódva tekintenek körül, ha a lelkiismereti szabadság – benne a  automatikusan hozzátartozó gyülekezési jog – korlátozását vélik feltámadni “eme világos korunkban” (Madách). Akik akkoriban érintve voltak – mint a kisegyházak (“szekták”) tagjai – abban a háborús lékörben és a  kiváltságos egyház nyomasztó fölényében létezve, élvezhették a “keresztény” jogállamiság apróbb – nagyobb hatásait.  Mai utódaiknak szerencsére csak a levéltárakban kutakodva  jut némi emlékmorzsa a II. világháborús idők vallásszabadságáról. Az istentiszteleket is szabályozó/korlátozó -világi –  hatalomról.  (kiemelések: Dénes Ottó)

Forrás: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790-2005 : Balogh Margit, Gergely Jenő

Megjelenés: Budapest : História MTA Történettudományi Intézete, 2005 143 sz. dokumentum

A második világháború kitörésekor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter első intéz­kedései között találjuk ezt a rendeletet, amely – a metodista és a baptista egyház kivételé­vel – az összes szabadegyházi közösség (a rendeletben: „szekta”) működését betiltja arra hivatkozva, hogy ezek a „honvédelem érdekeit” veszélyeztetik. A felekezetek háromfázisú koordinált rendszerében az el nem ismert vagy tűrt felekezeteket nevezték szektáknak. Ezek 1939-ig az egyesülési és gyülekezési jog általános szabályai szerint működhettek. A belügyminiszteri betiltást követően a vallás- és közoktatásügyi, valamint az igazságügyi miniszternek több olyan utasítása jelent meg, amely a rendőrhatóságokat bátorította a gyülekezetek elleni megtorló intézkedésekre.

Az első olyan rendelet, amiben a POLGÁRI hatóság (a római császár, Nagy Konstantin) hozott törvényt EGYHÁZI – lelkiismereti – vonatkozásban.

A kisegyházak azonban a rendelkezés ellenére sem sorvadtak el, mert a közösségek többsége kijátszotta a gyülekezési tilalmat és sikeresen folytatta hitéleti tevékenységét, il­legális körülmények között is. A védekezés egyik módja volt például, hogy menedéket ke­restek és találtak más (evangélikus, baptista és metodista) egyházaknál. Nemzetközi kap­csolatainak és Ravasz László református püspök közbenjárásának is köszönhetően az adventista gyülekezet 1941. januártól „Bibliakövetők Felekezete” néven ismét legálisan szerveződhetett. Az ezt követő években még többször betiltották az adventista gyülekeze­tet, melynek elhárítására végül is szövetség jött létre a kisegyházak között, és vezetett el 1944-ben a Szabadegyházak Szövetségének megalakulásához.

Magát a betiltó rendeletet a 70 095/1948. BM számú rendelet érvénytelenítette.

——————————————————————————————————
A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 363 500. számú rendelete a honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetéséről

(Budapest, 1939. december 2.)

Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, a kárpátaljai közigazgatási kirendeltségek vezetőinek, a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányainak, a m. kir. rendőrség határvidéki kapitányságának, valamennyi csendőrkerületi parancsnokságnak és a csendőrség nyomozó osztályparancsnokságának.

                                                                 Székhelyeiken.

Választási kampány plakátja a negyvenes évekből

A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895:XLIII. tc.-ben foglaltak értelmében csak olyan hit vagy vallás külsőképpen való kifejezése és gyakorlása szabad, amely az ország törvényeit, a közrendet, más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetet, valamint a közerkölcsiség kívánalmait nem sérti. Vallási hite vagy egyházi szabályai tehát senkit sem menthetnek fel törvényen alapuló bár­mely kötelesség teljesítése alól.

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az országban szaporodó különböző szekták tanaikkal és működésükkel túllépték a hitélet törvényben megszabott ke­reteit. Gyülekezéseiken, összejöveteleiken nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi tanokkal is foglalkoznak. Egyes szekták, mint a

nazarénusok, adventisták, hetednapos szombatosok, Jehova Isten tanúi (gyűjtőnév alatt millenisták), Istengyülekezetek, őskeresztények és pünkösdisták 4

olyan antimilitarista tanokat hirdetnek, amelyek az [921:111. tc. 3. §-ával és az 1939:11. törvénycikk1 rendelkezéseivel ellentétben az állampolgárokat a honvédelmi, a legszentebb állampolgári kötelességük teljesítéséül eltéríteni törekszenek.

Hitelveik és szervezeti szabályaik egyes részükben törvényes jogszabályokat  értenek; a magántulajdon elvének elvetésével veszélyeztetik az állam és társadalom törvényes rendjét, a katonai szolgálati kötelezettség és az erre vonatkozó narancsok megtagadásával a katonaság intézményét, a történelmi egyházak hit-elveinek és vezetőinek támadásával a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek békés együttműködését, hitelvi felfogását s híveinek vallásos érzületét, ízekkel együtt közvetlenül vagy közvetve a közrendet és a közbiztonságot.

Ezért a felsorolt szekták működését honvédelem – és államellenes tevékenységük miatt a vallás – és közoktatásügyi és az igazságügyminiszter urakkal egyetértve azonnali hatállyal betiltom.

Ennek a rendelkezésemnek következtében a szóban forgó szektáknak az ország területén esetleg megadott eddigi gyülekezési engedélyek azonnal hatályukat vesztik.

Felhívom Címedet, hogy a felsorolt szekták működését jelen rendeletem egyidejű közlése mellett, az elsőfokú rendőrhatóságok útján haladéktalanul szüntesse meg s utasítsa az alárendelt rendőrhatóságokat, hogy amennyiben a felsorolt szekták működésüket a tilalom ellenére is folytatnák, ellenük és tagjaik ellen az 1938:XVII. tc. 2., 4., 6. és 7. §-aiban,2 valamint az 1939:11. tc. 196. és 197. §-aiban foglalt rendelkezések alapján járjanak el.

Ha a szekták vezetőségi vagy más tagjainak kitiltása, rendőrhatósági felügyelete vagy őrizet alá helyezése (internálása) lenne szükséges, az illetékes rendőrhatóságok a 8130/1939. ME és a 760/1939. BM számú rendeletek (Rt.3 1939.1269. és 1450. o.) szerint járjanak el.

Kampányplakát a “boldog békeidőkből.”

A rendőrhatóságok a többi szekták működését a vonatkozó rendeletek szellemében jövőben is tartsák szigorú megfigyelés alatt.

Ha a megfigyelés során azt tapasztalnák, hogy valamelyik még be nem tiltott szekta működése a közölt szempontok alapján kifogás alá esik, tegyenek betiltására hozzám kellően indokolt javaslatot.

Budapest, 1939. évi december hó 2-án.

Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter

Forrás: Budapesti Közlöny, 1939. december 13. BM 353 500/1939. VII. a.; Magyarországi Rendeletek Tára, 1939. 2376-2377.
1    Az 1921. évi III. törvény az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szólt, az 1939. évi II. törvény a honvédelemről.
2    1938. évi XVII. törvény az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról.
3    (Magyarországi) Rendeletek Tára.
4    Ekkor még be nem tiltott, tűrt felekezet volt: az el nem ismert baptisták, a metodisták, a keresztyén testvérgyülekezet, az üdvhadsereg, az ókatolikus egyház. A betiltottakat is felsorolta a rendelet: nazarénusok, adventisták, szombatosok, Jehova Isten tanúi, Istengyülekezet, őskeresztyének, pünkösdiek.

Mondja el a véleményét!