ALDOUS HUXLEY Visszatérés a Szép új világhoz

Aldous Huxley: Visszatérés a Szép új világhoz

A szellem a valótlanság lényegévé válhat. A tömörség, legyen bármilyen elegáns vagy emlékezetes, a dolgok természeténél fogva soha nem juttatja érvényre egy bonyolult helyzet valamennyi tényét. Ilyen jellegű témákról röviden csak kihagyásokkal és leegyszerűsítéssel nyilatkozhatunk. A kihagyás és a leegyszerűsítés segíthet a megértésben, de sokszor a rossz megértésben, mivel esetleg csak a lerövidítő tetszetősen megfogalmazott gondolataiba, és nem a lehengerlő valóságba nyerünk betekintést, amelynek e gondolatok mindössze tartalmi kivonatai.

Ám az élet rövid, információ pedig temérdek van, és senkinek sincs mindenre ideje.
Többnyire kénytelenek vagyunk a túlontúl rövid vagy semmilyen megvilágítás között választani. A rövidítés szükséges rossz. A tömörítőre hárul a felelősség, hogy a legtöbbet hozza ki abból, ami bár lényegét tekintve helytelen, a semminél még mindig több. Meg kell tanulnia tömöríteni anélkül, hogy a tényeket meghamisítaná. Meg kell tanulnia az adott helyzet lényegére összpontosítani, ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül a valóságot nézve kevésbé fontosnak tűnő szempontokat sem. Ily módon előfordulhat, hogy bár nem a teljes igazságot mondja el – miután szinte egyetlen fontos témát illetően a teljes igazság összeegyeztethetetlen a rövidséggel -, de a veszélyes részigazságokkal ellentétben mégis jelentősen többet mond. A szabadság és ellenségeinek témája kimeríthetetlen.

Mindaz, amit írtam kevés ahhoz, hogy teljes igazságot szolgáltasson, mindazonáltallegalább érintettem a téma számos vonatkozását. Bemutatáskor az említett aspektusok mindegyike valamiképp túlzottan leegyszerűsített benyomást kelthet. Az egymást követő leegyszerűsítések mégis olyan összképet alkotnak, amely – reményem szerint – utal az eredeti nagyságára és összetettségére.

Az összképben nem szerepelnek – nem mintha nem lennének fontosak, de így jobban szolgálja a célt, és mert korábban már szót ejtettem róluk – a szabadság gépies és katonai ellenségei, a világon uralkodók alattvalóik feletti hatalmát mérhetetlenül megnövelő fegyverek és fortélyos szerkezetek, s az egyre értelmetlenebb és öngyilkosabb háborúk romlásunkat okozó költséges előkészületei. Az itt következő fejezetek közben nem szabad megfeledkeznünk a háttérről: az 56-os magyar forradalomról és annak vérbe fojtásáról, a hidrogénbombáról, arról a kiadásról, amit minden nemzet “védelmi”-nek titulál, a fekete, a fehér, barna és sárga bőrű egyenruhás fiatalemberek végeláthatatlan hadoszlopairól, amint engedelmesen masíroznak a közös sír felé.

A teljes művet itt olvashatja: Aldous Huxley – Visszatérés a Szép új világhoz. További könyvekért és írásokért látogassa meg keresztény könyvtárunkat!

Mondja el a véleményét!