Öt tény és tévhit az alvásról

 

Az alvás különleges dolgokra képes: fokozza a növekedési hormon felszabadulását, hatására több T-sejt indul harcba a fertőzések ellen, és még az étvágy szabályozását is helyreállítja.

David Dinges, a Pennsylvania Egyetem alváskutatója szerint az alvás stabilizálja az éber agyműködést, fokozza az éberséget, és hozzásegít a gyorsabb információ feldolgozáshoz. De ha jótékony az alvás, miért kísérletezünk folyton annak minimálisra csökkentésével? Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ adatai szerint az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben közel 20 perccel csökkent az átlagos alvásidő, így az jelenleg napi hat óra negyven perc. A 30-44 éves férfiak töltenek a legkevesebbet az ágyban: harminc százalékuk állítja, hogy éjjelente hat óránál is kevesebbet alszik. Ám ezért nemcsak a termelékenység csökkenésével, hanem az egészségünkkel is fizethetünk.

Elég napi öt óra alvás – részben igaz

A szakértők szerint mindössze a felnőttek 10 százalékának van az átlagnál jelentősen kevesebb (vagy több) alvásra szüksége. Ha az alváson spórolunk, fáradtan és kimerülten éljük le az életünket.

A gyakori vizelési inger egészségügyi rendellenességet jelez – igaz

Alex Chediak, a Miami Alváskutató Központ igazgatója szerint ha valaki rendszeresen legalább kétszer kel fel éjjelente, valószínűleg obstruktív alvási apnoéban szenved. Alvási apnoé esetén a garat hátsó részének lágyszövete elzárja a légutakat alvás közben, amitől 10 másodperc és egy perc közötti időtartamig leáll a légzés. E fulladásoktól alacsonyabbá válik a vér oxigénszintje, a szívünk hevesebben kezd verni, és megemelkedik a vérnyomásunk. Többlet folyadék gyűlik fel a vénákban, és visszacsatolásként nyomáscsökkentő vízhajtást vált ki. Chediak szerint a prosztata-megnagyobbodás és a magas vércukorszint is okozhat éjszakai vizelési kényszert, e betegségek esetén azonban éjjel és nappal is gyakrabban kell látogatnunk a mosdót.

A szieszta elkerülhetetlen – nem igaz

A mediterrán országokban elterjedt szokás, hogy a kiadós ebéd után délután 1 és 4 óra között lepihennek. A növekvő munkanélküliség mellett azonban a háromórás szundikálás egyre kevésbé mutatna jól a munkahelyeken. A szakértők szerint az ebéd utáni szunyókálás árulkodó jele annak, hogy nem volt elég az éjszakai alvás.

A lefekvés előtti kiadós edzés segít az alvásban – nem igaz

A rendszeres testedzés az egyik leghatékonyabb segítség az alvás tekintetében, de ha lefekvés előtt edzünk, nagy a valószínűsége, hogy éberek maradunk az ágyban. Lefekvés előtt hasznosabb egy forró fürdő vagy szauna. Az edzést pedig hagyjuk inkább reggelre.

Az alkohol segít az alvásban – nem igaz

Az alkohol valójában belerondít a természetes alvási ciklusba, mert négy óra ittas alvást követően elmúlik az alkohol hatása, és izgalmi állapotba kerülünk. Ettől kezdve nem olyan mély az alvás, könnyebben felébredünk. Ráadásul az alkohol izomlazító hatása miatt az alvási apnoé tüneteit is kiválthatja olyan horkolókban, akik máskülönben nem szenvednek a rendellenességben. Ennek ellenére túl sokan folyamodnak ehhez a módszerhez, akik nehezen alszanak el. Az ivásnál azonban sokkal többet ér, ha kitartunk egy rendszeres alvási minta mellett.

HVG.HU EGÉSZSÉG

2011. október 21., péntek,
Szerző: Medipress

A ROVAT HÍREIBŐL
A harmadik leggyakoribb halálok. Ezek a tünetek
Trombózist okozhatnak egyes fogamzásgátlók
D-vitamin-hiányt okoznak a szteroidok
Bélrák megelőzésére is hasznos lehet az aszpirin
Előzetesbe került a kuruzsló fogtechnikus
Címkék: alvás; tévhitek; T-sejtek; Tények; növekedési hormon;

Mondja el a véleményét!