Egyház kontra állam 2:0

Minek kell a lelkiismereti szabadságot szabályzó törvényeket össze-vissza tologatni, módosítgatni? Hát egyszerű: ha az EGYHÁZ  névhez pénzek is adhatók, illetve járnak, úgy ezeket meg kell spórolni. Ha nem megy másként, hát a megnevezésen kell változtatni. Ami de facto egyház – hiszen az egész világon elterjedt és jelentős közéleti, valamint oktatási, egészségügyi..tevékenysége van,Például a Buddhisták, adventisták, metodisták, egyéb világegyházak – nem lehet letagadni, csak kamu okolással. Ez megy ma itthon. A másik ok: a “Kedves Vezér” és  közvetlen környezete megsértődött, hogy a valódi egyházak jelentős része az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.

Hogy merik ezt tenni!! Volt – szerintem – a “kormány”reagálása. Hát mi majd adunk nekik!! Lesz itt olyan rend, hogy arról koldulnak a renitensek!! Majd, ha ezren lesznek!! És mi van, ha vannak is, amint ez könnyen ellenőrizhető?Akkor majd kitalálunk mást.

Emlékezve Mária Terézia és a magyar rendek párbeszédére. “Életünket és vérünket, de (félrefordulva) zabot, azt  nem adunk!”Most mindez fordítva lesz. A kormány “zabja” nem kapható!  (Dénes Ottó) Ezer aláírással lehet egyház elismerését kezdeményezni Lázár új javaslata szerint

Nem ismert el újabb vallási közösséget az új egyházügyi törvényjavaslat, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain.

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által jegyzett javaslat szerdán késő este került fel az Országgyűlés honlapjára. A törvényjavaslat ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint az Alkotmánybíróság által hétfőn, közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített jogszabály.
Az előterjesztés ugyanakkor megváltoztatja annak szabályait, hogy miként válhat egy egyesület egyházzá. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését legalább ezer fő aláírásával a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. Míg a megsemmisített törvényben az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.

Bár az Index.hu korábban úgy értesült, hogy a nyáron elfogadott, múlt héten hatályon kívül helyezett és az Alkotmánybíróság által elkaszált egyházügyi törvényben engedélyezett tizennégy egyházhoz képest az idén elfogadandó új javaslatban már duplaennyi egyház működését engedélyezik, a most benyújtott törvényjavaslatban nincs változás a korábbi tizennégyes listához képest.

Lázár János előző hét pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt. A Fidesz frakcióvezetője “jogtechnikai megfontolásokra” hivatkozott és hozzátette, az új jogszabályt még az idén, a két ünnep között elfogadják.

Az Alkotmánybíróság ezt követően, hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az eredetileg jövőre hatályba lépő jogszabályt. A testület megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – a többi között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.

Lázár János az Ab döntését értékelve okafogyottnak nevezte a lépést; mint mondta, a testület eljárási hibákat állapított meg a jogszabály elfogadásával összefüggésben, csakúgy, mint a Fidesz szakértői, s ennek jegyében már pénteken bejelentették: hatályon kívül helyezik a törvényt. Hozzátette: az új egyházügyi törvényt – érdemben nem változtatva a tartalmán – várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés.

Az egyházügyi törvényt az ellenzéken kívül amerikai képviselők is bírálták: tizenhárom, többségében republikánus alsóházi képviselő nyílt levelében úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament felhívását megismételve felszólítják a magyar kormányt, “szavatolja minden polgár jogainak egyenlő védelmét”. Egyúttal megismételték Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek a magyar kormányhoz intézett felszólítását, hogy ez utóbbi vizsgálja felül az új egyházügyi törvényt.

A képviselők levelükben többek között emlékeztettek arra, hogy Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium emberi jogok kérdésében illetékes helyettes államtitkára ez év július 26-i kongresszusi meghallgatásán felidézte: Hillary Clinton június 30-án tett magyarországi látogatásán kijelentette, hogy az Egyesült Államok fel fogja szólítani a (magyar) kormányt a törvény körültekintő felülvizsgálatára.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el a visszavont egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el, míg a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

A most napirendre kerülő egyházügyi törvényjavaslatnak tegnap reggelig még se száma, se neve nem volt, a parlamenti honlapra pedig csak tegnap éjjel töltötték fel a Lázár János által benyújtott “A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról” szóló törvényhjavaslatot.

A parlament ülése délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a napirendről szavaznak a képviselők. Az új egyházügyi törvényjavaslat részletes vitája így 11 óra után kezdődhet, összesen 6 órás időkeretben, amelyben a kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt 180-180 perce lesz a felszólalásokra.
Vitára alkalmas az egyházügyi törvényjavaslat »

Mondja el a véleményét!