Egy liberális a nagytőke uralma ellen
A liberális közgazdász élesen bírálja az amerikai csődvédelmi törvényeket, mivel elsősorban a nagytőke érdekeit védik, a fizetésképtelen magánadósokat viszont alig. Mielőbbi demokratikus fellépést sürget a plutokraták hatalmának letörése érdekében.
„Mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek. A csődvédelmi törvények aránytalanul másként kezelik a jogi személyeket, mint a magánszemélyeket, és ez azt példázza, hogy egyre terjed a kettős mérce alkalmazása” – írja Robert Kuttner közgazdász, a baloldali liberális American Prospect szerkesztője.
A cikk apropója az American Airlines tavaly év végén kezdeményezett csődvédelme. Kuttner az eset kapcsán felidézi, hogy az elmúlt években tucatnyi amerikai nagyvállalat élt a csődvédelem lehetőségével: repülőtársaságok, bankok, energiaipari vállalatok, acélipari cégek és autógyárak. A vállalatokra vonatkozó csődvédelmi előírások lehetővé teszik, hogy a fizetésképtelenné váló cégek újraszervezzék magukat, esetleges újabb kölcsönökkel illetve a meglévő hitelek elengedésével és a dolgozók szerződéseinek módosításával ismét működőképessé váljanak.
A fizetésképtelen magánszemélyekre azonban más szabályok vonatkoznak. George W. Bush elnöksége idején a bankok százmilliárd dolláros lobbitevékenységének köszönhetően jelentősen szigorodtak a magáncsőd szabályai. Az ingatlanpiaci lufi kidurranása és a gazdasági válság kitörése óta csak kevesen élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy jelzáloggal terhelt ingatlanjukról lemondva akkor is megszabaduljanak az adósságtól, ha házuk kevesebbet ér, mint a tőketartozás. A szigorítások óta a többség nem számíthat adósság-elengedésre.
A magánszemélyekre vonatkozó szigorítást a felelőtlen eladósodás megelőzésére hivatkozva fogadta el a jobboldali kormány. Kuttner szerint azonban ez nyilvánvaló kettős mérce, hiszen a cégeket is felelőtlenségre készteti az adósság-elengedés lehetősége. A túlzottan gyors terjeszkedésbe kezdő cégek gyakran eladósodnak, hogy aztán a csődvédelem után adósságaik egy részétől megszabadulva még jobb piaci pozícióba kerüljenek.
Ráadásul az állami pénzpiaci szabályozás gyengülése egyre könnyebbé tette a hitelezést, miközben a magánadósok felelőssége folyamatosan nőtt. Az állam lényegében ezzel a hitelfelvevő magánszemélyekre hárított minden felelősséget, és a könnyelműen hitelező bankok érdekeit védte. Különösen visszatetsző, teszi hozzá Kuttner, hogy miközben az ingatlanpiaci összeomlás hatására családok ezrei váltak földönfutóvá, az ingatlanhitelezésben érdekelt bankok továbbra is nyereségesek. Amikor pedig a bankok összeomlása fenyegetett, az állam nagyvonalú segítséget nyújtott nekik – az adófizetők pénzéből. Közgazdászok ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az ehhez hasonló gazdasági válságok elkerüléséhez mindenekelőtt szigorítani kellene a vállalatokra vonatkozó csődtörvényeket, és lehetővé kellene tenni a vállalati vezetők jogi felelősségre vonását.
„A magánszemélyekre és a vállalatokra vonatkozó kettősség mutatja, mekkora az amerikai plutokrácia hatalma. Amíg a politikusok ezt nem ismerik fel és a választók nem állnak ellen, a pénzügyi elit lesz hatalmon” – véli Kuttner.
Forrás: http://www.metazin.hu/node/2536