Régi olvasmányélményem ez a könyv. Legalább 40 éve birtoklom. (Kiadó:”Sonnenstrahlen”712 Bissingen/Enz West-Germany)

Hívő ember írta, aki tisztelte a zsidóságot, mint az európai és a világ kultúra létrejöttében hangsúlyos és meg nem kerülhető népességcsoportot. Könyvében sok példát, történetet elemez, amiken a mai orvosi és egyéb tudományok képviselői is elgondolkozhatnak, vagy már meg is tették ezt, levonva a tanulságot.  E nép életének és kultúrájának mai napig létező “hagyatéka” – többek között – a biblia ószövetségi könyvei, a NÁZÁRETI JÉZUS  személye, aki a lehető legpontosabb családfa (Máté evangéliuma 1.fejezet) szerint –többek között- Ábrahámot, Dávid királyt nevezhette őseinek. Az őskeresztény gyülekezet, akik többségében zsidók voltak…. stb. Tehát van még mit, és van kiktől tanulni, ilyen háttéren szemlélve a történelem legutóbbi  mintegy  bő háromezer évét.
Ebben a néhány oldalnyi – folytatásokban közölt – könyvrészletben elsősorban a kimagasló tanulságokkal szolgáló és esetleg hasznosítható leírásokat közlöm. A képeket hozzáadtam egyéb forrásokból. A  kiemelt részek a könyv  általam fontosnak vélt gondolati elemei.   (Dénes Ottó)

Mac MILLEN: ELKERÜLHETŐ BETEGSÉGEK

Egy orvos érvelései a Biblia jelenlétében
1. Megőszült haj és a csörgőkígyó-olaj

„Ha el akarod kerülni, hogy a hajad megőszüljön, hintsd meg a fejedet egy fekete borjú olajban főtt vérével, vagy a csörgő-kígyó kövérjével”.1
Fenti recept a híres Ebers Papyrus – ban, egy Kr. e. 1552-ben, Egyiptomban összeállított orvosi kézikönyv­ben található. A papyrus valóban nagy jelentőségű, amennyiben a korabeli orvostudományról tájékoztat.
Többek között tanáccsal szolgál azoknak is, akiknek erősen hullik a haja. „Ha kihullik, alkalmazzunk egy olyan ellenszert, amit hat különböző állat: a ló, a nílusi víziló, a krokodilus, a macska, a kígyó és a kőszáli kecske kövérjéből állítottak össze. Hogy hatá­sosabb legyen, keverjük össze a masszát egy szamár fogával és azután forraljuk fel mézben”.2

II. Ramzesz múmiája. A király sokféle betegségben szenvedett.

Schesch egyiptomi királynő hatásos hajápoló-sze­rei közé tartozott az is, amit azonos mennyiségben állítottak össze az egyiptomi vadkutya lába sarkából, olajban főtt datolyavirágból és egy szamár patájából. Ez a különleges keverék állítólag jótékony hatással volt a királyi hajak növesztésére.
Ha mérges kígyó harapott meg valakit, az orvosok „mágikus vizet” adtak inni az áldozatnak. Ezt a vizet előzőleg sajátos szertartás kíséretében egy különle­ges bálvány előtt „megtisztították”.3 Halszálka ment valakinek a bőre alá, azt gilisztavérrel és szamártrá­gyával kezelték. Ez a trágya rendszerint tetanuszbaktériumokkal volt telítve s ilyen körülmények között ne csodálkozzunk, ha a sebesültek többsége nem élte túl a kezelést.

Az Ebers Papyrus több száz betegség gyógyítására alkalmazott receptet tartalmaz „A gyógyszerek alapanyaga általában a következő volt: gyíkok vére, ser­tésfogak, rothadt hús, bűzös zsiradék, a sertések orrváladéka, erjesztett tej, szamárpata, különböző állati zsiradékok, végül az ember, a szamár, a macs­ka, a nyúl és a legyek ürüléke”.4

Hozzávetőleges számítások szerint Mózes az emlí­tett orvosi kézikönyv szerkesztésének időpontjában született. Szülei jóllehet izraeliek voltak, őt azonban a király udvarában nevelték. „ … így aztán Mózest megtanították az egyiptomiaknak minden bölcsességére, és ő nagyon kitűnt mind beszédeivel, mind cselekedeteivel”.5 Egészen biztos, hogy otthonosan mozgott korának orvostudományában is. Ugyanúgy az izraeliták tízezrei jól ismerhették és igénybe is vették az Ebers Papyrus közismert receptjeit.

Tuth-enk-amon király halotti maszkja.

A fiatalon – 18 évesen – meghalt király megmenekült a sok “úri” betegségtől.Például köszvény,csontritkulás,izületi fájdalmak, amit II. Ramzesz múmiájának vizsgálatai során állapítottak meg.A tipikus jóléti betegségek az ókorban is jelen voltak.

Mikor Mózes kivezette Izrael népét Egyiptomból, Isten egy rendkívül figyelemre méltó Ígéretet adott neki és népének: „Ha hűségesen hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára, és azt cselekszed, ami helyes őelőtte, ha figyelsz parancsaira és megőrződ minden rendelését: egyet sem bocsátók rád azok közül a betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátot­tam; én, az ÚR vagyok a te gyógyítód”.6

„… Egyet sem azok közül a betegségek közül…” Micsoda Ígéret! Az izraelitákat és az egyiptomiakat vajon nem sújtották évszázadokon át a különböző betegségek? Orvosi könyveik receptjei gyakorlatilag hasznavehetetlenek voltak. Néha sokkal ártalmasabb­nak bizonyultak, mint maga a betegség. Ilyen körül­mények között adta az ÚR azt a hihetetlenül hangzó Ígéretet, hogy megszabadítja Izraelt az egyiptomiak minden betegségétől.

Az ÚR azután a törvények sokaságát adta Mózes kezébe s ezek képezik még ma is a biblia tekintélyes részét. Miután az ÚR orvosi utasításai alapvetően különböznek az Ebers Papyrus-ban foglalt receptektől, bizonyosra vehetjük, hogy Isten nem másolta le azo­kat a korabeli orvosi irodalomból. Mózesen múlt — akit az Egyiptomi királyi udvarban, a  hagyományos királyi tudományok ismeretei alapján neveltek ugyan — hogy maradéktalanul átve­gye és továbbítsa az isteni recepteket anélkül, hogy kiegészítse azokat az egyiptomi bölcsesség ismeretei­vel. Az írás alapján tudjuk, hogy Mózes bizalommal fogadta Isten parancsolatait és utasításait és nem egész­ítette ki azokat egyetlen hagyományos – értsd egyiptomi –  orvosi előírás­sal sem. Ha Mózes csak egyszer engedett volna a kísértésnek és a törvényekbe csempészte volna korának modern ismereteit akkor még ma is ilyen ízű re­cepteket olvashatnánk: „Egy abesszíniai vadkutya bokája”, vagy „mézben forralt szamárfogak” stb. Ne is említsük a vezető orvosok gyógyszereit, me­lyeket baktériumokkal fertőzött kutya-, macska-, és légyürülékből állítottak elő. Az isteni parancsolatok­ban közölt receptek nemcsak hogy mentesek minden­féle káros behatástól, hanem mindegyike jótékony ha­tású, eredményes javaslatot tartalmaz. Nézzük meg, milyen szerepet töltöttek be a történelem során a fer­tőző betegségek továbbterjedésének megakadályozá­sa szempontjából.
Folytatás: a középkori járványok és a bibliai “gyógykezelés”.