Pünkösdizmus és nyelveken szólás a Szentírás mérlegén
Előszó „Ha valaki ezt mondja akkor néktek: íme itt a Krisztus, vagy amott, – ne higgyétek! Mert hamis krisztusok és hamis próféták témáinak és nagy jeleket és csodákat tesznek annyira, hogy elhitessék, ha lehet a választottakat is.” /Mt, 24,23-24/ Napjainkban – világviszonylatban – egyre több olyan mozgalomról hallottunk, melynek tagjai azt hirdetik, hogy bennük és közöttük […]
Vatikáni matek: a 7. napon pihenés és kikapcsolódás (de melyik a 7. nap?)
A Ferenc pápa által mondott gondolatokat a pihenésről, a modern ember kikapcsolódásairól, szórakozásról, valódi és hamis pihenésről… az általam megismert isteni utasítások fényében szemlélve, semmi kivetni valót nem tudok mondani a katekézist olvasva. Szerencsés lenne megvalósítani. Egyetlen ponton azonban korrigálni szükséges a beszédet. A napok Teremtéskor Isten által lefektetett – és azóta is létező – […]
Jézus és a bor
A kereszténység templomi – istentiszteleti – gyakorlata terén nehéz abból kiindulni, hogy melyik egyháznak, miféle úrvacsorai szokásai keletkeztek az elmúlt évszázadok során. Néhány alkalommal részt vettem egy keresztény-zsidó csoport összejövetelén, ahol minden alkalommal az úrvacsorai jegyek (kovásztalan kenyér – pászka – és alkoholtartalmú bor) volt a résztvevőknek átadva. A bort egy közös kehelyből kortyolták. Erről […]
Életmű tanulsága (versben elbeszélve)
Epigramma tömörségű látlelet egy ún. „keresztény szabadegyház” belső létformájáról – madártávlatból tekintve. Ebben az egyházban Prof. Dr. Szigeti Jenő egy szellemileg gazdag életet él meg, mint az „Isten művének” szorgalmas munkása. Több mint elgondolkodtató összegzés az alábbi verse. Bár megérintené az érintetteket…! JÖN AZ ÚR! Gyerekek, főnökké felkúszott kollegáim! Engem nem érdekel, hogy a Real […]
ÁLLAM, EGYHÁZAK, VALLÁSGYAKORLÁS MAGYARORSZÁGON, 1790-2005
Az alábbi belügyminiszteri rendelet különösen érintheti azokat akik aggódva tekintenek körül, ha a lelkiismereti szabadság – benne a automatikusan hozzátartozó gyülekezési jog – korlátozását vélik feltámadni „eme világos korunkban” (Madách). Akik akkoriban érintve voltak – mint a kisegyházak („szekták”) tagjai – abban a háborús lékörben és a kiváltságos egyház nyomasztó fölényében létezve, élvezhették a „keresztény” […]
A tévesen értelmezett „Utolsó ítélet”.
A rosszul értett fogalom: VÉGÍTÉLET Aki csak felületesen foglalkozik a címben foglalt témával, könnyen eltévedhet, ha azt a nézőpontot fogadja el, amit a középkori katolikus egyház egy oltárképen tálalt a hívek elé. Tanúsíthatom személyes élményeim alapján, hogy a Sixtus kápolna oltárképe a maga lenyűgöző valóságában, hihetetlenül erős és mély élményt ad a nézőknek. A reneszánsz […]
Lehet a HIT mérgező is?
MÉRGEZŐ HIT? Mi lehet ez? Mi benne a mérgező? Aki hinni akar, annak ez a vigasz, az erő forrása, a túlélés esélye, megoldás testi-lelki gondokra… Lehet ez a nemes és nagyszerű fogalom mérgező is? Lássunk erről egy komoly tanulmányt, amit a fordítójától vettem kölcsön. Remélem eléri célját: a GONDOLKODÁSRA késztetést. (Dénes Ottó) – Az ókorban […]
A magányos tömeg – nem – lázadása
Az Olasz parlamenti választások eredménye – vagy inkább eredménytelensége – elárul egyet-mást a választópolgárok érdektelenségéről. Ami minden modern államszervezetet, és egyént előbb – utóbb jellemez, az ebben a választásban – mint cseppben a tenger – tükröződik. CC Wikipedia https://hu.wikipedia.org/wiki/2018-as_olaszországi_parlamenti_választások Az infantilizálódó tömeg elbutulását demonstráló állapotok nem kizárólag az Olasz választási hajlandóságot, (a közömbösséget, a mindent […]
Közösségi hálóóóó??
Egyetlen molekulára épül az egész Facebook-birodalom Példátlan őszinteséggel ismerte el nemrég a Facebook egyik alapítója, hogy a közösségi hálót nem a közösségek összekovácsolására, hanem az emberek szétválasztására hozták létre. Az egész Facebook-birodalom egyetlen apró molekulára: a dopaminra épül. Egyesek szerint a tech-cégek megértették, mi szabadítja fel a dopamint az agyban, és ezt kihasználva, különféle meggyőzési […]
Isten csak egy van, de…
Kételkedni kötelező! Sőt ajánlatos, ha olyan – ma már szlogenné magasztosult – “tanítások” hangoznak el szószékekről, mint például: “Isten csak egy van, de a hozzá vezető út annyi, amennyi vallás létezik…” Vagy a KERÉK KÜLLŐIT emlegető zsinati eszme: Mindegy, hogy a kerék peremének melyik pontjáról indul egy emberi lény, de végül a központi agyban találkozik azokkal, akik – […]
Célszalagnál: Katolikusok – Indultak még: Protestánsok
Kifordult a vallási világ sarkaiból? Megcserélődtek, megváltoztak a hagyományos Katolikus – Protestáns szerepek az evangélizálást, a hívek képzését, a klérus – laikus szereposztást … illetően? Valaha az volt a világmissziói taktika, hogy az Egyedül Üdvözítő Anyaszentegyház állt a maga helyén, és jöjjenek hozzájuk, akiket érdekel az Isteni világ földi leképeződése. Akiket ez a tömegfölény és kizárólagosságot […]
Gyülekezetszervezés. (prédikátor-lelkész-szervező-tanító…)
Lehet-e példát venni egy sikeres baptista gyülekezet-szervezőtől? Vagy mindent újonnan kell feltalálni? Hatékony és működőképes gyülekezetek módszereit szabad-e másolni? Tanulhat-e egy adventista gyülekezet, egy baptistától (mint elődtől!)? Két részlet Rick Warren: Céltudatos gyülekezet c. könyvéből. I.rész http://magazin.apcsel29.hu/az-egyesult-allamok-10-legnagyobb-gyulekezete/ A célok köré szerveződni Az új bort új tömlőbe kell tölteni. Lukács 5,38 George Whitefield és John Wesley […]
Mi a helyzet a TIZEDDEL? Hagyomány, vagy Szentírás?
Az önfenntartó egyházmodell is pénzbe kerül. Sok pénzbe! Főleg, ha az apparátus létszáma és működtetése feléli a bejövő pénzek nagyobb hányadát. A megmaradó hányadot a MISSZIÓ kapja a maradék elv alapján. Lásd az egyik kisegyház beszámolóját a 94 %-os APPARÁTUSI felélést. A piramis-rendszerre épülő struktúra felső, kisebb hányada, – a vezetők,lelkészek, irodai munkások,…létalapja a hívek (a […]
Kik mehetnek be Isten országába? Csak a keresztények?
A kinyilatkoztatást nem ismerők üdvösségének kérdése Szubjektív meditáció egy nehezen, vagy egyáltalán meg nem válaszolható kérdésről. Sokat gondolkodtam azon, hogy azok az ismerőseim, más vallásfelekezetek őszinte hívei, vagy olyan emberek, akik nem ismerik, nem érdekli őket a Biblia, miként fognak megjelenni az Isten ítélőszéke előtt? Láttam igazán kellemes modorú és vonzó egyéniségeket. Hallottam tőlük sok […]
Egyház, vagy valami más? (Vatikán: nem egyházak a protestánsok)
A Hittani Kongregáció DOMINUS IESUS nyilatkozata Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemesen üdvözítő voltáról 2000. augusztus 6. Vannak dátumok, amiket nem lehet átlépni, mintha csak egy esemény lenne a sok közül. A közvéleményre – a szekulárisra éppúgy, mint az egyházira, a protestánsra éppúgy, mint a római katolikusra, – a meglepetés erejével hatott, hogy a […]
Egyháztörténelem – másként (Egyház és állam az I.-től a IV. századig.)
Peter de Rosa jezsuita szerző könyve a pápaságról – (részlet) A rómaiak a keresztényeket egy zsidó szektának tartották, s ezért a társadalom ellenségeinek számítottak. Azzal gyanúsították őket, hogy saját királyuk van. Péter azonban tudta, hogy Krisztus soha nem akart a császár vetélytársa lenni és hogy a keresztények nem hazaárulók csak azért, mert Jézust imádják. A […]
Újszövetségi tized? Ószövetségi hivatkozások? (Egyháztörténelem II. rész)
Érdemes körülnézni az egyházi pénzek épületében. Amikor a Megváltó eltávozott övéi közül, szinte tapinthatóan hamar létrejött utódai között az a képlet, amiből már az I. század végére EGYHÁZAT alapítottak a nevéről nevezettek. Az utolsó élő apostol halála után a szervezettség a PIRAMIS elvet építette föl. Az eredetileg három gyülekezeti tisztviselő között korrekt munkamegosztás élt. A […]
A szegények egyháza: I. – III. század (Egyháztörténelem másként)
Egyháztörténelmi sorozat (Első rész.) Miként lett egy vallási-politikai gyilkosságból, világot átformáló szervezettel és tanrendszerrel bíró eszmerendszer? Mire tanít a Jézus utáni első három század története, az anyagiak és a szervezet terén? A mostani bevezető tanulmány célja egy vallástalan (materialista) történész segítségével bemutatni, hogy a lelki javakkal „gazdálkodó” klérus miként kapott később (a IV. századtól kezdődően) „jogosítványt” […]
Spinoza (zsidóból áttért „keresztény” filozófus) véleménye a vallásokról
Rövid bevezetés: Baruch Spinoza 1632. november 24.- 1677. február 21. A Teológiai-politikai tanulmány című művében írja, hogy a gondolat- és szólásszabadság csak az állam kárára számolható fel. Az ember, annak érdekében, hogy az állam, mint az emberi biztonság alapvető feltétele létrejöjjön, lemond természeti jogainak egy részéről, ám ez nem jelenti a mienket megillető jogok teljes feladását. Spinoza nem materialista és nem idealista, hanem […]
Luther 500. A személyes meggyőződés a tekintélyelvvel szemben.
Reformáció 500: A radikális értelmiségi, ha kritizálni kezd A reformáció ötszázadik évfordulóján Révész Sándor saját szemével néz Luther Márton örökségére, és el nem tagadva az ellentmondásokat, kiemeli azt, amely belőle számára a mai napig fontos. A reformáció félezredes évfordulóján bármi ünnepelhető. Szólhat az az ünnep a humanizmus, a zsidók, a nem-protestáns keresztény többség ellen is. […]