A Biblia kritikája

Akik mítosznak vélték a Szentírást „Az evangéliumok megírásának idején még több ezer szemtanú életben volt azok közül, akik látták Jézus csodatetteit, és hal­lották tanítását” – írja 2012-re szóló újévi üzenetében Billy Graham. A 93 éves világhírű evangélista emlékeztet arra, hogy a kortársak nyilvánvalóan tiltakoztak volna, ha a beszá­molók kitalált eseményeket tartalmaztak volna – ám nem […]

Olvass tovább

Az új egyházi törvény csapdája

A tavaly júliusban elfogadott és december 19-én megsemmisített új egyházi törvény (a továbbiakban Ehtv.), és az újonnan elfogadott Ehtv. 14.§. (2/f.) pontja is megköveteli a január 1-től az egyházi státusztól megfosztott, de újra egyházi regisztrálásukat kérő egyházaktól, hogy Nyilatkozatban deklarálják, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel. Ez óriási csapda a Bibliában […]

Olvass tovább

10 ÉRV, miszerint a szombat nemcsak a zsidóké

 Tíz érv annak igazolására, hogy a szombatünneplés nem csupán a  zsidóknak adatott 1) Ádám és Éva nem voltak zsidók. „És megáldotta Isten a hetedik napot és megszentelte azt” (1Mózes 2:3), még a bűneset előtt. „Megszentelni” annyit tesz mint szent célokra elkülöníteni. Az Édenkertben egyedül Ádám és Éva számára lehetett elkülönítve a szombat, akik pedig nem […]

Olvass tovább

Dzsihád, vagy lelkiismereti szabadság? (elemzés: 2001. 09. 26)

Amikor még nagyon friss volt az ikertornyok lerombolásának sokkoló élménye, azonnal megszólaltak józan hangok, akik a jelenségben rejlő valós veszélyeket elemezték, mint például az alanti cikk szerzője is tette.  (Dénes Ottó) A vallásszabadság tisztelete  (Amerika hangja) Az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadások az amerikai lakosság körében magától értetődővé tették, hogy az élet- és vagyonbiztonság garantálása […]

Olvass tovább

A karácsonyi ajándék: alig 100-200 éves „ókori ötlet”

A deheroizálás akkor is érvényes technika, ha “népi” meg “olyan aranyos” … stb indoklásokkal terhes és ráadásul egy eladósodott világban, ahol pont azoknak nem jut, akik jobban rászorulnának! Ajándékozz akkor, amikor rájöttél, hogy akinek nincsen egészsége, megbillent minden amiről azt remélte, hogy majd szilárd alapot ad a családjának, közben meg elúszott az állása, fölment a […]

Olvass tovább

A reformátorok és a vallási türelmetlenség

Vízbefojtott újrakeresztelők „A zsákmányon a győztesek osztoznak” – tartja az ősi mondás, amelynek igazsága talán sehol nem érvényesült jobban, mint a történetírás terén. Sokáig az egyháztörténet írása sem képezett kivételt; vagy Róma szája íze szerint, vagy a főáramú protestáns egyházak szemszögéből művelték Európában. A reformáció korában működő többi egyházi közösséget mindkét csoport negatív színnel tüntette […]

Olvass tovább

Szolgálunk és függünk – az egyházi törvény buktatói

Az új egyházi törvénnyel nem csak az a baj, hogy diszkriminatív bizonyos egyházakkal szemben, hanem az is, hogy a már említett tizennégyet egy hosszú lépéssel közelebb hozza ahhoz az állapothoz, amikor nem igazán hangzik hitelesen az a mondat, hogy „Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik.” VII.Gergely pápa Kezdetben elválasztatott egymástól víz és az […]

Olvass tovább

Te vagy az igaz keresztény?

A katolikus azt gondolja: vissza kéne vezetni az elveszett protestáns báránykát az Anyaszentegyház kebelére; a protestáns azt, hogy meg kell térítenie szegény katolikus testvért a bálványimádásból. Ezt a korlátolt szeparatizmust még viccesnek is tartanám, de nagyon nem az. Szerintünk ugye vannak a keresztények és a világiak, és az egyik csoport (ha törik, ha szakad) a […]

Olvass tovább

Kiátkozottak vagyunk!?

Bűnös búcsú Luther napjainkbeli katolikus megítéléséről szólva azt írták (HVG, 2005. február 19.), hogy „Róma végül 1999-ben némileg felülírta a 16. század közepén a trentói zsinaton a lutheránu­sokra kimondott 125 egyházi átok némelyikét”. A trentói (tridenti) zsinaton kimondott több mint 130 anathéma, azaz egyházi nagy átok kö­zül mindmáig egyetlenegyet sem vontak vissza. Sőt 1999-ben a […]

Olvass tovább

Mit tett Semjén a szabadságért és a demokráciáért?

Megnéztük. Melegek, szocialisták, liberális demokrácia, privatizáció – egyebek mellett e témákban nyilvánult meg az elmúlt évtizedekben Semjén Zsolt, aki szerda óta hivatalosan is „sokat tett a szabadságért és a demokráciáért”. Összeállításunkból kiderül: a miniszterelnök-helyettesnek meglehetősen sajátos a viszonya a fenti értékek és csoportok némelyikével. A  teljes cikk itt olvasható    http://hvg.hu/itthon/20110630_semjen_szabadsag_demokracia Kerekasztal 1998 2005 Orbán-Semjén (Similis […]

Olvass tovább

Állam és egyház viszonya magyarországon

GÁBOR GYÖRGY A KIBESZÉLETLEN KÉRDÉSEKRŐL A rendszerváltás utáni idők összes miniszterelnöke ellátogatott a Vatikánba. Horn Gyula megállapodást kötött a Szentszékkel, mely szerint – hasonlóan az európai gyakorlathoz – az egyházak finanszírozása javarészt állami feladat. Orbán Viktor nemrég támogatásáról biztosította az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnökét, aki alpári hangon, ám a Szentírásra hivatkozva sértegette más […]

Olvass tovább

ÉRTÉKES, HASZNOS WEBOLDALAK – NEM CSAK BÖLCSÉSZEKNEK

Hasznos weboldalak  Nosza, lehet csemegézni! Hihetetlen, hogy miket tudhat meg az ember Az egészet képtelenség áttekinteni, de az érdeklődésnek megfelelőket érdemes megnézni ÉRTÉKES, HASZNOS WEBOLDALAK – NEM CSAK BÖLCSÉSZEKNEK Félelmetes mennyiségben igen jó anyag !  Kinek lesz ennyi ideje? Egész életre szól! KÖZÉPKORI KÓDEXEK – MEDIEVAL MANUSCRIPT MANUAL: http://nora.hd.uib.no/non/echt/budapest/MMMhu/home.html DIGITÁLIS (SILVER LIGHT) KÉPES KRÓNIKA: http://www.kepeskronika.net/hu.htm […]

Olvass tovább

Keresztényüldözések története (15. rész)Életükkel tanúskodtak

A 16. század elején Európa-szerte hatalmas igény volt az emberekben az egyház átfogó megújulására. A hivatalos egyház körében a romlottság minden téren jelen volt, s a lesújtó állapotok gyökeres változásért kiáltottak. Közszájon forgott a papok és szerzetesek szexuális erkölcstelensége, amiben már hosszú évtizedek óta élen jártak a reneszánsz pápák. Hangos elégedetlenségek forrása volt a pápaság […]

Olvass tovább

Husziták Magyar­országon – A keresztény­üldözések története (14. rész)

  Elüldözött reformerek A huszitizmus tanításait először az egyik legkiválóbb huszita prédikátor hirdette a magyar főváros lakóinak még 1410-ben. Ekkor ugyanis Husz János későbbi mártírtársa, Prágai Jeromos érkezett Budára, hogy az evangélium üzenetét prédikálja. Hamarosan börtönbe vetették, és csak kétheti raboskodás után hagyhatta el az országot. A huszita tanításoknak azonban hamarosan számos hazai hirdetője támadt. […]

Olvass tovább

A vasárnap megünnepléséről

Bár a Római Katolikus Egyház a bibliát Isten szavának ismeri el, de a (vallásos) hit alapjait több forrásból merítik. Az egyik – a bibliánál erősebb – elv  szerint az un. “Szenthagyomány”, valamint az egyház legfőbb tekintélyévé az utóbbi kb 800-1000 év alatt kinőtt pápai hatalom egyszemélyi súlya alatt létező berendezkedés messze felülmúlja bármelyik egyéb “alap” […]

Olvass tovább

Harc a Szent-földért. A keresztényüldözések története (10.)

Keresztesek a dzsihád ellen A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak […]

Olvass tovább

Ország és hatalom – A keresztényüldözések története (8.)

Az államegyház árnyai A Nyugatrómai Birodalom bukásával nem szűnt meg, sőt inkább felerősödött az államvallás és a tényleges kereszténység mellett kitartó hívők közötti konfliktus. A birodalom helyét a pápai állam vette át, a császár utódai „Krisztus helytartói” lettek. Akik nem fogadták el az új rendet, azoktól megvonták a keresztény megnevezést, és kirekesztették őket az egyházból, […]

Olvass tovább

Vértanúk és árulók Keresztényüldözések története (6.):

A krónikákat a túlélők írják Az egyháztörténelem talán máig legnagyobb ellentmondását rejti az a kérdés, amelyet a felekezeti elfogultságoktól mentes törté­nészek vagy egyszerű laikus szemlélők ma is gyakran feltesznek: hogyan válhatott az egykori védettséget élvező zsidó felekezet­ből, a később helyi szinten, majd pedig birodalomszerte szisztematikusan üldözött keresztény egyházból a 4–5. századra hitelvi és/vagy intézményi riválisainak […]

Olvass tovább

Keresztényüldözések története (7.)Ikonháború

Hogyan harcolt Bizánc a képellenes hívőkkel? – A Bizánci Birodalom területén 726 és 843 között zajló ikonellenes mozgalom nagy tétje az volt, hogy sikerül-e visszafordítani a kereszténységet a bibliai hitfelfogáshoz a képtisztelet kérdésében, vagy pedig egy bibliaellenes tradíció uralja le a keresztény világot. Százmilliók későbbi hitgyakorlata függött e harc kimenetelétől. A hosszú küzdelem arra is […]

Olvass tovább

Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.)

Caesar kontra Khrisztosz Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.) „Győztél, Galileai!”: állítólag ezekkel a szavakkal búcsúzott az élettől Julianus császár, aki az aposztata, vagyis hitehagyott néven vonult be a történelembe. ő volt az utolsó keresztény­üldöző pogány uralkodó a Római Birodalomban. Bár ekkorra a kereszténység már csaknem fél évszázada egyenjogúvá vált a pogány vallásokkal, Julianus bővében […]

Olvass tovább