- A keresztre szegezett kézírás (Kol 2,14-17)„Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást,amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezte
azt a keresztfára” (Kol 2,14).
- Mit szegezett Jézus Krisztus golgotai halálával a keresztre? Mi az „ellenünk szóló kézírás?”
„Ezt parancsolta Mózes a lévitáknak, akik az Úr szövetségládáját
hordozták. Fogjátok ezt a törvénykönyvet, és tegyétek Istenetek, az Úrnak
a szövetségládája mellé, hogy ott tanúskodjék ellened” (5Móz
31,25-26).
„Az Úrnak, a szövetség ládája mellé.” A pusztai vándorlás alatt a
szent sátor legszentebb részében volt elhelyezve „a szövetség ládája”,
ami Isten mennyei trónját jelképezte.
- Mi volt ebben a ládában? „Nem volt egyéb a ládában, mint csak a két kőtábla, melyeket Mózes
a Hóreben helyezett bele, mikor az Úr szövetséget kötött az Izrael fiaival,
mikor kijöttek Egyiptom földéből” (1Kir 8,9).
A Tízparancsolatot tartalmazó két kőtábla „az Úr szövetségének ládájában”
volt, mert az Isten ujjával írt Tízparancsolat Isten uralmának az
alapköve. Ami azonban figyelemre méltó, hogy a ceremoniális
törvényeket tartalmazó tekercset a lévitáknak „az Isten szövetségládája
mellé” kellett tenni. Ez azt jeleni, hogy ami a ládában volt, az örök,
mint maga az Isten, ami pedig a ládán kívül volt (a ceremoniális törvények),
mulandóak és ideiglenesnek. Vagyis Jézus golgotai haláláig kellett
gyakorolniuk a zsidóknak, mert ezeket a törvényeket Isten kizárólag
nekik adta emlékeztetőül.
- Mi történt a jeruzsálemi templomban, amikor Jézus meghalt a kereszten? „Jézus pedig ismét nagy fennszóval kiáltván, kiadta lelkét. A
templom kárpitja fölétől aljáig ketté hasadt; és a föld megindult, és a
kősziklák megrepedeztek” (Mt 27,50-51). Kit jelképezett a kárpit? „Mivel
tehát, testvéreim, bízhatunk abban, hogy bemehetünk a szentélybe
Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg
előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által” (Zsid 10,19-20) (RÚF). A Biblia
szerint a kettéhasadt kárpit Jézus testét jelképezte.
A kárpit kettéhasadása
azt jelentette, hogy a zsidóknak adott ceremóniákat Jézus a halálával
betöltötte és a keresztre szegezte, érvénytelenné tette. Jézus a
halálával „a keresztre szegezte” (betöltötte) az állatáldozatok jelképét
is és a zsidóknak adott ünnepeket is.
Ezért nekünk, keresztényeknek
nem kell megtartanunk sem a ceremóniákat, sem a ceremoniális törvény
által előírt, zsidóknak adott ószövetségi ünnepeket sem.
Kol 2,14-ben „az ellenünk szóló kézírás” a ceremoniális törvényre
vonatkozik. Honnan tudjuk? A 5Móz 31,26. versben azt olvassuk, hogy
kívül, a láda oldalához helyezett tekercset, a ceremoniális törvénykönyvet
nevezi a szöveg „ellened bizonyságul”.
A két szöveg összehasonlításából
világos, hogy Jézus a ceremoniális törvényeket érvénytelenítette,
azt szegezte a keresztfára, és nem az Isten Tízparancsolatát.
- Kiket fegyverezett le Jézus Krisztus a halálával? „Lefegyverezte afejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette
őket és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk” (Kol 2,15). (RÚF)
Kiket nevez a Biblia fejedelemségeknek? „Nem vér és test ellen
van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok
ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen,
melyek a magasságban vannak” (Ef 6,12).
A Biblia Sátánt és a bukott angyalokat nevezi „fejedelmeknek és
hatalmasságoknak”, mivel Sátán jogtalanul vitte Jézust a keresztre,
mert nem hitte, hogy Jézus vállalja a halált, de Ő vállalta. Sátán ezzel a
tettével leplezte le magát a mennyei angyalok és az egész világegyetem
lakói előtt.
- Mi volt az árnyék, az Isten ujjával írt Tízparancsolat, amit a ládábakellett tenni, vagy „az ellenünk szóló kézirat” – a ceremoniális törvény?
„Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, vagy ünnep,
vagy újhold, vagy szombatok dolgában: Melyek csak árnyékai a következendő
dolgoknak, de a valóság a Krisztusé” (Kol 2,16-17).
Az apostol itt beszél az étel-, italáldozatokról, az újhold ünnepéről
és a ceremoniális szombatok megünnepléséről, melyek csak árnyékok
voltak. Melyik törvény írja elő ezeket az áldozatokat?
Olvassuk el 3Móz 2-6. fejezeteiben a választott népének adott ceremoniális törvényt,
amely Jézus golgotai haláláig volt érvényes.
Azért szegezte Jézus ezt a törvényt a keresztre, mert kereszthalálával beteljesítette és érvénytelenítette azt. Mivel a választott nép nem fogadta el Jézus Krisztust
Messiásnak, ezért ők Jézus halála után is áldozatokat mutattak be és
megünnepelték a ceremoniális törvény által előírt ünnepeket is egészen
addig, amíg a jeruzsálemi templomot le nem rombolta a római
hadsereg Kr.u. 70-ben.
Pál apostol az eredeti szöveg szerint azért említi többes számban
a „szombatokat”, mert a héber naptár szerint 7 dátumhoz kötött
szombat volt, és azok minden évben a hét más-más napjára estek:
01.15, 01.21, 03.06, 07.01, 07.10, 07.15, és 07.22.
Ezt a 7 ceremoniális
szombatot megtaláljuk 3Móz 23,7. 8. 21. 24-25. 27-28. 35. 36. versekben.