Hogyan? A nátriumszegény diéta megnöveli a végzetes szívroham kockázatát?

landscape, field, sunset, sky, clouds, sun, cloudy sky, sunflowers, yellow, nature, summer, agriculture, countryside, horizon, amazing view, natural scenery, cultural landscape, beauty, tranquility, peaceful

szauna 006Az orvosok és a közegészségügyi tisztviselők évek óta mondogatják nekünk, hogy a sok nátrium fogyasztása megnövelheti a szívroham vagy stroke kockázatát azáltal, hogy nem biztonságos szintre növeli meg a vérnyomást. Hogyan magyarázzák most ezt az új tanulmányt, ami azt sugallja, hogy az alacsony nátriumbevitel megnöveli az ilyen okból megtörténő halálesetek kockázatát?

A tanulmány, ami 3681 egészséges, 60 éves, vagy annál fiatalabb európai férfit és nőt vizsgált 8 éven keresztül, szintén azt találta, mintha az átlagon felüli nátriumbevitel nem növelné meg a magas vérnyomás (hypertónia) kialakulásának kockázatát, vagy a szívrohamból vagy stroke-ból kifolyólag bekövetkező halálesetek kockázatát.

Az American Medical Association (Amerikai Orvos Társaság) május 4-i számában közzé tett eredmények biztosan ellentmondásosak, különösen az USA-szerte folyamatban levő, alacsonyabb sófogyasztásra irányuló közegészségügyi kampány fényében, sürgetve az éttermeket és élelmiszergyártókat, hogy csökkentsék le ennek az összetevőnek a felhasználását.

Valójában, – mondja Jan A. Staessen, M.D., a tanulmány vezetőszerzője és a Belgiumban levő Leuven-i Egyetem magas vérnyomás laboratóriumának feje, – az eredmények „nem támogatják a só fogyasztás csökkentésére vonatkozó általános és aktuális javaslatokat a népesség egészének szintjén.”

A só szerelmeseinek nem kell még kitörnie a saját rázóikból. Közelebbről az eredmények azt mutatják, hogy ők sincsenek annyira kívül az alacsony nátriumtartalom mantra sorából, mint ahogy látszik.

Kezdetnek a résztvevők nátriumfogyasztása a vizeletük nátriumtartalmának mérésével lett meghatározva a tanulmány kezdetén az első 24 órás periódusban. Habár ez a módszer egy arany szabványnak tekinthető a becsült só bevitelre, ez az egyetlen vizelet teszt esetleg nem biztosítja a részvevők nátriumbevitelének pontos pillanatnyi felvételét a 8 éves tanulmányon át, ahogy a kutatók maguk is megjegyzik.

Még fontosabb, hogy a résztvevőknek normális vérnyomás értékeik voltak a tanulmány kezdetén, fehérek voltak, viszonylag fiatalok, és átlagosan karcsúbbak, mint a tipikus amerikaiak. Mindezek ellenére régebbi kutatás kimutatta, hogy a magas vérnyomású, fekete, idősebb emberek és a súlyosabb emberek sokkal negatívabban reagáltak a nátriumra.

115 „Talán jobb volna részletesen megvizsgálni különleges alcsoportokat,” – mondja Jerome Fleg, M.D., a Maryland állambeli Bethesdában levő National Heart, Lung and Blood Institute (Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet) szív- és érrendszeri tudományok osztályának orvosa. „Ez a csoport talán nem az a csoport, ami a legnagyobb durranást adja a nátriumbevitel korlátozásának időszakában.”

Staessen és kollégái háromfelé osztották a tanulmányban résztvevőket a becsült nátriumbevitelüknek megfelelően. Habár a magasabb só bevitel nem volt kapcsolva a magas vérnyomás nagyobb kockázatához, társítva volt a szisztolés vérnyomásban (felső érték) egy nagyon kismértékű növekedéshez.

A résztvevőknek alig több mint 6 százaléka kapott szívrohamot, stroke-ot vagy került más szív- és érrendszeri vészhelyzetbe a tanulmány készítésének ideje alatt, és durván ennek harmada volt végzetes. Azoknak, akik a legkevesebb sót fogyasztották, 56 százalékkal magasabb volt a kockázati tényezője arra vonatkozóan, hogy meghalnak szívrohamból vagy stroke-ból kifolyólag, összehasonlítva azokkal, akik a legtöbb sót fogyasztották, még a túlsúly, magas koleszterinszint, dohányzás, cukorbetegség vagy más rizikófaktorok ellenőrzése után is.

A kutatóknak nincs egy szilárd magyarázata erre a felfedezésre, de eltöprengenek rajta, hogyha a nátriumbevitel elég alacsony, hogy csökkentse a vérnyomást, talán ugyanúgy csökkentheti az inzulinra való érzékenységet, ösztönöz egy stressz választ az idegrendszerben, és hat azokra a hormonokra, amik a vérnyomást és a nátriumfelvételt szabályozzák. „Ezen hatások mindegyike kedvezőtlen lehet a szív- és érrendszeri halálozásokra” – mondja Staessen.

Ő és a társszerzők kiemelik, mindazonáltal a magas vérnyomással élő embereknek – akiket nem vontak 118be ebbe a tanulmányba – továbbra is hasznukra válik az alacsony sótartalmú diéta.

A legtöbb amerikai több sót fogyaszt, mint amit egészségesnek mondanak. A szövetségi iránymutatások javasolják a fogyasztás korlátozását 2,300 milligramm per nap értékre, vagy 1,500 milligramm per nap értékre a feketék és a magas vérnyomással élők esetén. Néhány egészségügyi szervezet azért lobbizik a szövetségi kormánynál, hogy csökkentse ezt az értéket mindenkinél egységesen 1,500 milligramm per nap értékre” – mondja Fleg.

A tanulmány hiányosságai ellenére az eredmények azt sugallják, hogy a sóra vonatkozó iránymutatásoknak talán figyelembe kellene venni az egyének közötti különbségeket – mondja Randal Thomas, M.D., megelőzéssel foglalkozó kardiológus, aki a Minnesota állambeli Rochesterben levő Mayo Klinikán dolgozik.

„Mi tudjuk, hogy nem mindenki egyformán érzékeny a diétájában levő nátriumtartalomra. Még a magas vérnyomásban szenvedő embereknek is valószínűleg nem több mint a fele nátriumérzékeny, és az általános népességben ez valószínűleg kevesebb, mint 10 százalék” – mondja Thomas. „A közösséget érintő irányelvek felállításánál fontos lenne felismerni annak a politikának a szükségességét, hogy ne büntessük a többséget egy kisebbség hasznáért.”
Forrás: http://edition.cnn.com/2011/HEALTH/05/03/salt.heart.attack/ (2011.május.05.)

Mondja el a véleményét!

Oszd meg a bejegyzést!

Kapcsolódó bejegyzések: