A MÉZFAJTÁK

A méz, a méh ezen nemes terméke igen könnyen emészthető. Szőlő- és gyümölcscukor keveréke alkotja, olyan alakban, amelyet az emberi szer­vezet minden átalakítás nélkül közvetlen hasonít át és belőle energiaforrást képez. Az élelmezés gazdaságossága, az emberi test biológiai folyamatai­nak egyensúlya szempontjából nagy fontosságú tény, hogy a méz kiegyen­súlyozott mennyiségben tartalmaz fermenteket, vitaminokat, ásványi ele­meket, savakat, aminosavakat, hormonokat, baktériumölő- és illatanyagokat egyaránt.

100 gramm méz — mely 328 kalóriát képvisel — átlagosan 17,2% vizet, 0,4-0,8% fehérjét (aminosavat), 81,3% cukrot (amelyből 38,19% a gyü­mölcscukor, 31,28% a szőlőcukor, 5% a nádcukor, 6,83% a malátacukor, valamint más két- és többmolekulás cukrot is) tartalmaz.meh

Ezekhez járul 3,21% vitamin, ásványi sók, baktériumölő sajátossággal bíró anyagok. 3,5 mg C vitamin, 5 mg nátrium, 10 mg kálium, 5 mg mész, 6 mg mangán, 0,6 mg vas, 16 mg réz, 33 mg foszfor, 5 mg kén, valamint nyomokban más elemek is, melyek mennyiségileg jóformán ki sem fejezhetők, de jelen­létüknek a szervezetben igen nagy szerepük van.

100 g mézben ezen felül más vitaminokat is találunk: 4,4-5,5 jxg tiamin (Bi vitamin), 26-61 |j.g riboflavin (B2, illetve G vitamin), 10 jxg piridoxin (B6 vitamin), 55-105 g pantotensav, 36-110 [xg nikotinsav (PP vitamin), 3 g folsav; a mennyi­ségeket az elemzett minta és a mézben jelenlévő virágpornyomok befolyá­solják. A méz, mint a fentiekből is kitűnik, széles körű hatással rendelkezik, kiegyensúlyozott élelmiszert alkot. így például készítményekbe keverve vagy kis mennyiségben fogyasztva megelőz és megszüntet bizonyos ét­kezési, környezet, illetve túlzott igénybevétel által előidézett kiegyensúlyo­zatlanságokat a szervezetben.

Nem szabad megfeledkeznünk a méz bak­tériumölő és egyes káros baktériumok szaporodását gátló hatásáról sem. A növény, méh, méhészeti termékek és az ember közötti kölcsönös összefüggés keretein belül a méz — mint a kaptár termékeinek legfontosabbja — a legjellemzőbb példát képezi annak demonstrálására, hogy a méhen keresztül hogyan jutnak az emberhez a növénynektárban található aktív anyagok. Más szavakkal: a méz által kifejtett gyógyhatást azok a nö­vények (virágok) határozzák meg, melyeket a méhek meglátogattak, illet­ve amelyekről a méz aktív hatóanyagai származnak. Példaképpen felsorol­juk néhány mézfajta jellegzetességeit.

Hársméz: A hársvirágokhoz hasonlóan többek között illó olajakat, alfatikus, sesquiterpenikus alkoholt, farnezolt is tartalmaz, amelynek különle­ges illatát is köszönheti. A farnezol idegcsillapító, fertőtlenítő hatással ren­delkezik. A gyógyászatban idegnyugtatónak, köhögés ellen, álmatlanság­nál, görcsoldónak és hörghurut ellen használják. Miután a hársvirágok különböző nyálkaanyagokat, flavonoidákat, méz­gát, tannint, cukrokat, kolint, acetilkolint is tartalmaznak, feltételezik, hogy a cukrokon és flavonoidokon kívül ezek az anyagok is jelen vannak a hársmézben.

Citromfüvet is tartalmazó többvirágméz: A citromfű virágja olyan citrolt, citronelolt, geraniolt, linanolt stb. tartalmazó illó olajjal rendelkezik, mely a mézben is jelen van és görcsoldó-nyugtató hatása van.

A mentamézben ugyanúgy, mint a vad vagy termesztett menta virágjában mentől, mentofuran, aldehid, amilalkohol stb. tartalmú illó olaj van, mely enyhe érzéstelenítő, szélhajtó (könnyíti az emésztést és megszünteti a felfúvódást), erősítő, alsó gyomorszáj-, epe-, valamint gyomor- és bél­görcsöknél görcsoldó hatással rendelkezik.

letoltes-4A vöröshereméz ugyanúgy, mint a növény virágai, flavonoidákat, illó olajokat, fenolt, gyantaszerű anyagokat, kumarin származékokat tar­talmaz. A gyógyászatban mint vizelethajtó, hasmenés ellenes szer, mint köptetőt használják.

Az akácméz — akárcsak az akácvirág — robinint, akacint (egy flavon-szerű glükozid), illó olajokat tartalmaz. Gyógyhatása: enyhíti a köhögést, fertőtlenítő.

A fenyöméz (erdeifenyö, lucfenyő, jegenyefenyő stb.) ugyanazokat az anyagokat és azok aktív tényezőit tartalmazza, amelyekkel az illető növény nedveivel táplálkozó rovarok élnek és abból azt az édesharmatot termelik, melyet szilárd, zsíros és édes bevonat formájában a fák zöld leveleire és ágaira ürítenek és amit a méhek összegyűjtenek. Az édesharmat-mézek a jelentős mennyiségű szőlő- és gyümölcscukron, valamint az emberi szervezetnek okvetlen szükséges ásványi anyagokon kívül illó olajokat, gammapinenben, betapinenben gazdag gyantaszerű anyagokat tartalmaznak. A gyógyászatban mint fertőtlenítő, a légző- és húgyszervek gyulladásai­nál, valamint vizeletelhajtóként nyer alkalmazást.

A lépesméz: Az összes virág- és édesharmat-mézek — melyekről fentebb említést tettünk — lépesméz formájában is fogyaszthatók. Biológiai ér­tékük sokkal magasabb, mert a viasz igen sok vitamint, különösképpen A vitamint (retinolt), vala­mint más aktív hatóanyagokat tartalmaz, melyeket a rágás alkalmá­val az emberi szervezet a mézzel együtt hasznosít;

hozzájárul a fogak tisztán tartásához, fertőtlenítéséhez.

A lépekben vagy keretkékben termelt lépesméz, bármely mézfajtából származzon is, fogyasztható, még azok is, amelyek egy idő után kris­tályosodnak.

A lépesmézet általában rágva fogyasztják, a viasztartalmat nem nyelik le.

Az 1974-es madridi apiterápiai szimpozionon rámutattak azokra az előnyökre, amelyeket az emberi egészség megtartása céljára termelt méz­fajták használata jelent.

A többvirágmézzel szintén igen jó eredmények érhetők el a gyógyászat­ban. Ugyancsak a madridi szimpozionon ismertette Beatriz Perez Andujar kísérleteit, amelyekkel a csecsemők mesterséges vagy vegyes mézes táp­lálásánál kiváló eredményeket ért el. S. Mladenov (Bulgária) a felső légutak gyulladásos megbetegedéseinél ért el rendkívüli eredményeket. Véle­ményünk szerint a méz gyógyhatásának összes szempontjait ma még nem ismerjük, egy azonban bizonyos: a méz mint magas tápértékű élelmiszer, kiváló gyógyhatással rendelkezik.

Forrás: Élet és Egészség 1990

Mondja el a véleményét!