A VEIN CONSULT nevű program egy olyan nemzetközi KVB felmérés, aminek az a célja, hogy a krónikus vénás betegségről adjon olyan alapvető adatokat a szakembereknek, ami segíthet a kezelésben, illetve abban is, hogy a minél előbb felfedezhessék a kórra még az egészen korai stádiumban figyelmeztető jeleket. Mátyás Lajos főorvos, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke azt mondja, az, hogy nőtt a betegszám, vagyis több ember szenved vénás elégtelenséggel, nem csak azt jelzi, hogy civilizációs betegségről van szó, hanem azt is, hogy finomodtak a vizsgálati módszerek. Így amit régebben még nem tulajdonítottak betegségnek, ma már a kezelni való állapotokhoz sorolják. Az említett program azért is fontos, hogy a szakemberek pontosan megtudják, valóban több-e a beteg. Mielőtt azonban a felmérés menetét és itthoni tanulságait részleteznénk, essék szó a krónikus vénás elégtelenségről. 
-
Visszérproblémák. Jó, ha korán kiderül
„Ha a családban már voltak visszérbetegek, az mindenképpen jelzi, valószínűleg mi sem kerülhetjük el a gondot: s minél közelebbi a rokonság – például mind a két szülő érintett – még inkább erősödik a genetikai vonal. A vénafal és a billentyűk elváltozása ugyanis örökíthető állapot, s ma már az sem titok a szakemberek előtt, melyik gén okolható a bajért. Ugyanakkor mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy kialakuljon a visszérbetegség: a mozgásszegény életmód, a túlsúly, az étkezési szokások mind rosszat tesznek az ereinkkel. Az is jól látható, hogy inkább a 40 feletti nők és azok az érintettek, akiknek a foglalkozása szinte előre vetíti, baj lesz a vénáikkal. Jó lenne, ha általánossá válna az a gyakorlat, hogy a pályaválasztás során arra is figyelne az iskola-, vagy a háziorvos, hogy a veszélyeztetettebb csoportba tartozó gyerekek lehetőleg ne válasszanak sok álldogálással járó foglalkozást” – hívja fel a figyelmet a főorvos.
Nemzetközi rendszert vesznek alapul az orvosok akkor, amikor a krónikus vénás elégtelenséget osztályozzák. „Ennek a beosztásnak azért van jelentősége, mert egyrészt segít a beteg állapotának követésében, és abban is, hogy jobban el lehessen dönteni, melyik terápia lehet a legalkalmasabb az adott esetben.
A 0-val jelzett csoportba azok tartoznak, akiknél – bár lábfájdalomra panaszkodnak – a vizsgálatok során kiderül, nem vénák betegsége okozta a panaszaikat.
A következő stádiumba a pókvénákat, seprűvénákat, a bőrön áttetsző retikuláris vénatágulatokat soroljuk, amik még csak esztétikai gondot okoznak; a második stádium a tapintható és látható, valódi visszértágulatok csoportja.
Magasabb fokozatba akkor lép a beteg, ha már ödéma is jelzi a vénás elégtelenség meglétét. Ha a lábszár bőre barnásan elszíneződik, pigmentáció, többek között vénás ekcéma alakul ki, az már a negyedik kategória.
A következőbe a gyógyult lábszárfekélyes, míg az utolsóba, a 6-os stádiumba azok a betegek tartoznak, akik aktív fekéllyel küzdenek” – avat be a krónikus vénás elégtelenség fokozataiba – kissé leegyszerűsítve – az érsebészeti társaság elnöke.
A vénás elégtelenség jellegzetes panaszokkal jelentkezik: ilyen a lábfájdalom, a nehézláb-érzés, a görcsök, a viszketés, sajgás, a zsibbadás, vagy éppen a nyugtalan láb. A szakemberek körében többször megfogalmazódott az a javaslat, hogy már abban a stádiumban kezdjék el a pácienst kezelni, amikor még sem látható, sem tapintható jele sincs a vénás betegségnek, de a szubjektív panaszok alapján már feltételezhető az érintettség. Ilyen például az, amikor álláskor, a végtag terhelésekor a nap végére bedagad a láb, de reggelre – a pihenés hatására – elmúlik.
Ilyenkor a betegek zöme általában tudomást sem vesz erről a már jelzésértékű állapotról, hiszen látszólag magától is rendben jön. A legtöbben csak akkor kérnek szakszerű segítséget, ha már jelentős fájdalmaik vannak, azaz éjszakai lábszárgörcs – az izomgörcsök azért alakulnak ki, mert a vénás pangás miatt az izmok nem kapnak elegendő vért -, vagy már egy rövidebb séta közben is lábszárfájdalom, nehézláb-érzés alakul ki.
A korai és komplex kezeléssel nem csak a szövődmények előzhetők meg, de a kezelés és gyógyulás is jóval egyszerűbb, gyorsabb lehet. A visszeres panaszok kiújulása ellen életmód változtatással és rendszeres szűrővizsgálatokkal védekezhetünk. Ahogy Mátyás főorvos említi, az életmód átalakításában az egyik alapvető tényező a vénák karbantartására, ami a láblógatós ülés elkerülésétől, egészen a megfelelő gyakorlatok és mozgástípusok elvégzéséig terjed. A kerékpározás, a futás, a gyaloglás nagyon jó keringésjavító, de az úszás a leghatékonyabb: egyrészt az alsó végtag izomzatát dinamikus mozgásra ösztökéli, másrészt a víz kompressziós nyomást fejt ki az erekre. S még egy jó tanács: a munkahelyen sokat ülők figyeljenek arra, hogy legalább másfél óránként álljanak fel és sétálgassanak egy kicsit.
Ülés közben is lehet azonban a lábizmokat tornáztatni: az alsó lábszár izmait feszítő mozdulatokat bármikor végezhetünk és a lábfejkörzés sem feltűnő az asztal alatt.
TEST&LÉLEK Medizona Máger Judit Cikksorozatunk első része.