Az Ezékiel téma egyik oldalági hajtása a HÚSÉTELEK kérdése.Ebbe illeszthető bele ez a cikk, amelyben a szerző egy majdnem kizárólag a hús fogyasztásához köthető témát dolgoz fel.
A köszvény (Arth
ritis urica) már régóta ismert anyagcsere-betegség. Tulajdonképpen nem gyógyítható, sőt halálos kimenetelű is lehet. Kifejlődésében valószínűleg az öröklés is szerepet játszik. Ezt már Hippokratész is állította. Az jellemző rá, hogy az ízületi fájdalmak rohamokban jelentkeznek. A betegség fellépése után a betegnek évente általában egyszer-kétszer van rohama, először január végén vagy február elején, másodszor ősszel. A férfiak a nőknél gyakrabban betegszenek meg benne. Ez a betegség általában a negyvenedik életév után alakul ki.
A roham legtöbbször éjfél után szokott kezdődni fájdalmas, hirtelen támadó ízületi duzzanattal, mely a láb vagy a kéz egyetlen ízületén látható. Az elváltozás a láb öregujjának ujjperecén keletkezik. Az ízület fájdalmas, felette a bőr piros és meleg. Néhány órán belül a fájdalmak fokozódnak. A gerinccsigolyákat és a csípőízületet ez a betegség csak ritkán támadja meg. A második vagy a következő roham néha évekig is várat magára, de az évek múlásával a rohammentes időszakok megrövidülnek.
Az ovo-lakto- vegetáriánus táplálkozás nem eredményez köszvényt, sőt esetenként visszafordítja a kórt.
Azok, akiknek a családjában volt köszvényes, gyakrabban betegszenek meg, és náluk a betegség hirtelen rohamokban jelentkezik, különösen akkor, ha purinban gazdag élelemmel (hal, hús, hüvelyesek, káposzta, spárga, kávé, tea, csokoládé) táplálkoznak. Purinon húgysavat és még néhány más olyan vegyületet értünk, mely a hús elbontásakor keletkezik. A köszvény a magas életszínvonal-betegségek közé sorolható.
Ha olyan élelmet eszünk, melynek elbontásakor sok húgysav képződik, megnő a vér húgysavtartalma különösen, ha a vesében a húgysav kiválasztása korlátozott. A felhalmozott húgysav sok betegséget okozhat. Mivel izgatja az agysejteket, az agy izgalmi állapota zavarja a szervezet pihenését, legyengíti a szervezetet, és ennek következtében elfajulásos elváltozások keletkeznek. Amikor a húgysav értéke 100 ml vérben és testfolyadékban meghaladja a 7 mg-t, a húgysavas sók lerakódnak a szövetekben, elsősorban a kéz és a láb ízületeiben, leginkább a láb öregujján (podagra), később a többi ízületben, a vesében és az inakon. Hogy ennek a lerakódásnak van-e köze a fájdalomhoz, nem tudni, mivel a húgysavas sók lerakódása fájdalommentes is lehet.
A fájdalmat gyakran hidegrázás és magas láz kíséri. A fájdalom olyan erős is lehet, hogy a beteg még a takaró súlyát sem tudja elviselni.
Csupán a húgysav megszaporodása még nem idéz elő köszvényt, de erre a betegségre utal. Ha közvetlenül a betegség fellépése után nem eszünk húgysavképződést serkentő élelmiszereket és nem iszunk szeszes italt, a panaszok megszűnnek. A betegség megelőzése érdekében fogyasszunk szénhidrátban gazdag, zsír-és purinszegény ételeket.
A köszvény gyakran társul érelmeszesedéssel, magas vérnyomással, elhízással, epekővel vagy cukorbajjal. Az érelmeszesedés a köszvény szövődménye. Ezek a betegek gyakran éreznek szívtáji fájdalmat, és a hipotalamuszban elhelyezkedő vegetatív idegrendszer központjának zavara is felléphet, a köszvény tehát nem szorítkozik csak az ízületekre, hanem kiterjed az egész szervezetre.
A fájdalomcsillapítás és az ízületi gyulladás rosszabbodásának megakadályozása érdekében hosszadalmas gyógyszeres kezelés szükséges. Azokat a gyógyszereket, melyek segítik a húgysav kiürítését, az előírás szerint adagoljuk, közben ügyeljünk a vesére, mert kőképződéstől lehet tartani.
Fizioterápia:
Iszappakolásból, ásvány- és hévizes fürdő meg szauna alkalmazásából áll.
Pszichoterápia:
A beteg lelki feszültséget oldó gyakorlatokat végez.
A köszvény a húgysavanyagcsere zavara miatt alakul ki. Esetén megnövekszik a vér és a testnedvek húgysavtartalma. Töménységének bizonyos határértékén túl húgysavas sók rakódnak le a szövetekben, és erős fájdalommal járó gyulladás fejlődik ki valamelyik ízületben. Az ízületek megduzzadnak, felettük a bőr piros és meleg. A rohamok ismétlődése esetén az ízületek károsodnak. Köszvényre jellemző csomók a kézujjakon.
1. A köszvény elsősorban a láb öregujját támadja meg. a húgysavas sók fájdalommal járó gyulladást okoznak.
2. A köszvény leggyakrabban a megjelölt ízületeket támadja meg, melyek fájdalmasak.
Diéta:
Olyan étrendet állítsunk össze, mely a szervezetet nem terheli nagyobb mennyiségű purin bázissal, vagyis fokozott húgysavképzéssel. Ez pedig állati fehérjékben szegény élelemből tevődik össze. A zsírfogyasztást is csökkentsük. Testsúly kilogrammonként legfeljebb l g, azaz naponta átlag 70 g engedélyezhető. Ekkor is a sajtolt növényi olajat, (különösen a napraforgóét) részesítsük előnyben, mivel ezekben a telítetlen zsírsavak mennyisége a legnagyobb, ez pedig előnyös. Az étkezésből az élesztő, az élesztővel sütött kenyér és kalács elhagyandó. Különleges diétás módszerek alkalmazása, főleg a szigorú böjtölés szükségtelen.
A fehérjeszükségletet tejtermékkel fedezzük. Naponta 3-szor 50—100 g tehéntúrót ajánlunk.
Minél kevesebbet sózzunk. Konyhasó helyett használjunk tengeri sót.
A purin mentes diéta nem tartalmaz halat és húst. Csak az olyan élelmet engedélyezi, melynek 100 g-jában a purin tartalom nem haladja meg a 30 mg-t. A diéta álljon gabonafélékből és készítményeiből, gyümölcsből, bizonyos főzelékfélékből, zöldségekből és salátákból, tojásból (kisebb mennyiségben), tejből és tejtermékekből.
Heveny roham idején gyümölcslén kívül más táplálékot ne fogyasszunk.
Engedélyezhető a szénhidrátok, a zsírok (olaj, vaj és margarin formájában), a gyümölcsök minden fajtája, a saláták és főzelékfélék (a spenót és a gombák kivételével) meg a tök, de minden purint tartalmazó élelem: húsok, húslevesek, hüvelyesek, élesztő és kelt tészták fogyasztása tilos.
A purin mentes diétában az az élelem, mely 30 mg-nál kevesebb purint tartalmaz, engedélyezhető:
– a zöldfőzelékek a spenót (72 mg) kivételével meg a saláták és a karalábé (33 mg); – a
gyümölcsök és gabonafélék (barna kenyér, liszt, dara, kukoricapehely és zab)
A 100 mg purinnál többet tartalmazó élelem feltétlenül kerülendő!
– a húsok minden fajtája, kivéve a birkahúst (78 mg), a csirkehúst (78 mg), a libahúst (99 mg) és a marhahúslevest (45 mg) meg a halakat, a lazac (72 mg), a szárított hering és a compó (84 mg) kivételével;
– a hüvelyeseket, kivéve a zöldborsót (54 mg) és a zöldbabot (81 mg).
A napi élelem a testtömegtől függően ne haladja meg az 1800—2500 cal-t. A súlyfölösleget kisebb kalóriaértékű élelemmel ellensúlyozzuk:
– fehérjékből napi 40—60 g
– zsírokból napi 40—60 g
– szénhidrátokból napi 300—400 g ajánlható.
A legalacsonyabb értékek (a fehérjékből 40 g, a zsírokból 40 g, a szénhidrátokból 300 g) a napi 1800 cal-t, a legmagasabbakat (a fehérjékből 60 g, a zsírokból 60 g, a szénhidrátokból 400 g) napi 2000 cal-t biztosítanak.
Az italok fokozzák a húgysav kiválasztását. Ezért igyunk anyagcserét és veseműködést serkentő teákat, C-vitamint tartalmazó italokat, ásványvizet, savót és desztillált vizet. (Két óránként 0,5 l, naponta 2 l-ig) Étkezéskor alma kompótlé, bodza- és csipkebogyó meg szederlevél tea, gyümölcslé, zöldséglé, tej vagy a tej írója ajánlható. Mivel a citromsav elősegíti a húgysav kiválasztását, ezért jót tesz a naponta két citrom levéből készített limonádé.
A legfontosabb élelmiszerek purintartalma:
Purintartalom 100 g tiszta élelemben
o mg: alma, körte, tojás, olaj, tej és tejtermékek, rizs, cukor;
l —5 mg
kukoricapehely, uborka, fekete áfonya, méz, burgonya, karalábé, fejes saláta, narancs, paradicsom, vöröshagyma;
5—10 mg
szárított kajszi, csiperkegomba, endívia saláta, datolya, szamóca, málna, burgonyakészítmények, retek, torma, cékla, savanyú káposzta, kelbimbó, fehér kenyér;
10—20 mg
karfiol, szárazbab (fehér), tésztaféle, sárgaborsó, saláta, barna kenyér, mogyoró, sárgarépa, fokhagyma, mandula, spárga, teljes őrlésű lisztből sütött kenyér (Graham), dió, búzaliszt, kétszersült;
20—30 mg
hüvelyesek, spenót, vargánya, búzapehely;
100 mg-on felül
máj, vese, szardella, borjú- és marhaszív, szardínia, csokoládé, húskivonatok (1458 mg).
Dr. K. N.