Honnan származik, és milyen szimbolikát közvetít az adventi koszorú?
Egy szimbólumrendszer karrierje és hatásai új dogmatikát hoztak be a „keresztény” hitvilágba.
Oda, ahol – elvileg – a bibliai (jézusi?) élet mintája, (követése?) képezi az egyház létét és lényegét. Ha az alapokmányt (a bibliát) lapozzuk több pontot is találunk, amelyek mindenféle bálványt, azokhoz tartozó kellékeket, imádatukhoz kapcsolódó bármit keményen tiltanak. A használókat – követőket – a téveszmékhez kapcsolódó büntetésekről tájékoztatnak.
Ne tévedjünk bele abba a hibába, ami esetleg az újpogányság feléledését és a keresztény(nek mondott) HAGYOMÁNYOK átöltöztetését úgy tálalja, mintha egy családbarát, ünnepies légkört a (vírus) magányba hozó élmény nagyszerűségét adná ebben a kietlen embersivatagban. Sok hasonló csapdát sikerült elhelyezni a vallási világ különböző aklaiban az ősgonosznak. Csupán azzal, ha örömöt, ajándékokkal megtűzött jókedvet adott. Ez a LÁTSZATVALLÁSOSSÁG lejtője. Az igazi vallásnak nincs szüksége efféle álságokra. A HIT emberei soha nem szorultak rá a külsőségekre, a hejehuja- halleluja támogatására.
„Dr. Stephan Holthaus figyelemre méltó előadást tartott a mai élményorientált kereszténységről, a posztmodern élmény társadalom keresztény gyülekezetekre gyakorolt befolyásáról. Az első részben a nyugati társadalmak élménytársadalom voltát vázolta fel, amennyiben már nem annyira a munka, a fáradozás, a szenvedés, a takarékoskodás, a nélkülözés és a kötelességtudat jelentik az élet tartalmát, hanem az élvezet, a szórakozás, a személyes boldogság, a „fő, hogy jól érezzem magam” elve, a kedvtelések és a befelé orientáltság…. Ez az élvezet- és élményaspektus keresztény körökben is egyre fontosabb szerepet játszik.” (Dénes Ottó)
Karácsony előtt a keresztény világban, még nem vallásos családok otthonában is, elterjedt szokás örökzöldből készített, négy gyertyával díszített koszorút tenni az ünnepi asztalra. Honnan származik, és milyen szimbolikát közvetít az adventi koszorú?
Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete. A Gergely-naptár szerint december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal kezdődik, és karácsonyig tart.
2020-ban november 29-re esik advent első vasárnapja. Ezen a napon keresztény családok millióinak ünnepi asztalán gyújtják meg az első gyertyát, ami azok számától és színétől függetlenül egyaránt meghitté és emelkedetté teszi ezt a szép ünnepet.
Az elnevezés a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami azt jelenti: az Úr eljövetele. A Jézus születésének ünnepére, azaz karácsonyra való készülődés mindvégig a megtisztulás jegyében zajlik.
Kommentem: Jézus Krisztus születésének időpontját önkényesen kijelölt dátummal tették ünneppé.
„Ma már egy komoly szakember sem hiszi, hogy Jézus valóban december végén született.
Máté és Lukács evangéliuma is beszámol Krisztus születésének körülményeiről, azonban a Biblia semmiféle dátumot nem közöl. Az üdvtörténet szempontjából ugyanis a pontos dátum lényegtelen kérdés….” https://denesotto.hu/2010/12/mikor-szuletett-jezus-krisztus/
Az adventi koszorú a feljegyzések szerint a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg. Először valószínűleg 1839-ben, egy bizonyos Johann H. Wichern nevű lutheránus lelkész készített hasonlót: egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken elhelyezett huszonnyolc gyertyát… Wichern a templomban fellógatott keréken karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg.
Ez a szokás Európa-szerte csak a 20. században terjedt el….A katolikusok a protestáns hagyományoktól eltérően lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra..
A római katolikus szimbolika szerint ugyanakkor négy meghatározott személyre, illetve népre is utal. A három lila gyertya Ádám és Éva (hit), a zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), illetve a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.
Kommentem: Ha egy protestánsnak a Szűz Mária történelmi személye képezi az öröm szimbólumát, akkor az ő Szent Fia hol helyezkedik el az illető hitvilágának idővonalán? Látható, hogy különböző helyettesítésekkel és újonnan beintegrált – de üres – fogalmakkal kitűnően lehetett manipulálni a hiszékenységre és hangulatokra különösen „vevő” ártatlanokat. (D.O.)