A kereszténység központi személye Názáreti Jézus, akinek személye és a vele kapcsolatos dátumok témája több olyan kérdést is felvet, amire sem a bibliában, sem a korabeli keresztény irodalomban nem található értékelhető válasz. Néhányat megemlítek:
Jézus születésének év/hó/ nap pontossággal feljegyzett időpontja.
Jézus Krisztus halálának ugyanilyen pontosan megjelölt dátuma. Erre ugyan van egy prófécia amiben a leginkább megközelíthető születési dátum kiszámolható. (Dániel 9,26-27) „A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz… És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak,..” Az istengyilkosság eseményére a „kiirtatik a messiás…” kifejezést használta Dániel próféta. Időpontja i.sz. 31 tavasza. Ez sincsen dátumszerűen megírva, csak akkor érthető, ha a bibliai próféciák rendszerét, minden elemében tanulmányozva értjük meg azok – elsősorban üdvtörténeti fontosságú – leírásait.
A dánieli prófécia (Dániel 8.27) amiben a kis kinagyított négyzet utal Jézus halálának évére.
i.sz 27: Jézus tanítói munkájának kezdete.
i.sz 31: Jézus halála.
i.sz 34: István vértanú megkövezésének dátuma. Ez összesen 7 (hét) éves időszak. ” A hétnek felén véget vet a véres áldozatnak…” Jézus halála pillanatában a templom kárpitja kettéhasadt. Jelezve ezzel, hogy aki akar bepillanthat a titkos helyiségbe: a szentek szentjébe.
A „betlehemi gyermekgyilkosság” dátuma. Megközelítő pontossággal kalkulálható összevetve nagy Heródes halálának időpontjával. (Születése: Askelón?, Kr. e. 74/73 – halála: Jeruzsálem, Kr. e. 4 márciusa)
Tehát nézzük a különböző dátumok hiányát!
Ha az evangéliumokat és a korabeli „sajtóorgánumokat” is figyelmesen vizsgáljuk. Valamint az összes Ószövetségi próféciát (több, mint 300 „előrejelzést”) egybevetjük, kiderül, hogy több olyan – a vallásos életben hivatalossá lett – eseményt, dátumot és egyéb ünnepet tartunk meg (?) és szinte dogmaként kezelünk, amire semmiféle bizonyíték nincsen.
Például: Ha az Úristennek fontos lett volna Fia születésének pontosítása, úgy ez is igazolható lenne a közvetlen forrásokból. Nagy Heródes halála és a Betlehemi gyermekgyilkosság datálása is körülbelüli dátumon alapul. Jézus Krisztus halálának is csak a zsidó hagyományok és közvetett források alapján tudható az ideje. (Lásd fentebb Dániel 9.26-27)
A mai időszámítás alapjául kijelölt dátum sem pontos. Kb 4-7 évet tévedett Dionysius Exiguus pap, aki UTÓLAG összeadta az éveket….Folytatható sokáig ez a sor, de ennyi egyelőre elég is arra, hogy lássuk be, Jézus arcának mai ábrázolása nem található a korabeli képzőművészet leletei között. Pedig a Görög-Római művészetben az emberábrázolást magas szinten művelték. Ez esetleg leszivároghatott volna Pilátushoz, aki – valószinűleg – sokáig dünnyögött a Názáretivel lefolyt per utózöngéi miatt.
Konkulzió: Nyilván az Atyának nem volt lényeges, hogy Fiát képi ábrázolás alapján imádják.
Akkor teát a mai idealizált – jobbára európai fazonra hajazó – de a valósághoz véletlenül sem köthető arckép imádása, vagy jobb esetben tisztelete nyugodtan elhagyható. Mivelhogy a valóságos látványt – a Megváltó megpillantását – akkor fogjuk megélni, ha abban az országban, ahová mindekinek van érvényes meghívása, (más kérdés, hogy élnek-e vele) amikor Jézus Krisztus megjelenése az egész földkerekségen egyszerre látható lesz. János apostol száműzetése alatt írta le: „…Jel.22, 4. És látják az ő orczáját; és az ő neve homlokukon lesz…”
Ilyen lehetett Krisztus arca? Találgatások özöne és művészi készségek áradata övezi a Megváltó ábrázolása körüli végeláthatatlanul hömpölygő üzletet.
A holland fényképész művész, Bas Uterwijk egy mesterséges intelligenciát használó szoftvert alkalmazott egy Krisztus arckép-fotónak a létrehozásához…Krisztus-képen megjelenő arc szemita jellegű, barnás bőrszínű, haja és szakálla barna. … „A történészek nem hiszik, hogy ebben az időszakban, Galilea tartományban, Izraelben egy férfinek ilyen hosszú haja lett volna.”