Hutteriták VÁZLAT

ELŐSZÓ
Évtizedek óta gyűjtöm olvasmányaim, tanulmányaim során azokat az idézeteket, amelyek értékes gondolatokat, észrevételeket tartalmaznak a helyes vezetésről, az értékes vagy éppen helytelen vezetői tulajdonságokról. Szándékomban állt ezt – majd egyszer – egységes anyaggá dolgozni össze. Mikor lenne ennek legnagyobb aktualitása, ha nem éppen egy unióválasztáskor? Amikor hozzáláttam tervem kivitelezéséhez, akkor döbbentem rá, hogy a felhalmozott anyag meghaladja a várható igényeket és kapacitásomat egyaránt.

E felismerést követően, jelen anyagban megpróbálok néhány idézetet közreadni, hátha lesz aki hasznát veszi azoknak a választásban részt vevők közül, hogy a feltárt szempontokat mérlegelve keresse azokat a személyeket, akik vezetői tisztség betöltésére, megválasztásra érdemesek.

Ha ilyen olvasóm mégsem akadna, merem remélni, hogy a feltárt alapelvek alkalmasak arra, hogy bármikor, akár a közösségben, akár világi munkánkban, akár egyénileg jellemünk alakításában hasznukat vehessük, és elkerülhessünk olyan hibás magatartási módokat, amelyekkel emberek életét keserítjük, nemes célok megvalósítását meghiúsítjuk vagy legalábbis megvalósításukat nehezítjük. Találunk olyan jellemtulajdonságokat, lelkületbeli sajátosságokat, amelyeket mint hívő emberek elengedhetetlenül kifejlesztenünk kell ahhoz, hogy környezetünknek áldására, s ne gyötrelmére legyen életünk.

Vágyam, hogy minél több gyülekezeti tisztviselő, területi és uniós vezető álljon hivatása magaslatán, s ezzel szolgálja Isten dicsőségét, a gyülekezetek épülését, örömét, s a sötétségben élő világ számára pedig lehessen Isten világító szövétneke!

Nem remélhetem, hogy sokan lesznek vagy egyáltalán lesz valaki, akinek a következő összeállítás a maga egészében elnyeri tetszését, de már annak is örülök, ha valamely részletében értéket talál, és azt hasznosítani tudja.

A SZERVEZETRŐL
Sokféle szervezettel találkozunk, kerülünk valamilyen kapcsolatba életünk során. Vannak gazdasági, politikai és vallási szervezetek.

A szervezetek és szervezeti vezetők visszaélései sokakban keltenek bizalmatlanságot, és így felvetik a kérdéseket a vallási intézményekkel, egyházakkal kapcsolatban:

Van-e szükség szervezetre?
Miért ne lehetne egyénileg élni hitéletünket, szervezeti kötődések nélkül?
Ezek a kérdések külön tanulmányt igényelnének, de most csak annyit említek meg, hogy Jézus Krisztus közösségbe fogta össze népét az Ószövetségben, és az Újszövetségben is közösséget hozott létre. Ezt a közösséget nevezi a Biblia – és ennek nyomán mi is – Egyháznak.

Ez a közösség hivatott Jézus Krisztus munkájának folytatására, ügyének képviseletére, a missziótevékenység folytatására. Ebben a közösségben kell lelkileg növekedni, és ez a közösség kell hogy elősegítse a hívők lelki növekedését.

Az alábbi idézetből kitűnik, hogy még egy egészséges, értékes világi szervezettől is elvárható ez a program. Mennyivel inkább az egyháztól?!

„Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok.

Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában.

Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé.”

(Reader,s Digest Válogatás 1995. nov. 121. old.)

Istennek nem ugyanez a célja, hogy gyermekei, rejtett energiáikat saját javukra és mások áldására kibontakoztassák, hogy átlagos emberekből átlagon felüliekké váljanak?

Az egyház, amely Isten szándékait hivatott megvalósítani, vajon elősegíti, munkálja a hívők életében e program megvalósulását?

Milyen képet kapunk egyházunkról, ha a fenti elvárás szerint tesszük mérlegre? Vajon betölti egy jó szervezettől elvárható feltételeket?

Az alábbi összeállítást kaptam emailon a jó közösséget jellemző ismérvekről:

1. Az egészséges közösség ismérvei

a… K ö z ős s é g_

Egészséges: Aki oda születik, vagy ott jut hitre, máshova is járhat.

Egészségtelen: Mindenkinek ott kell maradni, ahol megtért / ahova született.

Egészséges: Az ott tartó erő: a Jézus és az övéi iránti szeretet.

Egészségtelen: A közös félelmek / közös felsőbbrendűségi tudat / megszokás tart ott.

Egészséges: Az embereknek alkalmuk van megismerni egymást (házicsoportok, ifi, házaskör).

Egészségtelen: Senki se ismer senkit, nincs emberi közösség. / A sok program vagy állandó missziózás miatt nincs is magánélet.

Egészséges: A tagok szervezetten és spontán is összejöhetnek.

Egészségtelen: Csak a vezetőség által kiadott programoknak van helyük.

a. A pásztor és a vezetőség

Egészséges: A szolgálatra Isten tette alkalmassá.

Egészségtelen: A szolgálatra tanulmányai vagy emberi mesterkedések tették illetékessé, de arra emberileg is alkalmatlan.

Egészséges: Teológiailag képzett, de nem hiszi, hogy mindent tud, és ezért folyamatosan képzi magát.

Egészségtelen: Teológiailag képzetlen, de azért azt hiszi, hogy mindent tud.

Egészséges: Eli is mindazt, amit másoknak tanít.

Egészségtelen: Amit másoknak tanít, azt ő maga nem éli.

Egészséges: Az egész Bibliát végigtanítja.

Egészségtelen: Elsősorban a kedvenc témáiról tanít.

Egészséges: Tekintélye a Biblia hűséges tanításán alapul.

Egészségtelen: Tekintélye állítólagos élményein, csodás képességein alapul.

Egészséges: Tanításában Isten kegyelmének felszabadító örömhírének ad nyomatékot.

Egészségtelen: Ha csupán Isten elvárásait / az ember kötelességeit hangsúlyozza.

Egészséges: Az örömhír és a Lélek átformáló hatásában bízik.

Egészségtelen: A tagok megfélemlítésben / szabályok betartatásában bízik.

Egészséges: A hívőket a Biblia tanulmányozására és felelős alkalmazására bátorítja.

Egészségtelen: Átveszi a tagoktól a bibliaértelmezés feladatát és erkölcsi döntésük felelősségét.

Egészséges: Példát ad.

Egészségtelen: Uralkodik.

Egészséges: Minden tagot bátorít, hogy találja meg a szolgálatát.

Egészségtelen: Mindent a meglevő vezetők csinálnak, más nemigen jut szolgálathoz.

Egészséges: A gyülekezetet, az embereket szolgálja.

Egészségtelen: Az embereket saját céljai szolgálatába állítja.

Egészséges: A gyülekezetért él.

A gyülekezetből él.

Egészséges: Természetesnek tartja, hogy Istennek és a gyülekezetnek is felelősséggel tartozik.

Egészségtelen: Azt képviseli, hogy csak Istennek tartozik feleiősséggel, embernek nem.

Egészséges: Bátorítja a kritikus gondolkodást.

Egészségtelen: A kritikát lázadásnak tekinti.

Egészséges: Egyet nem értés esetén hajlandó együttgondolkodni.

Egészségtelen: Aki nem ért vele egyet, annak megkérdőjelezi a hitét vagy a jellemét, és igyekszik ellehetetleníteni az illetőt.

Egészséges: Gondozásában a hívők folyamatosan növekednek, érnek. Egészségtelen: Lelkileg kiskorúak maradnak.

Egészséges: A hívők maguk is kereshetik és megtalálhatják Isten akaratát.

Egészségtelen: A vezetők mondják meg nekik Isten akaratát.

Egészséges: Isten előtt felelősek önmagukért.

Egészségtelen: A vezető(ik) előtt felelősek önmagukért.

Egészséges: Egzisztenciálisan a saját lábukon állnak.

Egészségtelen: Szinte mindenben a vezetőktől függnek.

b. A szolgálat

Egészséges: Indítéka az Isten és minden ember iránti szeretet.

Egészségtelen: A gyakorlatban főleg a statisztika számít.

Egészséges: Minden talentumukkal sáfárkodhatnak a gyülekezeti és a polgári életben.

Egészségtelen: Csak a gyülekezetet szolgáló talentumukat tekintik értékesnek.

Egészséges: Nem e világ szerint élnek, de a világban.

Egészségtelen: A világban a világ szerint élnek. / Nem e világ szerint élnek, és kivonulnak a világból.

Egészséges: A szükséges szervezést nem hanyagolják el, de a Szentlélekre hagyatkoznak.

Egészségtelen: Az emberi szervezettségen van a hangsúly. / Elvből nem szerveznek semmit, mindent a Szentlélektől várnak el.

Egészséges: A hívők egymást építve növekednek.

Egészségtelen: A vezetők akarnak mindent csinálni. / Minden a hívőkre hagynak, saját munkájukat is velük végeztetik el.

Egészséges: Minden eredményért Istennek adnak hálát.

Egészségtelen: Emberek kerülnek a figyelem középpontjába, embereket dicsőítenek az elért eredményekért.

Egészséges: A szolgálatok támogatása önkéntes és nem pumpolják híveiket.

Egészségtelen: Nyomást gyakorolnak a hívőkre, hogy adakozzanak, mert e nélkül nem lenne elég adomány.

Egészséges: Az adományokat egyszerre több megbízott felelős kezeli, akiknek el kell számolniuk a vezetőség és a gyülekezet felé.

Egészségtelen: Az adományokat a vezető kezeli, és senkinek sem kell róluk elszámolnia.

Az istentisztelet
Egészséges: A bibliai rend fegyelme alatt áll. A hagyományos formák értelmét mindenki ismeri.

Egészségtelen: Fegyelmezetlenség és zűrzavar uralja. A hagyományos formák jelentőségét kevesen értik.

Egészséges: Szükség esetén lehetőség van a változtatásra.

Egészségtelen”. Szükség esetén sincs lehetőség a változtatásra. I Mindig minden változik.

Egészséges: A Szentlélek szabadon munkálkodhat.

Egészségtelen: Minden szigorúan a vezetők által meghatározott előírásokat követi.

Egészséges: A tagok igyekeznek tekintettel lenni egymásra.

Egészségtelen: Mindenki csak a saját élményeivel törődik.

Egészséges: A középpontban Jézus áll.

Egészségtelen: A középpontban emberek állnak (a prédikátor, a zenészek stb.).

Az evangélizáció
Egészséges: Jézushoz akar vezetni.

Egészségtelen: Kizárólag az adott gyülekezetbe akar vezetni.

Egészséges: A program nyitott és egyértelmű.

Egészségtelen: A program megtévesztő, eltér a meghirdetettől.

A keresők
Egészséges: Mindenre rákérdezhetnek és mindent végiggondolhatnak.

Egészségtelen: A kérdésekre kitérő válaszokat kapnak. / Bizonyos dolgokat elhallgatnak előlük. / Mindent egyszerűen el kell fogadniuk.

Egészséges: Szabadon jöhetnek, maradhatnak vagy mehetnek. Van, aki személyesen törődik velük, és bátorítja őket az Isten keresésében.

Egészségtelen: Nyomást gyakorolnak rájuk, hogy azonnal vagy mielőbb döntsenek a csatlakozás mellett. / Egyáltalán nem törődnek velük.

Más felekezetekhez való viszony
Egészséges: A vezetők bátorítják más keresztény felekezetek megismerését, a közös missziót és karitatív munkát, de a sajátosságok és a közösséghez való hűség feladása nélkül. Más gyülekezetek sikerében és kudarcaiban egyaránt osztozni tudnak.

Egészségtelen: A vezetők tiltják vagy nehezményezik a más gyülekezetekbe való látogatást, más felekezetek kiadványainak olvasását, illetve minden közös tevékenységet. Más gyülekezetek gondjai mindig a közösség önigazságát növelik.

Szabados Györgytől e-mailon (internetről) 2004. II. 13.

b.,_. Biblikus__ _t a ni t ás…

Úgy véljük, hogy akik a szövegösszefüggést tekintetbe véve tanítanak vagy prédikálnak, inkább tanítják Isten teljes tanácsát, nem csak ‘kedvenc lovukon lovagolnak’, és elkerülik a bizonyíték-vallásosság csapdáját. A pásztornak tisztességesen kell bánnia a Szentírással, nem csak egy vagy két írásszöveget idézni és meglovagolva azokat saját teológiai utazásra menni. A tanításnak gyakorlati módon alkalmazhatónak kellene lennie a mindennapi életben. A szemléltetések és egy kis humor világosabbá teszik az igazságot és még élvezetesebbé a szolgálatot.

c .. .E v a n .g é 1 i u m_ k ö _z. p _o n t ú. s á .g.

Talán a legfontosabb ismérve a jó gyülekezetnek, hogy megállapíthatóan evangéliumközpontú legyen. Habár sok jó figyelmeztetés van, amit Isten Igéjéből kapunk, mégis hit által vagyunk megváltva. Ha a pásztor a gyülekezetet sok olyan dologgal bosszantja, amit a megváltáshoz meg kell tenniük, legyen ez a vészjelző. Kegyelemből, a Jézusba vetett hit által vagyunk megváltva és pont. Bármi, amit utána teszünk, az a megváltás eredménye, nem pedig feltétele.

.d….Értelmes_dicsőítés.

Napjainkban a dicsőítés nagy része zene, stílus, hangerő, tartalom, stb. Olyan zenét szeretünk, ami nem disszonáns, van dallama, aminek követhető a szövege, és ami a szent Istennek való alárendelődésünket fejezi ki. Az igazi dicsőítés Istenre irányul, nem a gyülekezetre

e….. Vidám, b a r á t s á g o s  e m b e r e k

Az egészséges gyülekezet vidám, barátságos emberekből áll. Ha a gyülekezet hideg, nem őszintén üdvözlik az érkezőket, és az emberek kiégettnek tűnnek, akkor lehet, hogy az egy törvényeskedő gyülekezet, amit nem szívesen látogat az ember.

£.-…Hitelesség

Néhány gyülekezetben, amit meglátogattunk, vallásos külsőségek és öltözet voltak, talán még a hangszínüket és viselkedésüket is megváltoztatták a gyülekezetben. Általában ezek a gyülekezetek azok, amiktől igyekszel óvakodni. Keress ‘valódi’ embereket a pásztorok, a vezetők és a tagok közt. Biztos, hogy sok gyülekezetet, ahol Krisztus egyszerű evangéliumát hirdetik, látogatnak éretlen keresztények, és ez jó. Azonban a vezetőknek éretteknek és ‘valódiaknak’ kellene lenniük.

g.-…NxÍ.í.ot.t:…S..Q .Í5….fé.l.re v.e .z e t p

Óvakodj azoktól a gyülekezetektől és összejövetelektől, ahol nem mondják el becsületesen az elején, kik ők. Néhány szekta nemes nevekkel álcázza valódi azonosságát azért, hogy azt gondold, ők a kereszténység fő áramlatához tartoznak, holott nem. Ez különösen igaz az evangelizáló és az ébredési összejövetelekre.

Fennen hangoztatott tantételek.

Kérdezz rá a gyülekezet teljes tantételi nyilatkozatára. Azt figyeltük meg, hogy egy gyülekezetnek néha van egy tantétel-gyűjteménye a látogatók számára, és egy másik a színfalak mögötti használatra, ami további információkat tartalmaz.

A kérdezés szabadsága.

Minden gyülekezetnek joga van tisztán meghatározni, mit hisznek igazságnak. Néhányan nem szeretnének kérdéseket hallani megalapozott tantételeikről. Azonban hisszük, hogy becsületes kérdéseket feltenni egészséges nem csak a kérdező, hanem az egész gyülekezet számára is.

Új hívők lelkigondozása.

„Tapasztalt lelkigondozók tudják, hogy a frissen újjászületett embernek védelemre, egészséges lelki táplálékra és vezetésre van szüksége. A növekedést valóban Isten adja, de az embert ártó hatásoktól védeni, jó táplálékkal erősíteni, és tapasztalatlansága miatt vezetni kell, hogy Isten növekedést adó ereje érvényesüljön az életében.”

(Pálhegyi F: Van-e keresztyén pedagógia? 20. old.)

Nagyok és kicsik

A jó gyülekezet nagyobb hangsúlyt helyez a jelentősebb dolgokra és kisebbet a jelentéktelenebbekre. Találj olyan gyülekezetet, ahol Krisztus evangéliumára összpontosítanak, és arra törekednek, hogy segítsenek a tagoknak Krisztus teljesen odaszánt követőinek lenni.

A növekedés lehetősége

Ez több dolgot magába foglalhat, úgymint a kis bibliatanulmányozó/növekedési csoportok, férfiak beszámoló-csoportjai … nők szolgálati funkciói, ificsoportok, gyerekszolgálat, stb.

A távozás szabadsága

Egy egészséges gyülekezet és pásztori vezetés fenyegetés nélkül megengedi a közösség elhagyását. Igaz, ott egészséges kapcsolatnak kell lennie a tagok és a pásztori vezetés közt. Azonban, amikor a gyülekezeti vezetés vissza akarja tartani a távozni akaró embereket, az elmenők ellen beszélnek, és úgy tesznek, mintha ők birtokolnák az embereket, az egészségtelen lehet. A jó gyülekezetvezető nem tartja vissza az embereket attól, hogy elmenjenek, ha jobban szolgálhatnak egy másik gyülekezetben, vagy akár más egyházban.

Nincs tökéletes gyülekezet. Úgyhogy valaki kénytelen lehet olyan gyülekezetet látogatni, amivel nem ért egyet mindenben. Még Krisztus tanítványai csoportjában is voltak problémák és a gyülekezetekben is, melyeknek Pál írt. Amikor egy gyülekezethez csatlakozunk, a növekedést

kell keresnünk a többi taggal való kapcsolatunkban, és engedni a Szentléleknek, hogy segítsen szeretni a ridegeket, éretleneket és tőlünk különbözőket. Ez a kereszténység lényege.

Talán a legfontosabb dolog a gyülekezetkeresés közben Isten vezetését kérni. Tekintsd át a fenti listát és imádkozz a Szentlélek vezetéséért.”

(e-mailon érkezett anyag)

Az, hogy milyen az egyház, s hogy milyen a működése, az nagyobbrészt az egyház vezetőin múlik. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy milyen emberek töltik be az egyház vezető pozícióit. Meghatározó, hogy a hatalom birtokosai pozíciónak vagy szolgálati lehetőségnek tekintik a rájuk bízott hivatalt. Vizsgáljunk meg szempontokat a vezetőket illetően:

III. A VEZETŐKRŐL

1. Mitől lesz valaki vezető, főnök?

Tudatában van annak, hogy olyasmit tud vezetőként megtenni, amire másként nem lenne lehetősége. E hasznos feladat megvalósításának lehetőségét látja vezetői pozíciója elnyerésében.

Vezetőként igyekszik arra, hogy felfedezze környezetében az értékes embereket, és segíti azok kibontakozását, és elősegíti azok minél eredményesebb, hasznosabb tevékenységét.

Értékes embernek hiszi magát, aki nagyra hivatott, és feltételezi, hogy a hatalom birtokában nagy dolgokat visz majd véghez. Mindezt azonban csak hiszi magáról, s a hatalom elnyerésére erre hivatkozva igyekszik. Önteltségében menedzseli magát, és szervez be embereket önérvényesítése érdekében.

Bizonytalanságát, kisebbségi érzését azzal igyekszik kompenzálni, hogy hatalomra szert téve fölé kerekedik környezetének.

Megkapja a kinevezését esetleg egy bizottságtól alkalmatlansága ellenére. (Sajnos, a bizottságok sokszor maguk sem tudják hogy mit akarnak.)

Hivatalának betöltésére alkalmatlan volt, s hogy megszabaduljanak tőle, másik vezetői pozícióba helyezik.. * Lehet valaki vezetővé értékes vezetői tulajdonságai révén.
A fölöttes hatalom elvtelen kiszolgálása is teheti a kinevező részére kedvessé, s a betöltendő hivatali poszt számára „alkalmassá”.
Vezetővé válhat azon tulajdonság birtokában is, hogy bár vezetői poszt betöltésére abszolút alkalmatlan, de jól kezelhető eszköz arra, hogy rajta keresztül akaratukat érvényesíthessék azok, akik szeretnének a háttérben maradva irányítani.
Egy példa arra, hogy miként mehet végbe az irányítás egy keresztény közösségben:

Az  Ősegyházban
EQ Ezért a tizenkettő összehívta a tanítványokat: „Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk az Isten szavát, s az asztal szolgálatát lássuk el. Testvérek, ezért szemeljetek ki magatok közül hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit. Ezeket megbízzuk a munka irányításával, mi meg majd az imádságnak és az Ige szolgálatának szenteljük magunkat.” Tetszett a javaslat az egész közösségnek, és kiválasztották Istvánt, ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit, aztán Fülöpöt és Prohórust, Nikánort és Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai jövevényt. Az apostolok elé állították őket, azok imádkoztak és rájuk tették kezüket. Csel.6,2-6. (Katolikus fordítás)

£Q Az antióchiai egyházban volt több próféta és tanító, mint Barnabás, a Nigernek is nevezett Simon, a cirenei Luciusz, Heródes tejtestvére, Manaén és Saul. Egy nap, amikor az istentiszteletet tartották és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek: „Rendeljétek nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyet szántam nekik!” Erre böjtöt tartottak, majd rájuk tették kezüket, és útnak bocsátották őket. Csel.13,1-3.

„Sajnos, nálunk nincs előzetes vizsgálat a felvétel előtt. Nálunk van próbaév, de hacsak alagutat nem robbant, pap lesz belőle.

Olyan kevés ésszel, mint a papi pályán, sehol nem lehet megélni. Se hite, se tudománya némelyik pap-gyereknek. A könnyű élet vágya viszi oda őket. Itt nem lehet ellenőrizni munkájuk minőségét.”

1999. V. 2. Hegyen dr. Sarkadi Nagy Pál Spurgeonról szóló előadásában.

A papok szolgálatáról:

Sok esetben hallhatunk tartalmilag jó igehirdetést, ám az erő hiányzik belőlük.
Iparszerű igehirdetések is vannak.
Vannak, akik Krisztus ügyét adminisztrálják, s vannak akik képviselik.
Rutinszerűen, éveken át ugyanúgy mondják prédikációikat. A „türelem érdemrendjével” kellene kitüntetni hallgatóikat.
De sok beképzelt papot láttam! „Adj hálát Uram, hogy ilyen papod van” – lelkülettel prédikálnak.
Más dolog az igazságról meggyőződni, és más dolog képviselni azt

.Él-e az igehirdető abból, amit hirdet?
Egyszer egy kislányhoz, aki limonádét árult, oda ment valaki, hallva a kislány lelkes ajánló szavait, amellyel dicsérte áruját, és megkérdezte:

Ittál már te is ebből a limonádéból, s onnan tudod hogy milyen finom?

Nem – hangzott a válasz.

De sok igehirdető van, aki ugyanígy van az általa ajánlott isteni üzenetekkel. Beszél róla, de nem tapasztalta annak erejét.

Az egy talentumos szolgák jobb igehirdetők lennének, ha több erőt adnának bele. Nem szombaton, hanem már hétfőn kell tudni a következő vasárnapi prédikáció témáját.
Fél-erővel nem lehet Igét hirdetni. Nem fog krumplit betakarítani az, aki főtt krumplit vet, amelyben már nincsen élet.
Sok szomorú tapasztalatom van az unalmas igehirdetésekről.
Fontos, hogy higgyünk az igehirdetés eredményében! Hogy hitele legyen annak amit mondunk.
Papa, komolyan beszélsz, vagy csak prédikálsz?” – kérdezte apját egy lelkész kislánya
A hatékony igehirdetés feltételei:

Ha az Ige tükör, amelybe belenéz a lelkész is. A theologiákon sokszor csak a tükör keretéről szólnak a tanítások.
Az Ige teher. Mai. 1,1. Rajtunk kell hogy cselekedjen Isten ahhoz, hogy általunk tudjon cselekedni.
Az Ige kenyér. Táplálékként kell fogyasztani. A theologiákon a táplálkozás elméletét tanítják. Ettől nem lehet jóllakni.
Ne akarjon többet adni a lelkész, mint ami tőle telik. A nem természetességet megérzi a hallgatóság. Spurgeon olyan természetes volt a szószéken, mint a családban.
Sokan elprédikálnak a hallgatóság feje fölött.
A búzából kenyér lesz, de a mezőn lévő búza még nem ehető. Vannak ilyen prédikációk is.”
1999. V. 2. Hegyen dr. Sarkadi Nagy Pál Spurgeonról szóló előadásában.

Eszerint ha valaki elvégzi a teológiát, a nagy egyházakban pap lesz belőle.

…. H.ogyan 1 esz v al.ak.i vezetővé a hu.tte.rita..
k öz ö s s é. g_ b e n ?_1

„Vezetőiket választják. Határozathozatalkor egy személy ellentmondása esetén már nincs döntés. Megvárják, amíg egységes nézet alakul ki a kérdésben.

Megtanulják, hogy saját véleményükről le tudjanak mondani, ha a közösségnek más az álláspontja. …

Kérdés: Hogyan történik a lelkészképzés a hutteritáknál?
Válasz: Nem tudok képzést biztosító iskoláról. A közösség termeli ki a legalkalmasabbakat. Mások rovására a lelkészi szolgálatot elvégzők semmiféle előjogokat nem élveznek….
Kérdés: Hogyan tudják a vezetőket úgy választani, hogy ne legyenek visszaélések?
Válasz: Az állandó együttélés, közösségi élet kizárja a visszaélések lehetőségét. Pozícióharc sincs közöttük….
Kérdés: Az igeszolgákat egy életre választják?
Válasz: 3 évre választják a vezetőket, azután megerősítik ha megfelelt, és megtartják amíg búja a szolgálatot….”
„Tehát a közösség választ. A közösség tudja megítélni a tulajdonságokat. A közösség véleménye az első szempont: akikről sokaknak jó véleménye van (s lesújtó véleménye senkinek nincs). A Lélek mellett külön hangsúlyt kap a bölcsesség, tehát a Lélek nem teszi automatikusan bölccsé az embert: ez a cáfolata annak a mondásnak (amit a katolikus hierarchiában még meg is teologizálnak), hogy akinek Isten hivatalt ad, észt is ad hozzá.” (Simonyi Gyula: Együttműködő közösségi életet keresve (Bruderhofban éltünk KARAJ 92/11.171. kötet 9. old.)

2

,…A..„B.o ko.r.”..-..ffi.9.z.g.a.1.0m….mik.ént…tej.m,elj…k
„A Bokor-mozgalom lényege, hogy a jézusi tanítást megértsük és tovább adjuk.

10-12 fős csoportoknak van egy vezetője.

A cél, hogy minden csoporttag pár év után újabb csoportnak legyen kialakítója.

Nyaranta elméleti kiképzésen veszünk részt. 3 napos lelkigyakorlat, melyet alapos felkészülés előz meg. Nagyon nehéz feladat ezt megoldani. A hutteriéknél ezt munkafeladatként kapják meg, és szépen, stressz nélkül felkészülhetnek.”

Hutteriták 28. 35. 36. 38. old.

Az ő esetükben, ha valaki a közösség bizalmát bírja, abból lesz a vezető, s a vezetőkké választottakat részesítik a szolgálatuk ellátásához szükséges képzésben. Alapelvárásuk a vezetői kinevezéseknél, – amit szeretnének egyházukban (katolikus egyházban) is érvényesíteni -, hogy a vezetői kinevezés ne felülről és kívülről., hanem belülről és alulról történjék.

.?..•„. Az. ad v_e.nt i s.t a..e.g.y.h.áz.ban.:.

Tanulmányozzuk, hogy milyen alapon, milyen módon történik a vezetői tisztségek betöltése:

2. A jó vezető tulajdonságai, szempontok a jó vezetők számára > Milyen legyen a hívői közösség pásztora?

£Q „Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét, .” Ef.4,11. (Katolikus fordítás)

A pásztori szerep abban áll, hogy azonosítsa magát a közösséggel, vállalja érte a felelősséget: érte, következésképpen a struktúrákért is, hiszen a struktúra nem más, mint a közösség személyi és csoportos kapcsolatainak rendje.

De azért a pásztori szerep sem azonos a struktúrák kormányzásával (irányításával). …

A pásztor nem struktúrák irányítója, hanem a közösség mozgatója.

Jézus Krisztus, lelke volt apostolai csoportjának. Szent Pál közösségeket hozott létre.

Ha a próféta az üdvösség hirdetője, a pásztor közösségek megteremtője. Jelenléte összekovácsol, ahol csak feltűnik, bizalmat, egységet teremt, és az embereknek kedvük támad közösséget alkotni. Az a valaki ő, aki azonosul a közösséggel, együtt rezdül mindenki szükségével, ugyanakkor pedig fölfedezi mindenkinek a képességeit, kezdeményezésekre ösztönöz, s eléri, hogy mindenkiben fölébredjen az összedolgozás vágya, és boldoggá tegye őket, hogy valami hasznosat tehettek másokért. Mozgatóerő, aki összehangol ellentétes erőket, hogy a különbözőséget teljesen elfogadva kölcsönösen ki tudják egészíteni egymást.

A pásztornak talán az a legnagyobb erénye, hogy tudjon eltűnni, és ezáltal a közösség és minden egyes tagja növekedését tegye lehetővé. Parancsolás helyett arra ösztönöz, hogy mások vállalják a kezdeményezést. Ahelyett, hogy mindent megszabna, a szabadság légkörét teremti meg, amelyben mindenki hozzájárulhat véleményezésével a vezetéshez. Kikéri és komolyan veszi közösségének véleményét. Eléri, hogy a közösség önállónak érezze magát, és elosztja a felelősséget. A pásztor hivatásokat ébreszt, mert egyfelől fölfedezi a személyiségek rejtett képességeit, másfelől élő tanúsága a másokért adott élet boldogságának. Segít, hogy a közösség ne zárkózzék be a maga kis körébe, hanem nagyobb szükségletek szolgálatába álljon.

A pásztor hitközösségek megteremtője, amelyeknek a hit közösségben való megélése a célja. Minden társadalom vagy csoport egy közös cél érdekében egyesül, ez összetartozásuk indoka. Minden közösségnek annyiban van értelme, amennyiben tagjai mind egy cél felé vágyódnak és haladnak. A pásztor olyan közösségeket teremt, amelyeknek közös célpontja az üdvösség a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ez föltételezi, hogy vallásos jellegtől áthatott környezetet tudjon teremteni, az érintkezésolyan hangnemét, amely más, mint egy sportklubé, egy nevelési közösségé, egy jótékonysági csoporté, vagy az emberi haladásra irányuló társaságé – bár mindez mellékesen szintén szerepelhet. A pásztor olyan környezetet hoz létre, ahol az emberek Jézus Krisztus hitét szívják magukba, és az ő magatartása és óhajai szerint élnek. …

A pásztori szerep tehát abban áll, hogy valaki felelősnek érzi magát mások hitéért és azért a környezetért, amelyben ezt a hitet élik.”

Jálics Ferenc: Változik a hitünk? 98-100. old.

„Az egyházban minden felelősségteljes döntést csak irgalmas részvéttel lehet meghozni. Ha a felelős lelkipásztor szíve nincs telve emberséggel, könyörülettel, együttérzéssel, mondjon le vezető hivataláról.”
(Kathryn Spink: Roger testvér Taizé alapítója c. könyv 39. old.)

„A hatalom megront, a teljhatalom teljesen megront” – mondta Lord Acton, egy 19. századi brit.
Ha a cél egy, akkor a másféle megbízatás nem rang, hanem a nekünk adott talentumaink szerinti feladat. Hiszen Krisztusban mindnyájan szolgákká és egyben mennyei polgárokká lettünk.”
Dr. Szigeti Jenő: Egy levél az örömről Adventhírnök XXIV/1-2. 9. old.

„Sátán azt mondja: Legyél sikeres bármi áron. Isten viszont azt mondja:
£Q keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Mt.6,33.

Sátán azt mondja, Legyél gazdag, bármibe is kerül. Isten azt mondja:

£□ Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mt.6,19-20.

Sátán azt mondja, Igyekezz népszerű lenni, törtess! Isten azt mondja:

£9 Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát Mt. 16,24.”

Adventhírnök XXIV/3. 8. old.

Ha elég bátor vagy, nem többnek és nem kevesebbnek lenni, mint amilyen vagy, akkor vagy te nagy.
TV-ből Buxtehude

„Az alkotó embernek vállalnia kell a küzdelmet. Nem tehet mást. Az ember azonban egy idő múltán elfárad. Nemcsak a meddő csatározásokba fáradhat bele, hanem abba a megalázó helyzetbe is, hogy újra meg újra föl kell kínálnia magát és alkotó elképzeléseit.”
Dr. Popper Péter: Az alkotó ember Élet és tudomány 1988. V. 6.

„Az elégedetlenség jó vezetés mellett kibontakozáshoz, rossz vezetés esetén anarchiához vezet.”
W. Zs. közgazdász. Nők lapja 1988. VII. 1.

Szép tanácsokat, elvárásokról olvashattunk a fentiekben. Felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e, szükséges-e ilyen elvek szerint, ilyen életet élni? Az alábbiakban erre a kérdésre kapunk választ:

3. Példaképek

Szeretnélek követni az életszentség útján – jelentette be az egyik testvér a nagy tiszteletnek örvendő János atyának.
Ide figyelj! – válaszolta neki János -, én jobban szeretném, ha nem követnél, hanem megelőznél.”

….. P _ é 1 d a k épek h i á n y_ a
Hiánybetegsége korunknak, hogy nincsenek az emberek előtt példaképek. Nincs kire felnézniük. Szükségét érzik annak, hogy legyenek emberek, akik megmutatják azt, hogy miként kell jól csinálni valamit, hogyan kell boldogan élni, akik előttük járnak, s akiknek lábnyomába léphetnek.

Valóban korunk tragédiája ez. Ifjúságunk ezt sínyli, s a jó példaképek hiányára vezethető vissza társadalmunk sok-sok negatív sajátossága, bűnös, értelmetlen, közösség-ellenes megnyilvánulása. Ezért mennek tönkre családok, ez mérgezi meg a munkahelyi légkört, ez szüli a társadalmi bajokat. Nincsenek jó magatartási minták. Jó példák, példaképek hiányában rosszakat választanak példaképnek az emberek. Rossz példát mutat a szülő, a tanár, a színészek, a politikusok, az orvosok, az értelmiségiek, a sportolok, a zenészek, a művészek. Rossz példát sugallnak a könyvek, a színdarabok, a rádió, a TV. Milyen tragédia, amikor rossz példát mutatnak a lelkészek is! így nem csodálkozhatunk, hogy ahol találnak eszményeiknek megfelelő embert, azt szívesen követik még akkor is, ha ez egy új vallási közösséghez történő csatlakozást jelenti is számukra.

…..K.i… 1SXn .. k.i l e h e t p é 1 d a. k_é p ?
A példaképek követése ugyancsak természetes magatartásmód, jogos emberi igény. Azonban nagyon nagy a felelőssége annak, aki példájával másokat befolyásol, és nagy az egyén felelőssége is abban, hogy kit tekint, kit követ példaképeként. Nagy tanítók, „guruk” népszerűsítése folyik korunkban. Vizsgáljuk meg azonban, hogy hova vezet példájuk követése. Hova vezet az út, amelyen előttünk járnak? Ha nem Istenhez, ha nem üdvösségre, akkor jaj azoknak akik mégis követik őket.

£Q „A vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mind a ketten verembe?” Lk.6,39.

Nagyon veszélyes rossz példaképet követni. Kit kövessen tehát a példára vágyó ember? Mit mond az írás?

03 „Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.” Jn.13,15.

Jézus Krisztusnak eme kijelentése aligha korlátozható az úrvacsorai lábmosás szertartására. Egész élete, földi tevékenysége az Isten szeretetének tükrözése, az ember iránti szeretet kifejezése volt. Ő a nagy példaképünk, aki maga az

£□ „út, az igazság és az élet” (Jn. 14,6.).£3 „Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek! Az én rendelkezéseimet kövessétek, az én törvényeimhez igazodjatok, és azokat teljesítsétek!” Ez.20,19.

A próféciák szerint ez volt Jézus Krisztus életprogramja is.

£Q „íme jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem, hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.” Zsolt.40,8-9.

£Q „Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg. Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.” És.42,2-4.

JÉZUS KRISZTUS A KERESZTÉNY EMBER IGAZI PÉLDAKÉPE. Makulátlan, tökéletes, hibátlan, akinek jelleme, szavai, tettei, minden megnyilatkozása azt mutatja, hogy milyen a „tökéletes” emberi magatartás, megnyilvánulás. Milyen a „tökéletes” Istenhez való viszony, Istennek élés, milyen a teljesen átadott, Istennek odaszánt élet. Péter apostol e tökéletes idea követésére szólítja fel a keresztényeket.

£Q „Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek:” Pt.I.2,21.

Érdekes, hogy Pál apostol így szól:

CQ „Kérlek tehát titeket: legyetek az én követőim.” Kor.I.4,16. Saját példáját állítja tehát elénk! Vajon hogyan érti ezt?

03 „Legyetek a követőim, mint én is követője vagyok a Krisztusnak.” Kor.1.11,1.

£□ „Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek. Fii.3,17.

Tehát Pált követve is Krisztust követjük. Annyiban kövessük őt, amennyiben ő Krisztust követi. Amint számára Krisztus volt a példa, úgy számunkra is O legyen. Figyelemre méltó, hogy e példakövetés nem korlátozódik csupán az apostolok személyére vagy az apostoli kor hívőire.

£0 „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” Zsid.13,7.

Jogos elvárás lehet tehát, hogy a keresztény egyház vezetői életükkel és hitükkel ugyancsak Krisztus követésére mutassanak példát.

03 „… kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket.” Zsid.6,12.

3

Legyetek követőim: Szó szerint: Legyetek együttkövetőim, vagyis akik vele együtt követik Jézust.” ((Ref. ford. magyarázó megjegyzése)

Minden üdvösség útján haladó hívő példaként állhat az emberek előtt, hiszen életpéldájával Krisztust kell hogy tükrözze mások felé. Az ilyen embereknek lehet, szabad lábnyomába lépni, hiszen Krisztus útján haladnak a menny felé.

Fentiekből világosan következik, hogy minden igaz keresztény példakép lehet az Istent nem ismerő emberek számára, hiszen ők Krisztus bemutatói, példájának követői. Milyen magasztos kiváltság, milyen nagy felelősség.

£Q „Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között: ezeknek a halál illata halálra, azoknak az élet illata életre. De ki alkalmas erre?” Kor.II.2,15.

„Ki alkalmas erre?” Aggódó félelemmel ismételhetjük ezeket a szavakat. Reménységünket csupán Isten kegyelmére alapozhatjuk. Erre építettek az apostolok, és minden krisztuskövető is.

£Q „találtassam Ő benne, mint a kinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján:” Fii.3,9. „Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus. Atyámfiai, én önmagamról nem gondolom, hogy már elértem volna: De egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára. Valakik annakokáért tökéletesek vagyunk, ilyen értelemben legyünk” Fil.3,12-15.

Igyekezetünk, törekvéseink iránya, az Isten útján való haladásunk a döntő. Erőtlenségeinkben Jézus Krisztus együttérzése, megbocsátó szeretete, golgotai áldozatából adódó kegyelme, lehet reménységünk.

£Q Ha pedig a világosságban járunk, amint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincsen mi bennünk. Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is. Jn.1.1,8- Jn.2,1-2.

Lehet-e követendő példa az, aki szolgálatát nem hivatásként, hanem a megélhetési források egyikeként látja el?

.?..-….H.Í.ya.t á _s__ v a g y s zak ma? Xmunka]dő).. A lelkigondozói munkát lehet képzett szakemberként, lelkészként szakmaszerűen ellátni, és lehet a prédikátori szolgálatot élethivatásnak tekinteni.

Sok értékes, fontos szakma van a világban, amire mindenki rászorul, aminek mindenki hasznát veszi, ami hozzátartozik az élethez. Mindenki megbecsülést érdemel, aki szakmabeli teendőit becsületesen végzi.

Vannak azonban olyan munkaterületek, amelyek többet jelentenek mint egy-egy szakma, amelyen belül a munkát el lehet látni a napi 8 órai munkaidőben. Lehet valaki jó szakember napi 8 órában. Ámde vannak akik tevékenységüket, munkájukat élethivatásnak tekintik, és nem úgy vannak vele, hogy ledolgozom a napi néhány órai munkaidőmet, s azután élem a privát életemet, hanem egész életüket hivatásuknak rendelik alá, s abban találják örömüket, életcéljukat, hogy ellássák hivatásbeli teendőiket. A szakmákkal szemben általában hivatásnak tekintjük az orvosok, tanárok, rendőrnyomozók, színészek, művészek, lelkészek tevékenységét.

(Tragikus jelenség, hogy manapság olyan emberek, akik valamikor tevékenységüket hivatásszerűen gyakorolták, ma az igazi hivatás-gyakorlást „munkamániásságnak” minősítik, s ragaszkodnak ahhoz, hogy ők is csak 8 órát dolgozó szakemberek legyenek. Munkájukhoz való ilyetén viszonyulásuk azután meg is látszik a betegek, az iskolák, a közbiztonság, a művészetek a gyülekezetek állapotán!) Néhány példát hozok hivatásuknak élő emberekről:

Rubik Ernő – feltaláló
„Nyilván nem nyolc órában végzi a munkáját. Mikor pihen?
Mindig és soha. Számomra a cselekvés a legpihentetőbb állapot.
Soha nem érzi rabságnak ezt az állandó készenlétet?
Nem. Engem a semmittevés fáraszt. Vagy a monotónia. Az riasztana. Mondok egy hasonlatot. A kőtörés ugye fárasztó művelet? De ha a kőből létrehozunk valamit, mondjuk egy szobrot… A szobrász abba se tudja hagyni a munkáját, annyira nem érzi a fáradtságot. Csak az értelmetlen cselekvés válhat monotonná, s így fárasztóvá is.”
Rubik Ernővel való beszélgetés. Családi lap 1987. aug.

Rodolfó – bűvész
„Miközben hallgattalak, állandóan motoszkált bennem a következő kérdés: Miért dolgoztál ennyit? Hiszen a bűvészkedés a napi négyórás gyakorlással és a föllépésekkel teljes embert kíván, te meg ezen kívül tanítottál, publikáltál, bűvésztáskákat terveztél, bűvész receptkönyveket írtál, sőt még színészeket is tanítottál.
Valóban soknak tűnik, de én nem éreztem annak! És hazudnék, ha azt mondanám, hogy csak a pénzért csináltam. A pénzért is, de tényleg nem ez volt a lényeg, hiszen egyetlen külföldi vendégszereplés gázsija sokszorosan több egy tévésorozat vagy egy könyv hazai honoráriumánál. Tehát, ha sok pénzt akartam volna keresni, hajszoltam volna a külföldi szerződéseket. De én sohasem hajszoltam semmit! Még kedvező ajánlatokról is lemondtam egy-egy könyvírás vagy tévésorozat kedvéért…
De még nem válaszoltál a kérdésemre.
Hát jó! Nekem a bűvészkedés nemcsak a hivatásom, hanem a hobbim is! A föllépések és a gyakorlás nem kötötték le a teljes energiámat, nekem kellett még valami mást is csinálnom, de ennek a másnak is a bűvészeihez kellett kapcsolódnia. Talán én vagyok az a szerencsés ember, aki egész életében azt csinálta, amit szeret. Azért ambicionáltam ezt a „tanári” tevékenységet ugyanolyan lelkesedéssel, mint a bűvészkedést.”
Rodolfó: Vigyázat, most nem csalok 216. old.

Kereszténynek lenni nem napi X órai készenlétet jelent, hanem egész életünket betölti, uralja a keresztény életelvek gyakorlása. Ehhez hasonlítható a hivatásuknak elkötelezett emberek hivatásszeretete. Jogos elvárás lehet a prédikátorok irányában is, hogy szolgálatukat ne jó szakemberként mint foglalkozást gyakorolják, hanem hivatásként éljék meg.

4. A rossz vezetők hibáiról

. A. _ h j v. ő k.. k i s_ k o r ú _s ágban…t a r t _á s. a
„A törvény iskoláját is azért járjuk, hogy ránevelődjünk a hitbeli nagykorúságra, a Krisztusban való életre.

Nem követjük-e el egyházi szolgálatunkban azt a hibát, hogy kiskorúságban próbáljuk tartani a híveket, csak azért, mert félünk a nagykorúságra jutottak megnövekedett lelki igényeitől?

Természetesen, ezt az ösztönös félelmet magunk előtt sem szoktuk bevallani.”

Református Jubileumi Kommentár Gal.3,23.24-hez.

… T á v q _l _ s á £ t a r t á s
Amikor a „lelkész” (vagy vezető) nem hittestvére, hanem felettese híveinek vagy „alárendeltjeinek”. Önteltsége méltóságteljes fellépésben, külsőségek betartatásában, tekintélye hiú megóvásában nyilvánul meg. Ez a jellemhibája elszigetelődéséhez vezet.

K örnj..?..?. ete ..„.m e.£v.á 1 o.g at ás. a Nem tűri a kritikát, nem fogad el tanácsokat, nem ismeri el a korrekciók jogosságát, így környezete elvtelen, szolgalelkű talpnyalókból áll, akik hódolva kiszolgálják hivataluk megtartása érdekében.

4 _ _ _U r a 1 k o d.i.k

és nem vezet. Kinyilatkoztat megbeszélések helyett. „Több szem többet lát” – mondja a közmondás. „Tanácsot kérve vesd latra terveidet,” – tanítja a Biblia. A rossz vezető mindent jobban tud mint más, tehát nem látja szükségét annak, hogy terveit másokkal megbeszélje. Ha esetleg megbeszélést tart, annak sincs jelentősége, hiszen úgyis azt valósítja meg amit ő akar, s nem azt amit mások érvként előtártak.

Amikor a hívők – balgatag módon – maguk szolgáltatják ki magukat az elnyomásnak, Isten őszinte gyermekei elutasítják maguktól ezt a kísértést. Ennek szép példáját láthatjuk az alábbi igehelyen:

ÉQ „És mondának az Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te fiad és a te fiadnak fia, mert … És monda nékik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek! Bír.8,22.23.

A hatalmaskodás, Isten helyetti uralkodás, idegen Isten őszinte gyermekeitől.

.?„•… H am.i.s…h.e.l.y.z e t.k_ép__e..v an

Mivel nem hallgat meg és nem tűr kritikát, ezért nincs igazi valóságképe. Sokkal jobbnak látja az irányítása alatt álló intézmény állapotát, mint amilyen az a valóságban, de környezetében nem tűr és nem tűrt meg olyanokat, akik a valóságra rádöbbenthetnék.

£-•…E.g.é.s_z s.é.g.t e. 1 e.n ü l..k o.n.z.e r Y_a t.í v_

„A tehetségtelen középszerűség mindig konzervatív. Az újat hozó tehetségben ellenséget lát, aki az ő létét veszélyezteti. Ezért gondosan ügyel arra, hogy elnyomja a tehetséget, és csak nálánál gyengébb

képességű embereket enged érvényesülni. A folyamat azonban – ha tömeges jelenséggé válik – a társadalmilag igen káros negatív kiválasztódás (a kontraszelekció) láncreakcióját indíthatja el.”

(dr. Popper Péter: Az alkotó ember. Élet és tudomány 1988. V. 6.

S.-….Ö n. é r.d e.k _ei_ _t___s z o l.g á.lj.a.

> „Azt hangoztatják, hogy a régi vezetők nem voltak eléggé képzettek. Bár ez igaz, de volt áldozatkész önzetlen, becsületes, harcos szívük, amit a mostaniak pótolni igyekeznek képzettségükkel, ami csak arra jó, hogy önérdeküket szolgálják. Szívesebben látnék kevésbé képzetteket a vezetésben, ha az párosulna szívvel, igazságszeretettel, széles látókörrel, és nem fölényes hatalomérzettel és önzéssel.

Hogyan lehet bizalom olyan vezetésben, akik tönkre tenni igyekeznek olyan személyeket, akik akkor álltak ki az igazságért, amikor életük kockáztatásával járt, és akik kitaposták azt az utat, amelyen most kényelmesen haladnak a kivívott eredmény tönkretételére?”

Mráz András 1965.

h.;…A.z _.I s t enn e_k__t_ets_ z Ő…1 .el kü_l_ej__.h i..ány a..

„Kerestem, hogy a lélek alázatosságát lássam, melyet úgy kell felölteniük prédikátorainknak, mint egy számukra megfelelő öltözetet – de nem láttam ilyesmit.

Körülnéztem, hogy lássam a lelkekért érzett mélységes szeretetet, melyet a Mester parancsa szerint bíniuk kellene – de hiányzott az.

Figyeltem, hogy halljam a könnyhullatással és a lélek fájdalmával mondott komoly imákat – saját családjaik, megtéretlen tagjaikért, és a gyülekezetekért – de nem hallottam olyanokat.

Hallgatóztam, hogy a Szentlélek megnyilvánulása által tett felhívásokat hallhassam, de ezek is hiányoztak.

Figyeltem, hogy lássam a teherhordozókat, akiknek ilyen időben

amilyen e mostani is – sírniuk kellene az oltár és a tornác között mondván:
GQD Légy kegyelmes óh Uram, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet …” Jóel2,17.

de nem hallottam ilyen forró imákat.
Csak kevés komoly és alázatos lélek kereste az Urat. Míg egyesek a mázsás teher alatt roskadoztak, addig a prédikátorok nagyobb részének nem volt több fogalmuk munkájuk szentségéről – mint egy gyermeknek.”

E. G. White: Biz. t. V. 165-166. old.

IV. VEZETŐK ÉS BEOSZTOTTAK 1. Kapcsolatok

„Isten kegyelmi ajándékát hamisan alkalmazzuk, ha nincs bennünk megértés a megtévedt ember iránt, s ha a hatalom, amely számunkra adatott, másokkal szembeni, haszontalan harcálláspontok kialakításában és fenntartásában emésztődik fel. A testvérek közötti szeretetegység,

egyetértés a Lélek munkájának egyik első jele. Ahol ez a testvéri egyetértés hiányzik, nem teremhet valódi lelki gyümölcs Isten országa számára.

Aki tisztséget tölt be, szükségszerűen rá van utalva arra, hogy a döntéseket másokkal is megbeszélje, s velük is, értük is imádkozzon, véleményüket, valamint ítéletüket megismerje, s mindezek mellett őket magasabbra becsülje, mint önmagát. Szüksége van testvérei iránt a szeretet különösen nagy mértékére, az alázatosságra és az önmegtagadásra.

Az sem helyes, hogy valaki tisztségek után tolakodjon. Ahol a kegyelmi ajándék jelen van, ott jelen vannak olyanok is, akik megfelelő lelki ítélettel rendelkeznek, hogy felismerjék ezt az ajándékot.

Ez nemcsak akkor érvényes, amikor valaki először kap megbízatást egy tisztség betöltésére. Az elhívatás után is másoknak kell átengedni annak megítélését, hogy az elhívott személy megfelelt-e a várakozásoknak.

Senki se ragaszkodjon úgy egy tisztséghez, hogy tőle azt – ha már nem bizonyul azon a helyen Istentől áldottnak – ne lehessen elvenni. Legyen lehetséges a leváltás!

Mind a politikai, mind a lelki diktatúra lényege abban áll, hogy amennyiben egy diktátort hatalomra kerül, a hatalmát – amíg csak él – foggal-körömmel védelmezni fogja, és sohasem adja ki önként a kezéből. … Senki ne gondolja közülünk, hogy a lelki tisztségek ugyanolyan hatalommal vannak felruházva, mint a világi tisztségek, s esetükben csak a használt eszközök mások. Barátságos mosollyal is lehet kemény erőszakot gyakorolni.

A gyülekezetben a tisztség is, a felelősség is Istentől ered. Nemcsak az képviseli Isten akaratát, aki az adott tisztséget kapta, hanem a többiek is, akik felelősséget viselnek a szolgálat ráruházásáért. Felhatalmazást kaptak arra, hogy a vezető mellett állva, továbbra is segítsék őt a helyes út követésében.

A gyakorlati életben úgy lenne illendő, hogy amikor a megbízatás ideje lejárt, vagy amikor valaki már nem képes a tisztséget – bármilyen okból – jól betölteni, váltsák le tisztségéről. …

Minden újonnan betöltött tisztségnél Isten akaratát keresve, előítélet nélkül kell mérlegelni azt, hogy ki az, aki a legalkalmasabb, aki mindenekelőtt szóba jöhet. A gyülekezetben a tisztségek nem örökölhetők, nem ruházhatók át másokra az addigi tulajdonosok tetszése szerint. Teljes egészében isten kezébe kell minden tisztséget visszatenni. Tisztségre, vezetői pozícióra, befolyásra és minden ehhez hasonlóra érvényes, hogy nem tekinthetjük azokat sajátunknak. Sohasem szabad egy tisztségért kopogtatni, vagy azzal kapcsolatosan egy követelést érvényre juttatni. Adott esetben keserűség, ellenséges érzület nélkül legyünk készek vidám szívvel más kezébe áthelyezni »megszokott« tisztségünket. Végül is egy keresztény számára sohasem jár le az Úrért való munkálkodás szolgálata, még akkor sem, ha az egyik vagy másik feladat az adott szolgálati keretek között be is fejeződött. …

Azok a vezetők a legalkalmasabbak a gyülekezet számára, akik alapjában véve legszívesebben a legutolsó padban ülnének, és sohasemakarnának előtérben állni. …

Fogékonyaknak kell lennünk a bírálatra. Aki nem képes a bírálatot elhordozni, azt nem szabad semmilyen tisztséggel megbízni. Aki nem fogékony a bírálatokra, az saját megbízatását már eljátszotta: Istennek alázatos szolgákra van szüksége, akik hajlandók talentumaikat a Szentlélek vezetése alatt a testvérekkel egyetértésben használni. …”

Dr. Bodo Volkmann: Diktatúra v. demokrácia? 97/5./27-30.

Helyes vezetői magatartás
„Nyilatkozik az új főkapitány-helyettes

Ismereteim szerint önt következetességéért is kedvelik munkatársai. Olyan vezetői stílust képvisel, amely nagyfokú önállóságot ad a beosztottaknak, mégis bármikor számíthatnak segítségére is. De hogyan lesz ezután, amikor a főváros teljes bűnügyi helyzetéért fog felelni?
Nekem mindig is olyan vezetőim voltak, akik hagytak dolgozni. Az a vezető, aki állandóan a munkatársa sarkában liheg, előbb-utóbb a saját csapdájába esik. Hiszen az örökös molesztálás a másik munkájának lebecsülését is jelenti. Alapelvem, hogy a teljes önállóság párosuljon a teljes felelősséggel, s mindenki érezze tevékenysége értékét. A vezető akkor lesz valóságos vezető a beosztottak szemében, ha érzik, olyan emberrel van dolguk, aki nem helyettük végzi el a munkát, hanem folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, értékeli tevékenységüket. Sajnos, ma még az állomány jelentős része igényli, hogy fogják a kezét. Hiszem, hogy egy-másfél év múlva többen fogják tudni, mit is jelent önállóan – vezetői noszogatás nélkül -, de teljes felelősséggel dolgozni.”
Magyar Rendőr 1989. XII. 23.

A jó vezető tudja hogy mikor kell segítségként jelen lennie, s ugyanakkor tudja azt is, hogy jelenléte meddig jelent segítséget, és mikor kell visszavonulnia annak érdekében, hogy tanítványai, beosztottjai kibontakozhassanak, érvényesíthessék képességeiket.

Hogy egy-egy vezető jó vezető vagy rossz vezető, az könnyen felmérhető abból is, hogy beosztottai távollétének (szabadságon-, betegállományban létének) örülnek, vagy jelenlétének. A jó vezető jelenléte ugyanis biztonságérzetet ad a beosztottaknak, mivel tudják, hogy problémás helyzetekben számíthatnak segítségére.

A rossz vezető jelenléte azonban sokkolja a beosztottakat, s mivel rossz légkört, feszültséget, stressz állapotot teremt, nemcsak a beosztottak hangulatát rontja, hanem a munka hatékonyságát is csökkenti.

Nagyon érdekes az alábbi megállapítás, amely arra mutat rá, hogy a jó vezető azt is tudja, mikor érettek arra alárendeltjei, hogy már saját lábukon is meg tudjanak állni, s ne szoruljanak rá jelenlétére.

„Milyen gyakran teszi tönkre tanítványait az ember azzal, hogy mindig velük marad! Amikor embereket kiképeznek, vezetőjüknek el kell hagynia őket, mert csak a távollétében fejlődhetnek. Nagy fa árnyékában nem fejlődik a növény.”

(Válogatás 1997. jún. 130. old.)

Okos és nem okos vezetők „Szép lehetsz …
Figyelemreméltó cikket olvastam a Népszabadságban a hamis tapintatról: vannak, akik nem élnek demokratikus jogaikkal, nem merik a

véleményüket elmondani, mert nem akarnak kellemetlenkedni a főnökeiknek vagy más vezetőiknek, akik az adott ügyben előzően már kifejtették álláspontjukat.

A cikkben felvetett számos példa arra mutat, hogy még napjainkban is bonyolult az őszinte véleménynyilvánítás kérdése. Nemcsak arról van szó, hogy egyesek óvakodnak közérdekű vállalati vagy más jellegű kérdésekben állást foglalni, hanem arról is, hogy egyes vezetők a véleményüktől eltérő állásfoglalásukért megneheztelnek a beosztottakra. Egyetlen mondatban így foglalja ezt össze az említett cikk:

»Nem igaz, hogy a környezet véleménynyilvánítása sérti a vezető hivatali és emberi méltóságát, viszont a dolgozó emberek méltóságát sérti az, ha az önhittség rossz légkörének kényszere alatt el kell hallgatniuk segítő véleményüket. „«

Már régóta tollamra kívánkozik, hogy elmondjam szerény véleményemet az okos és a nem okos vezetőről, légyen az a vezető ipari vagy kereskedelmi vállalat, téesz vagy bárminemű intézmény élén. Ennél jobb alkalmat aligha találhattam volna.

Az okos vezető maga köré gyűjti a legtehetségesebb és a legjobban képzett, szakmájukhoz értő munkatársakat. Meghallgatja őket, a véleményüket kéri, és kitörő örömmel fogadja, hogyha minél több munkatársa olyan javaslattal áll elő, ami segítséget nyújt a napirenden lévő feladatok jobb megoldásához. Még akkor is, ha az értékes gondolat, javaslat nem neki jutott az eszébe!

Az okos vezető örül, ha munkatársai legalább annyira képzettek, mint ő, sőt egyenesen büszke arra, ha akad, aki nála többet tud, vagy bizonyos szakkérdésekben felkészültebb.

Az okos vezető az ilyen munkatársakat jutalmazza, előlépteti, és bizonyosan számíthat arra, hogy nem válnak belőlük fejbólintó Jánosok, és nem az »önhittség rossz légkörének kényszere alatt« teszik meg javaslataikat: önállóan és szabadon gondolkoznak, és tévedni is mernek.

Az okos vezetőnek, a vezetés minden szintjén hasonlóképpen okos vezetői garnitúrája alakul ki, és annak minden tagja ugyancsak jól választja ki azokat a beosztottakat, akik munkájuk jó elvégzésére a legmegfelelőbbek és így tovább.

Milyen a nem okos vezető? A nem okos vezető éppen ellenkezője az okos vezetőnek. Tehát maga köré gyűjti a legtehetségtelenebb és a legkevésbé képzett, a szakmájukhoz nem értő munkatársakat. Legszívesebben meg sem hallgatja őket és nem kéri a véleményüket. Egyáltalán nem örül annak, h. ha egyik-másik munkatársa jó és helyes segítő javaslattal áll elő, mert ez a javaslat nem neki jutott az eszébe.

A nem okos vezető örül, ha munkatársai korántsem olyan képzettek, mint ő. Aki pedig hozzászólásaival és javaslataival elárulja, hogy nála többet tud, akkor az előkészítőbe kerül, mert nála bárki szép lehet, de okos nem. így mindig ő lehet a legokosabb.

A nem okos vezető az előkészítőbe került munkatársát előkészíti arra, hogy vagy más vállalathoz passzolja, vagy fejbólintó-jánosként ott maradhat, de ne üsse bele az orrát mindenbe. Ha ez a munkatársa mégi

smegszólal, akkor nyilvánvaló, hogy »az önhittség légkörének kényszere alatt« teszi meg javaslatait.

A nem okos vezetőnek a vezetés minden szintjén hasonlóképpen nem okos vezető garnitúrája alakul ki, és annak minden tagja ugyanilyen mércével választja meg a beosztottakat és így tovább.

Vagyishogy: minden főnök olyan munkatársakat kap, amilyeneket megérdemel.”

(Földes György Ludas Matyi 1972. jan. 27. 4. old.)

4. Tekintély

Sokan szeretnének tekintélyre szert tenni, vagy a hivatalukkal járó tekintélyt megőrizni. Az igazi tekintélyt azonban nem megörökölni, kierőszakolni kell. Azt az emberek tudatosan és szabadon adják meg annak, aki arra – szolgáló lelkületével, szeretetével – méltóvá válik.

Jellegzetes példát szolgáltat erre a mesterséges tekintélyszerzésre az alábbi

példa:

a gigantikus méretű Közép-brazíliai Unió elnöke kétszer is ír nekem ugyanarról a témáról, akkor az egyértelműen nagyon fontos. Ha ez a kétszer is megírt témakör a lelkészek iránt kifejezett elismerésről szól, akkor tudható, hogy az ügy mindannyiunk számára egyértelműen fontos. Sőt, a téma jelentőségteljessége arra késztet bennünket, hogy egyidőben közöljük ezt a cikket a Lelkészek lapjában (Ministry), a Presbiterek lapjában (Elders Digest), valamint a Lelkészfeleségek lapjában (Sheperdess Journal), amelyhez azzal a személyes felhívással csatlakozom, hogy minden gyülekezeti vén másolja le és juttasson el egy- egy példányt a cikkből minden gyülekezeti tisztségviselő részére.

Miért fejezzük ki elismerésünket a lelkészek felé? Figyeljük meg,

4

mit parancsol a Biblia: , „Kérünk továbbá titeket atyámfiai, hogy becsüljétek azokat, akik fáradoznak közöttetek, és elöljáróitok az Úrban, és intenek titeket, és az ő munkájukért viseltessetek irántuk megkülönböztetett szeretettel. Egymással békességben éljetek” Thess.1.5,12-13. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket” (Zsid.13,7).

Adventhírnök 2003/12. 13. old.

Sajnos, egyre több – tiszteletre igényt tartó – lelkész van, akinek sem élete, sem élete vége nem olyan, hogy pozitív értékek, benyomások birtokába juthatna az, aki arra „figyelmez”.

Az önkritikát nem gyakorló, hibáit beismerni nem akaró lelkészeknek eligazításul, bátorításul az alábbi tanácsokat adja E. G. White tn.

Nagyot tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a bűnvallomás megfosztja őket méltóságuktól és gyengíti az embertársaikra gyakorolt befolyásukat. E hibás elgondoláshoz ragaszkodva sokan, noha látják vétkeiket, mégsem vallják meg azokat, s inkább figyelmen kívül hagyják

Jellemző a megfogalmazás stílusa: A cikk szerint parancsol a hívőknek a Biblia, valójában pedig a Bibliában kéri atyjafiait az apostol! Ez a stiláris sajátosság jellemzi a „lelkészek” és „tagok” viszonyát napjainkban! A meg nem érdemelt tiszteletet igyekeznek kikövetelni maguknak

!a másoknak okozott rosszat. Ezzel megkeserítik saját életüket és mások életét is beárnyékolják. Nem fogja bántani a méltóságod, ha megvallod bűneidet. Nincs szükség az efféle álméltóságra. Ess a sziklára és törj össze, és Krisztus valódi, mennyei méltóságot ad neked. Büszkeség, önbecsülés vagy önigazultság senkit ne válasszon el a bűnvallomástól, hogy ne veszítse el az ígéretet, mely szerint: „Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.” (Péld.28,13.)

(Szemelvények E. G. White írásaiból Krisztus és a tantételek 3 01. old.)

A világi és egyházi hatalmasságok évszázadokon át követelték alattvalóik tiszteletét arra hivatkozva, hogy hatalmukat Isten megbízásából gyakorolják, és aki ellenük lázad, az Isten ellen lázad. Ennek a kérdésnek a tanulmányozása külön tanulmányt igényelne, most csak röviden annyit állapítsunk meg az Ige alapján, hogy:

V. VEZETŐK. NEMCSAK ISTENTŐL LEHETNEK

£□ Akkor majd panaszkodtok királyotok miatt, akit magatoknak választottatok, de akkor már nem válaszol az ÚR. Sám.I.8,18.

03 Királyt választottak, de nélkülem, és vezért, akit nem ismerek el. Hós.8,4. (Protestáns fordítás)

„Tudomásul kell vennünk azt is, hogy az egyházi szolgálatokra, Isten népe sorsának alakítására nemcsak Isten választott, elhívott, szent életű emberei tartanak igényt. Sátán megfelelő időben és megfelelő módon csempészi be eszközeit. Amikor azután már látható, érezhető az általuk végzett »szolgálat« mibenléte, akkor ilyen álkegyes indokkal próbálja meg az ébredezők szemét befogni: »Isten népének sorsajó kezekben van. Nem kell emberekre nézni. Nem a mi feladatunk, hogy megtartsuk az Isten ládáját, ha az kimozdult a helyéről. Hagyjátok, hadd nőjenek együtt az aratásig …«

Ugye, ismerősek ezek a mondatok?”

(Makra Jenő: Mit csinálsz itt Tóbiás? Szövétnek 1998/3. 2. old.)

Vannak önmaguk választotta vezetők, akik mesterkedéseikkel ráerőltetik magukat a népre:

£9 Abímelek, Jerubbaal fia elment Sikembe anyja testvéreihez, és így szólt hozzájuk, meg az egész nemzetséghez, amelyhez anyja családja tartozott: Beszéljetek így Sikem polgárainak a füle hallatára: Mi jobb nektek? Az, ha hetven férfi uralkodik rajtatok, mármint Jerubbaal fiai, vagy az, ha egy ember uralkodik rajtatok? Bír.8,1-2.

Ervelése eredményes volt. Meggyőzte hallgatóit arról, hogy ő az akire a népnek okvetlen szüksége van. Ezután agitációjával megnyert hívei

£Q Adtak neki hetven ezüstöt a Baal-Berít templomából, Abímelek pedig ezen haszontalan és hitvány embereket bérelt fel, hogy kövessék őt.” Bír.9,4.

Pénz és hatalom birtokában tovább lépett gonosz tervei megvalósításában:

£Q Majd elment apja házához Ofrába, és meggyilkolta testvéreit, Jerubbaal fiait, hetven férfit egy kövön.

Ne higgyük, hogy ezek a módszerek évezredek múltán nem fenyegetnek veszélyeikkel bennünket is! A világban és az egyházban is tanúi lehettünk már annak, hogy emberek tisztességtelen, körmönfont módszerekkel pénz és hatalom birtokába jutottak, s ez eszközöket bírva leigázták, elnyomták azokat, akik fölött hatalomra tettek szert.

Bekövetkezhet az a szomorú állapot akár egy ország, akár egy egyház életében, amikor a lakók vagy egyháztagok érdektelenné válnak, közömbössé lesznek azt illetően, hogy kik lesznek vezetőik. Csalódásaik, kiábrándultságuk a közösségtől való elfordulásra, befelé-fordulásra, maguknak élésre készteti őket. Ha már jót nem remélhetnek, akkor nem érdekli őket az egész.

Ezért nagy a felelőssége azoknak, akik választások alkalmával meghatározói lehetnek annak, hogy ki vegye kezébe az ország vagy az egyház irányítását.

VI. FÜGGELÉKKÉNT: MEGJEGYZÉSEK. SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK

1. Melléklet

S.z a v.ad …e.l ár u 1.. t. é.g.e.d

Kakukk, hogy a madarak az ő érkezésekor is úgy megijedjenek, meglapuljanak,

hódoljanak, mint amikor tájékukra a Vércse repül, elleste annak röptét, s azontúl ugyanúgy vágott le közéjük, mint a Vércse. A Madarak ilyenkor egy-egy pillanatra csakugyan meghökkentek, meglapultak.

A Kakukknak igen tetszett az így aratott dicsőség, és efeletti örömében csakhamar elkezdett kakukkolni.

A lapuló Madarak ekkor, magukhoz térve, harsány nevetésbe törtek ki.

Mit nevettek rajtam hitványok – kiáltotta ekkor önérzetesen.
Hát csak azt nevetjük – felelik azok – hogy aki Vércse akar lenni, az ne csak repülni tanuljon meg vércse-módra, hanem tanuljon meg hallgatni is!
2. Melléklet

a… . „ A . B é k a fe 1 f u v a 1 k odottsága

eglátta az Ökröt a réten a Béka.

„Be hatalmas állat! – gondolta. De még ma, meglátjátok, növök én is ekkorára!” S elkezdte szívni a levegőt magába.

Az egész Békanép körülállta s nézte.

Hiába erőlködsz! – hagyd el már! – Elég, te! A Béka nagyot nyelt, s kidüllesztve gyomrát dühösen kérdezte: – Melyikünk nagyobb hát?
Az Ökör – felelték. A Béka pocakját még jobban felfújta, mint valami labdát.
No ki nagyobb? – nyögte nehéz szusszanással. S nyomban szét is repedt egy nagy pukkanással.

3. Melléklet

a ….. A k o n t á r

A z erdőn, ahol a Tücskök és Verebek akkor már javában énekeltek, egyszercsak \ megjelent a Pacsirta. És ami a fő, mindjárt énekelt is.

Nem tetszett ez a Verebeknek, Tücsköknek. Összedugták hát a fejüket, majd pedig bepanaszolták az ipartestületen, s jött a vizsgálat.

Fizet-e adót, van-e illetősége? Van-e a céh-mestertől engedélye?

Mivel pedig a szegény Pacsirtának mindez hiányzott, azon helyben kimondták rá, hogy kontár. Nyomban ki is tessékelték az erdőből.

Azóta él és dalol a mezőn, földeken, hál és fészkel a puszta földön, de mégcsak nem is ül fára a Pacsirta!

Igazuk volt. Mit is keresett volna ‘bejegyzett’ iparosok között egy hitvány ‘kontár’!?

Kinevezés
<L-…K_i n.e v.e z.é sj„.

gy Verebet kineveznek Sasnak, de nem válik be. Verébnek nem tehetik vissza, mert hiszen egyszer már Sas volt. Megteszik Bagolynak, vagy Kányának. Mert aki egyszer Sas volt…

Melléklet
?.-..A..Dorong.

e

lmentek a Fejszék a királyi Tölgyhöz az erdőn, hogy a Dorong ellen védelmét kérjék.

– Naphosszat dolgozunk, faragunk, hasogatjuk a tönköt, tuskót, a Dorong meg csak oda-odajön és üt-ver bennünket. … Sokszor akkorákat csap a fejünkre, hogy az ketté is reped … – panaszolják.

A Tölgy a kérdésen elgondolkozott, majd kisvártatva így szólt:

– Hát fiaim, én elhiszem, hogy kellemetlen, ha az embernek bizonyos Dorongok csak úgy a fejére ütögetnek, de ha igazságos akarok lenni, meg kell mondanom, hogy ennek azonban egyes-egyedül ti magatok vagytok az okai! Mert hiszen az a Husáng, amelyik most benneteket Dorongként fejbefejbe ver, éppen olyan jó kaszakapanyél is lehetne. Csakhogy amikor ti kaszakapanyelet faragtok, akkor mind csak a puháját, a görcsmentesét válogatjátok, mivel azt talán könnyebb kifaragni, s a keményebbjét,

görcsösebbjét pedig csak félretoljátok és otthagyjátok sorsukra. Nos, hát tanuljátok meg, hogy az ilyen félretolt és sorsukra hagyott Husángok előbb-utóbb mind Dorongokká lesznek és bizony oda-oda is vágnak, mégpedig annál keményebben és alaposabban, minél jobb és tartósabb kasza-kapanyél lett volna belőlük!

Idézet:
a.. K i. c s o d a a z.. a 1 kaim a s _?

„Ilyen rövid idő nem nyújt lehetőséget arra, hogy – minden körülményt figyelembe véve és mérlegelve -, a további tisztségekre olyan személyek kerüljenek jelölésre, akik

– ismerik az egyházi rendet és készek az együttmunkálkodásra, a közösség javára és Isten dicsőségére.”

Adventhírnök 2004. jan. febr. -i száma 5. old.

Valóban ezek azok a tulajdonságok, amelyek alkalmassá tesznek embereket Isten ügyének előbbrevitelére, Isten népe szolgálatára, a világban élő őszinte lelkek begyűjtésére?

Melléklet
.a.v..Nxí.l t__l _e y .él..-…A ..p.é.ld aké.p.e.kr ő.l.

Az ember alaptermészeténél fogva példaképeket keres, választ magának. Ez természetesen függ a kortól, amelyben az ember él, a környezetétől, neveltetésétől, és még sok egyében túl egyéni hajlamaitól is.

Főleg a gyerekek, a fiatalok személyiségfejlődésében meghatározó, hogy kik, milyen normák, eszmék hatnak rá, illetve késztetik követésre, utánzásra. Volt idő, amikor a történelem kiemelkedő alakjai voltak példaképek, és a játékban Hunyadi, Bornemissza Gergely, és vörössipkás honvéd akart lenni mindenki. Adott korban a legkisebb lurkó is fújta az aranycsapat összeállítását Grositstól Cziborig. Mini Papp Lacik, Keleti Ágnesek cipelték az iskolatáskát – akkor ugyanis a sportolók között találták meg legtöbben az ideált.

Ami soha nem változik: legelőször a szülők a minták: – amíg el nem rontják a róluk feltételezett jó képet, vagy a kamaszkor velejárójaként nem vált a csemete. Tanárok nagyon sokat tehetnek, hiszen az irodalom, történelem tanítása során segíthetnek a jó, nemes példák felismerésében. És maga a tanár milyen értéket képvisel a diák előtt? Például említem, hogy édesapám egy általános iskolai tanárával annak haláláig tartotta a kapcsolatot, mert még több mint ötven évvel később is hiteles példakép maradt a számára.

Nagy a felelőssége a könyveknek, újságoknak, rádió és TV-nek ezen a téren. Jókai, Mikszáth, Shakespeare, Zola írásaiban is találkozunk a bűnnel, igazságtalansággal, de soha nem az lesz a kívánatos. Nem azzal azonosulunk, nem annak drukkolunk. A „Valahol Európában”, az „Országúton” de Szabó István filmjeinek egész sora is megmutatja a mélységeket, de a néző a jó iránt elkötelezettebben jön ki a moziból.

Más a helyzet az utóbbi időkben. Ma is kell mindenkinek a példakép. Tudom, van aki ez ellen tiltakozik. Neki senki nem tekintély! Ő aztán igazán szuverén! Kérdem: nem korunk divatos, független, öntörvényű, anarchista beállítottságú figuráit utánozza?

Csak az nem mindegy, ki a példakép, mi a példa! Szörnyű volt hallani, hogy amikor az énekes bálvány tragikus lőfegyver balesetet szenvedett, rajongója a vonat alá ugrott. A világot megrázta, hogy egy diák vérfürdőt rendezett Erfurtban. A fiú holmija között egy együttes dalszövegének egy sorát találták: „öld meg szemét tanáraidat”.

Nem érnénk végére a felsorolásnak, ha a rossz példákat, alkalmatlan példaképeket taglalnánk. Némelyik együttes szövege nyíltan Sátánt dicsőítő, öngyilkosságra buzdító. A filmek sokasága propagálja a szennyet, és olyan rafináltan teszi, hogy a normálisan gondolkodó ember is – már ha nézi – azon kapja magát, hogy a rossz oldal pártján áll. Rettenetes Tv műsorok és pletykaújságok foglalkoznak a nemzetközi és magyar hírességek viselt dolgaival. Főleg azzal, hogy ki mikor kire cseréli le éppen aktuális párját, vagy milyen egyéb galádsággal csinál magának reklámot. És ezek az emberek a példaképek! Tőlük alél el a rajongók sokasága, hozzájuk akar hasonlítani. Miniszterekről, országvezetőkről, mérvadó politikusokról derül ki a hazugság, lopás, erkölcstelenség. Az egyházi személyek hoznak szégyent arra a névre, melyre hivatkoznak, hiszen egyesek szexuális bűnözők, mások gyűlölködők, uszítók, és van olyan is, aki „csak” hitetlen, istentelen. A szülők többségéről sem lehet sok jót mondani. Nem kifejezetten jó minta, ha anyuka a sokadik ideiglenes apukát hozza a házhoz, vagy az apa felrúgva a családot, új izgalmak után rohan. Arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy egyes pedagógusokat milyen teszt alapján minősítettek a pályára alkalmasnak.

Szeretném elmondani, hogy Isten Igéjében a fenti problémára is van tanács. Azt ajánlja, hogy hiteles mintákra figyeljünk. Az első században leírt apostoli útmutatás soha nem vesztett erejéből, érvényéből. Pál apostol, fiatal munkatársát, Timótheust inti:

£□ légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben, a tisztaságban. Tim.I.4,12. (Károli ford.)

Ugye nem azt ajánlja, hogy a kicsapongásban, macsó viselkedésben, extravaganciában járjon elől. Meggyőződésem, hogy a jó példa még ma is ragadós, kívánatos, követésre talál. Mint egykor a Thesszalonikában élő keresztények igaz élete is ilyen visszhangot váltott ki:

£Q Példává is lettetek minden hívő számára Macedóniában és Achájában.” Thess. 1.1,7. (Protestáns ford.)

Minden embernek kettős felelőssége van a vizsgált témában. Felelős vagyok azért, hogy milyen példaképet választok, kit szeretnék követni, kihez hasonlítani, és az is nagy felelősségem, hogy én milyen példa vagyok mások számára. Nagyon tanulságos megfigyelni, hogy az őskeresztény gyülekezet vezetői számára milyen utasítást ad a Szentírás:

tű Legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen; ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak.” Pt.I.5,2-3. (Protestáns ford.)

A két legnagyobb példaképről szeretnék még szót ejteni. Péter apostol első levele második fejezetében beszél az értünk szenvedett Krisztusról, a mindvégig szelíd, igaz magatartásáról és egyértelműen így fogalmaz:

£□ … példát hagyott rátok, hogy az Ő nyomdokait kövessétek.” Pt.I.2,21. (Protestáns ford.)Amivel pedig befejezem a nyílt levelet, az az Ige a lehető legjobb tanácsot adja. Az értelmes életünk, maradandó boldogságunk függ attól, hogy megfogadva a Biblia szavait, az ajánlott példaképet választjuk-e?

Éű Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek. Ef.5,1. (Károli ford.)

(Szabados György előadása a Civil Rádióban /URH 98 MHz/ 2002. máj. 18. 22 órakor)

8. Melléklet

a,. Jelszavak és tettek

nnakidején, amikor a nyájak vezért kerestek, erre az állásra a Ló is, az Ökör is pályázott. De a próbatételnél hoppon maradtak!

Mert míg ők ketten a vezény- és jelszavakon törték a fejüket amelyekkel majd a nyájukat ide-oda vezényelik, küldik, addig a Szamár, aki tudta, hogy akár egy szakajtónyi szónál és beszédnél is többet ér egyetlen példátadó lépés, tett, egyszerűen csak odaállt a nyáj elé és irányt választva, útnak eredt.

És a juhok – nemcsak akkor, de azóta is, – szó nélkül, engedelmesen követik. … Mert az életrevaló népeket nem vezényelgetni meg irányítgatni; küldözgetni, hanem élükre állva, egyszerűen vezetni kell!”

9. Melléklet

a.. A .2 ó .g _yf o_ r r. á s _

zonnal álljatok félre, engedjetek! Sietnem kell. Fent a földsivatag színén a szomjúságtól eltikkadt, ital híján pusztuló életeket akarom megitatni! – így könyörgött a mélyből feltörekvő forrás a feje felett elterpeszkedő mindenféle vaskos rétegnek.

– Törtetsz – felelik azok – hogy odafenn majd látogassanak, felkeressenek, hogy híred legyen. Hiúság az egész. Nem engedünk! És nem engedték.

Szegény forrásnak időtlen időkön át így kellett magát lankadatlan küzdelemmel, szent hivatásába vetett töretlen hittel, át meg átrágnia, hogy végre valahogy kerülő és úttalan utakon levegőhöz jusson, és a szomjazó sivatagi élet rendelkezésére, lehessen belőle forrás.

Viszont immár nem egyszerű, hanem éppen a sok össze-vissza, át meg átjárt földrétegből magába szedett gyógyerők folytán – csakugyan látogatott GYÓGYFORRÁS lett.

Lám, éppen azok révén lett nagyobbá, értékesebbé, hallhatatlanná, akik egykor sajnálták, irigyelték tőle talán még a csupasz életét is.

10. Melléklet:

a.. A.. _p_ _a jd .. .p .r é d i k á c iója.önm a gL á h o z

Milyen legyen a lelkipásztor? Ha kell, utolsó, első másszor. Mint egy király, olyan előkelő, S oly egyszerű, mint egy földművelő.

Oly hős, ki önmagát legyőzte, Legyőzött, kit az Úr tört össze. Kegyes és tiszta éltű szent, Bűnös, ki bocsánatot nyert.

Ki úr önmaga fölött,

r

Es szolga a kicsik között. Nagyok előtt ki nem hajt térdet, De felemeli a gyengéket. Tanítvány Mesterével szemben, Vezér a lelki küzdelemben. Koldus, ki ott könyörg a porban, Követ, sok drágakincset szórva. Erős csatázó hadak élén, Gyöngéd, betegnek ágya szélén. Mélyenlátó mint egy öreg, Bizalmas mint egy kis gyerek. Ki bár nagy cél felé repül, Minden kicsinyt is megbecsül. A szenvedést is jól ismerve, Örömre mindig kész a lelke. Világos elme, tiszta ész, Mit mond, azért helytállni kész. Igaz békességnek szerzője: Tétlen közönynek üldözője. Mozdíthatatlan minden jóban.

r

Oh, bár ilyen lennék valóban!

Verwerd Dietrich Ford: Vargha Gyuláné

11. Melléklet

a…A z., u r a 1 k o d á s. t i _t k a

ivatalvezető lett a Szamár. És mint ilyen, mindig csak a majmot léptette elő, |—F Rókát soha.

– Dehát miért nem? – kérdezték őt fiai. Hisz’ jóformán minden eszmét, amit megvalósítasz és aminek a népszerűségedet köszönheted, tőle kaptál, tudjuk,

látjuk.

– Hohó, fiaim! Azokat, akik nekünk eszméket hoznak, sohase szabad előre engednünk, hanem legfeljebb azokat, akik ezen eszméket tőlünk átvéve, utasításunk szerint szigorú pontossággal megvalósítják. Ez éppen az uralkodás titka. Mert hiszen, ha a Rókákat előre engednők, mit gondoltok, lenne-e szükség egyáltalán Szamarakra?”

12. Melléklet

a……0 s. z i n te. _be. s _z é_ d

A

bogárfej edelem ragyogó palástú udvarnagyának, Rózsacincér uram _ őnagyságának sehogy se fért a bögyibe, hogy míg ő ragyogni legfeljebb a Nap fényében ha tud, addig a Jánosbogárkának önön fénye van, amivel éjjel is járhat.

Nem gondolnád-e, – szólott éppen ezért néki, jóakaratot színlelve -, hogy mécsecskéd villogtatását a Nagyok majd fitogtatásnak, tüntetésnek magyarázzák, s megneheztelnek érte? Elöljáróinkon ne tegyünk túl semmiben, ha csak lehet, mert az rossz vért szül…
Jánosbogárkánk azonban átlátott a szitán, ezért így válaszolt:

Jól tudom, hogy maguknál különbet az úgynevezett nagyok semmiben sem tudnak elviselni, vagy legalábbis ritka jut közülük akkora magasságig; azonban úgy vélem: Isten amit ád, azért adja, hogy éljünk vele. Aki tehát ezt cselekszi /tehetségével él/ csupán kötelességét teljesíti, amit tőle igazi Nagyok rossznéven nem is vesznek.
Az úgynevezett nagyok pedig ne irigykedjenek a „kisebbek” tehetségére – az irigység igazán nem a nagyság jele – hanem igyekezzenek inkább azoknál jelesebbekké lenni, és azokénál nagyobb fényt is vetni. Ha tudnak!

13. Melléklet

A.. v_i_d ám s á_g__ t.i t k a.

A

Hegyi Nagy Akácos Erdő egyik völgyében, az ősi bálványfa százágú koronája . között vidáman élte életét sok-sok madárcsalád. Egyik napon előkelő lakó jött a fára. A madarak királyának: a felséges Sasnak képviseletét jött ellátni, s mint a Sas népjóléti minisztere mutatkozott be a méltóságteljes megjelenésű Karvaly. Hamar összeállította udvartartását.

A Szajkót kulturális ügyintézővé tette, és nemes feladattal bízta meg: gondoskodnia kellett a fa lakóinak szórakoztatásáról.

A Szajkónak egyre nehezebb volt biztosítani a kívánt vidámságot, mert az udvartartást képező madár-előkelőségek életstílusa megfosztotta jókedvüktől a fa lakóit.

Egy idő után az éber figyelmű Zöldikék a környező bokrok sűrűjében Fülemülék, Pacsirták, Cinkék és Rigók tollait találták meg. Rikoltozva riasztották környezetüket.

A Karvaly is felfigyelt a zajra, s a Szajkó meglepődve láthatta Urának haragját lesújtani a Zöldikékre.

A látottakon a Szajkó úgy elgondolkozott, hogy szava is elállt, s egy szép napon a szelek szárnyán messzi tájakra vitorlázott.

Karvaly miniszter már régóta aggódva látta, hogy miként csökken alattvalóinak száma. Ennek oka saját- és udvartartásának jó étvágya, valamint híveinek szétszóródása volt.

Hogy a szökéseknek véget vessen, az elmenekült Szajkó helyére kinevezte hívét az Ökörszemet, aki már régóta vágyott hivatalra, s most hálásan fogadta a miniszteri kegy megnyilvánulását.

Szolgálatba állva megkezdte a fa lakóinak felvidítását. Kezdte, azaz kezdte volna, ha a régi vidámság tüzét el nem fojtja az egyre-másra eltűnő madarak szaporodó tolla. Hogy szakmai kudarcát elkerülje, hosszas keresgéléssel felkutatta szökött elődjét a Szajkót, és leckéket kért tőle.

A Szajkó így tanította:

– Ahhoz, hogy a madárvilág visszanyerje nyugalmát és vidámságát, nem szép beszédekre, szórakoztató programokra van szüksége, hanem vegetárius miniszterre.

Melléklet
P..4.S z t.o r..Q.kJ… n.e m_._b .é r e s.e kj_

„A gyülekezethez és a gyülekezeti tagokhoz való hűségnek köszönheti az adventmozgalom a legjobb vezetőit. Ezek nem béresek voltak, hanem emberek, akik isten népét szeretettel szívükbe zárták. Mint a nyáj pásztorai és lelki vezetői tapasztalatból tudják, hogy »elsősorban nem az értelem erejére, hanem a szív erejére van szükség.«”

V. W. Schoen: Istennek emberekre van szüksége 172. old.

Melléklet
a.^.. Vezet. őink.

Uram!

Vezetőket választunk, hogy minket vezessenek.

Melléd pedig szolgálókat állítunk, hogy téged szolgáljanak.

De a mi vezetőink minket nem tehozzád vezetnek!

Nem hallják béke vágyunk néma hangjait, Megrontotta őket a hatalomvágy, és embert ember ellen visznek. És a Te szolgálóid: Azok nem Téged szolgálnak.

Azok a hatalom szolgálói. Megáldják ágyúinkat

És a Te nevedben kínozták és gyilkolták embertársaimat.

Istenem, adj nekünk vezetőket, akik minket Tehozzád visznek,

akik a Te szolgálóid, akik embert emberhez, és

mindannyiunkat

Tehozzád, a békéhez vezetnek.

Szent-Györgyi Albert

Melléklet
a.-… A.zid ege.nmad.ár

A_ kármerre járjak, mindenütt csak szomorú arcokat látok: mi legyen ennek az oka, r \ fiam, – kérdezi az öreg Sas, személye körüli miniszterét: a Szajkót.

– Felséges uram – hangzik a készentartott válasz – az általános gazdasági krízis bennünket sem került el. Ez az egész világra ránehezedik most.A Sas úgy tett, mintha a felelet kielégítette volna, de azért … alkalom adtán szóról­szóra ugyanígy megkérdezte a köztisztasági miniszterét: a Búbosbankát, a népjóléti miniszterét: a Karvalyt, a közgazdasági minisztert: a Szarkát, közerkölcsügyi miniszterét: a Kakukkot is, akiktől azonban szórói-szóra és betűről betűre mindig egy és ugyanazt a választ kapta. A miniszter urak ekkora egyhúron pendülése már szeget ütött fejébe még a jámbor életű öreg Sasnak is, és elhatározta, hogy most már valami úton-módon, közvetlenül a néppel fog érintkezésbe lépni, s attól fogja megtudni az igazat.

Másnap a messzi tarlókra ereszkedett, ahol a közelben a Verebek csipegettek. Nagy csodálkozással fogadták a közelükben leszállt hatalmas madarat, s tanakodtak, hogy ki lehet.

Találgatták; Holló? Papagáj?

Nem tudták megállapítani. Abban megegyeztek, hogy bizonyára valami idegen, külföldi madár.

Szóba kéne vele elegyedni – indítványozta kis szünet után újra valamelyik.
Igaz, meg kéne kérdezni egyet-mást tőle az országára vonatkozóan – szólt egy másik – hogy ott is éppen megfordítva megy-e minden, mint ahogy kéne, mint minálunk? Hogy ott is a Karvaly-e a népjóléti, Szajkó-e a személykörüli, Kakukk-e a közerkölcsi, Búbosbanka-e a köztisztasági miniszter? – hangzott mindenfelől szinte pergőtűz gyanánt.
Az öreg Veréb már éppen indult, hogy az idegen madártól mindezeket megkérdezze, de az abban a pillanatban szárnyra emelkedett és szemük közül a fellegekbe szállt. A Verebek pedig csak ámultak-bámultak utána.

De még ennél is nagyobbat néztek, amikor a Madarak Lapjában olvasták, hogy az összes miniszter lemondott, s a Király elfogadta lemondásukat.

17. Melléklet

a.-… Gazd a vá 1 t.á.s

a gazdát cserél az országhatalom, f T Szegény embernek az mindössze névcsere. Hogy így van, azt példázza ím a kis mese:

A réten egy fülest legeltet egy öreg, De ellenséges had zajától megriad:

Siessünk – szólt az állatnak – még elfognak. De az makacskodik:
Felelj! Azt gondolod, az ellenség talán két nyerget rakna rám?
Azt nem.
Nos, úgy a gazda nem mindegy nekem? Mert egyet – így vagy úgy – úgyis cipelni kell.”
Melléklet:
a..N e m.. m. i nd egy_.___h o .g.y.. ki.. .a _ ki r á 1.y !

bban az időben történt ez, amikor a hatalom még az állatoké volt. Madarak, j&b kígyók és négylábúak, mind-mind egyaránt királyokat kívántak és királyokat kaptak. Egyelőre csak a békeszerető Galambok nem akartak tudni semmiféle felsőbbségről.

Mármost ezt a maga hasznára fordította a Keselyű. Lecsapott a magas égből, és galambokra vadászott. Széttépte a legöregebbeket és a legfiatalabbakat, a leglomhábbakat és a legmerészebbeket. Erre azt mondták egymásnak a Galambok:

Mégis akarunk királyt. Az majd megvéd bennünket.
Hogy pedig elég erős legyen, ha szembe kell szállnia a keselyűvel, hát a Sólymot választották meg királyukká.

így azután a Sólyom elkezdte uralkodását. Tisztelettől és félelemtől övezve székelt a Galambok között. Nem kellett fáradságosan vadásznia. Felfalta Galamb-alattvalóit megkülönböztetés nélkül, nappal és éjjel, ha éhes, volt, ha jóllakott, az öreget és a fiatalt, az erősebbet és a gyengébbet. Most már jajveszékeltek a Galambok és azt mondták:

A saját urunk ádázabb az ellenségnél.
Melléklet
a _. X m a. _ _ p. a. p. i.. hivat á s o k. é r t

Urunk, adj jó papokat nekünk,

ne olyanokat, amilyeneket megérdemlünk.

Akik hivatásuk fenségét átérzik,

és azt nem saját fényüknek tekintik.

Akik Neked szolgálni szeretnének,

és nem uralkodni akarnak helyetted.

Akik a Te igazságaidat hirdetik,

és nem saját igazságaikat terjesztik.

Akik a Te akaratodat kutatják,

és nem a sajátjukat erőltetik ránk.

Akik nem szégyellnek Rólad mindenütt beszélni, de tudnak tapintatosan magukról hallgatni.

Akik nem akkor nyugtalanok, ha miattad őket éri bántás, hanem mikor miattuk Téged ér ócsárlás.

Akik hiszik mindazt, amit tanítottál,

és azt nemcsak velünk elhitetni akarják.Akik nem velünk versengve gyűjtik az anyagiakat,

hanem velünk együtt járják a göröngyös utakat.

Végül, Urunk, engedd megérteni, hogy ők is csak emberek, és ők is minél jobban megértsék: mi, bennük keressük jóságos Arcod fényét

!Tartalmi áttekintés

L ELŐSZÓ 1

IL A SZERVEZETRŐL 1

l. az egészséges közösség ismérvei 2

ol Közösség 2

Biblikus tanítás. 5

a. Evangéliumközpontúság. 5

dÉrtelmes dicsőítés 5

eVidám, barátságos emberek 5

Hitelesség 5

Nyitott, nem félrevezető. 5

Hangoztatott tantételek 6

L A kérdezés szabadsága 6

jL Új hívők lelkigondozása 6

k Nagyok és kicsik 6

L A növekedés lehetősége az egész család számára 6

m. A távozás szabadsága 6

III. A VEZETŐKRŐL 7

L Mitől lesz valaki vezető, főnök? 7

cl Az ősegyházban: 8

ki. A nagyegyházi gyakorlat alapján miként lesz valakiből pap, s milyen lesz ezeknek a

szolgálata: 8

c^ Hogyan lesz valaki vezetővé a hutterita közösségben? 10

<£ A ..Bokor” — mozgalom miként termeli ki vezetőit: 10

Az adventista egyházban: 11

A jó vezető tulajdonságai. szempontok a jó vezetők számára 11

3. példaképek 13

aj. Példaképek hiánya 13

Ki legyen, ki lehet példakép? 13

Hivatás vagy szakma? (munkaidő). 15

A rossz vezetők hibáiról 17

cl_ A hívők kiskorúságban tartása 17

kz. Távolságtartás 17

Környezete „ megválogatása” 17

cí_ Uralkodik 17

a Hamis helyzetképe van 17

Egészségtelenül konzervatív 17

Önérdekeit szolgálja 18

k Az Istennek tetsző lelkület hiánya 18

IV. VEZETŐK ÉS BEOSZTOTTAK 18

L Kapcsolatok 18

helyes vezetői magatartás 20
Okos és nem okos vezetők 20
Tekintély 22
V. VEZETŐK. NEMCSAK ISTENTŐL LEHETNEK 23

VI. FÜGGELÉKKÉNT: MEGJEGYZÉSEK. SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK 24

L. Melléklet 24

a. Szavad elárul téged. 24

2 Melléklet 24

A Béka felfuvalkodottsága 24

3^ Melléklet 25 cl A kontár 25

£ Kinevezés 25

cl_ Kinevezés! 25

5. Melléklet 25

cl_ A Dorong 25

fr. Idézet: 26

a. Kicsoda az alkalmas? 26

7. Melléklet 26

íL JVW/f levél – példaképekről 2ö

Melléklet 28

Jelszavak és tettek 28

Melléklet 28

cl_ A gyógyforrás 28

Melléklet: 28
aA pap prédikációja önmagához 28

Melléklet 29
cl_ Az uralkodás titka 29

Melléklet 29
cl_ Őszinte beszéd 29

Melléklet 30
cl_ A vidámság titka 30

Melléklet 31
a._ Pásztorok, nem béresek! 31

Melléklet 31
a^ Vezetőink 31

Melléklet 31
a^ Az idegen madár 31

11. Melléklet 32

cl_ Gazdaváltás 32

Melléklet: 33
aNem mindegy, hogy ki a király! 33

Melléklet 33
cl_ Ima papi hivatásokért 332

A katolikus egyházon belüli reformirányzat. Vezetője Bulányi György, piarista szerzetes-tanár.

1A reformáció korában keletkezett, egyes országokban ma is működő vallási csoportosulás.