A mágikus gondolkozás és az ezotériára való igény nem csökken. Sőt,…
Tudományos fantasztikum
Hiába a tudományos forradalom, a mágikus gondolkozás és az ezotériára való igény nem csökken. Sőt, az elmúlt évtizedekben még erősödött is a természetfeletti jelenségekbe vetett hit. Az áltudományosság szakértője szerint a földönkívüliek és a Loch Ness-i szörny létezésével kapcsolatos töretlen hiedelmeknek a szekularizáció az oka.
„A szekuláris világban a vallásosság nem feltétlenül a spirituális valóság létezésébe vetett hitet jelenti, hanem azt, hogy a korábban a lelki életben alkalmazott attitűdöt a materiális valóságra alkalmazzuk” – olvassuk a Los Angeles Review-ban Benjamin Aldes Wurgaft történész recenzióját Colin Dickey irodalomtörténész Azonosítatlan – mitikus szörnyek, harmadik típusú találkozások és a megmagyarázhatatlannal kapcsolatos megszállottságunk című könyvéről.
Dickey arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért hisznek sokan a természetfeletti jelenségek valóságában. A szerzőt nem a vallási transzcendencia érdekli, legalábbis nem a kanti értelemben vett transzcendencia, amelyről definíció szerint lehetetlen analitikus és tapasztalati bizonyosságot szerezni. Wurgaft is azt igyekszik feltárni, hogy miért hisznek olyan sokan a földönkívüliek vagy akár a Loch Ness-i szörny létezésében.
Mint arról a Metazin is beszámolt, 
az amerikaiak harmada hisz az angyalok és a démonok létezésében. Nagyjából hasonló arányban vélik, hogy a kormány a gyógyszergyárakkal összeesküdve eltitkolja a rák ellenszerét. A népesség több mint harmada hisz a földönkívüliek létezésében. Az amerikaiak negyede elhiszi, hogy léteznek boszorkányok, és hasonló arányban gondolják, hogy a kötelező oltások autizmust okoznak. 15 százalék szerint a kormány a televíziót agykontroll-hullámok közvetítésére használja. Jobb- és baloldalon egyaránt elterjedtek a tudománytalan összeesküvés-elméletek. Wurgaft újabb felméréseket idéz, amelyek szerint az elmúlt években nőtt a tudományos-fantasztikus regényekbe illő feltételezések valóságába vetett hit.
Dickey szerint az irracionális természetfeletti elfogadása összefügg a társadalmi, politikai és gazdasági félelmekkel, és széles körben történő elterjedése válságra, mindenekelőtt az elit hitelvesztésére utal. Mint mások, Dickey is úgy gondolja azonban, hogy alapvetően nem patologikus jelenség, hanem az egészséges emberi tudat sajátossága, hogy összefüggéseket keres. Ez a tudományos megismerés alapja is, ráadásul az ismeretelméleti bizonyosságot is szolgálja. Baj csak akkor van, ha túlzásba esünk, és bizonyítékok hiányában, sőt ellenére is hiszünk valaminek a létezésében.
A tudományos forradalom nem varázstalanította a világot, és nem gyengítette meg a mágikus gondolkodást és az ezotériára való hajlamot. Sőt, a laikusok számára gyakran nagyon nehéz megkülönböztetni a tudományt a sarlatánságtól. Dickey hosszan elemzi, hogy a tudományos világ legitimációs rítusait és intézményeit az áltudományos csoportok is lemásolják: egyetemeket, folyóiratokat hoznak létre és konferenciákat tartanak. Hozzátehetjük, hogy mindeközben a tudomány súlyos válságot él át, hiszen egyre több, széles körben elfogadott kutatásról derül ki, hogy nem igazolható.
Dickey számos ezoterikus konferencia végigülése, sok áltudományos publikáció és interjú elolvasása után arra a következtetésre jut, hogy az ezotéria hívei szeretnék ismét misztikusnak látni az amúgy sivár világot. Korábban
a vallás nyújtott menedéket a számukra azzal, hogy lehetővé tette a tapasztalaton túli, transzcendens túlvilágban való hitet. A transzcendens világ létezésébe vetett hit a hívők többsége számára jól megfért a fizika törvényei által meghatározott materiális világgal. A varázstalanított, szekuláris világ ezoterikusai azonban nem a tapasztalaton túli transzcendenciában, hanem a való világban keresik az életet kiismerhetővé és értelmessé tevő rejtett összefüggéseket. Ezért szükségképp összeütközésbe kerülnek a tudománnyal.
2021. január 12.