Két napig ünnepel a keresztény világ,…

Két napig ünnepel a keresztény világ, de pontosan mit is?

Idő múlásával azok az eredetileg pogány kultuszok beszivárogtak a kereszténység tanrendszerébe, amiket a Biblia világosan körvonalazott, de emberi (pápai?) intézkedések felülírtak.

” A megemlékezés a halottakról,…a purgatórium katolikus hittételén alapul…”

A HAGYOMÁNY – nagy általánosságban, de ezúttal is láthatóan – nem illeszkednek az isteni rendelkezésekhez. Összekeverni, beilleszteni, jogosítani…nem volna célszerű. Mégis jelen vannak a közéletben, sőt több helyen államilag támogatott  legitimációt kaptak.

Mi az oka, hogy azokat a világos kijelentéseket, amit semmiféle utólagos magyarázkodásokkal, vagy a fogalmak átrendezésével nem lehetne átírni, pont ebben a kényes témában, nem az isteni igével vetnek össze? (Dénes Ottó)

Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.
November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban.

Pogány gyökerek
A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.

III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette a megünnepelendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.

November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe – az All Hallows’ Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.
A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

A halottaknak is megterítettek
A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.

„…a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból,…”

Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban.

Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.
Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) Magyarországon 2000-ben – fél évszázad után – lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű
Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. A hívő embereknek lelkileg nagy vigasztalás, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.

Ezen a napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
A hagyomány szerint a sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak bennük. A bukovinai magyarok – ahogy más kultúrákban is szokás – még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe.

Az eredetileg az örök életről szóló reményünnepet a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik.

Infostart / MTI 2018. november 1.

 

Mondja el a véleményét!