Egy durva bemutató: így működik Kínában a mindenkit figyelő, mindenről tudó rendszer
Több mint 200 millió térfigyelő kamera előtt zajlik a kínai állampolgárok élete. A cyberpunk művekből ismerhető jövő a szemü(n)k előtt épül ki: a technológiai fejlesztéseket hosszú ideje prioritásként kezelő kínai állam megértette, hogy elérkeztünk ahhoz a rendszerfejlettséghez, amelynél már mindenhol mindenkit meg lehet figyelni, nyilván lehet tartani és automatikusan ki is lehet értékelni.
Digitális diktatúra. Így foglalható össze röviden Matthew Carney, az ausztrál ABC News kínai tudósítója szerint az, ami a 1,4 milliárd embernek otthont adó országban épül. Az újságíró két kínai ember példáján keresztül, sok képpel mutatja be, miként is zajlanak a mindennapok. Melyek mögött teszt jelleggel már ott húzódik az úgynevezett társadalmi kreditrendszer, amely 2020-tól mindenkire és mindenre kiterjed majd.
A társadalmi kredit olyan, mint a kaland- és szerepjátékokban a képességpont. Csak ezt nem játékból használják, illetve aki Kínában él, egyszerűen nem dönthet úgy, hogy nem játszik. A tesztben nyilvántartottak mindegyikét egy 800-900 pontos rendszerbe sorolják be. Pontszámuk csakis tőlük függ: amikor a kormányzat által jónak ítélt dolgot tesznek, pluszpont kapnak, ám ha a kormány erkölcsi vagy politikai érzéke szerint helytelen dologba mennek bele, máris csökken a pontszámok.
A társadalmi kreditrendszer bevezetése korábban egyszerűen lehetetlen lett volna. Alapját ugyanis a technológia fejlettség jelenti. Az országszerte kiépített, több mint 200 millió (kültéri és beltéri) kamerából álló megfigyelőhálózat kiépítése csak a kisebb falat volt, a nagyobbik kihívás a képeket elemző és „értő” háttérrendszer jelentette. Ez ugyanis felismeri az állampolgárokat, járműveket, valószínűleg még egy-egy kirívó cselekedetet (például erőszakot) is képes „felfogni”. Az okostelefonos alkalmazásokból – köztük üzenetküldőkből – és a különféle internetes szolgáltatásokból – például közösségi hálózatokból, talán még a Google készülő, kifejezetten Kínának fejlesztett keresőjéből is – szintén beérkeznek az adatok, melyeket a komplex rendszer rögtön a megfelelő állampolgárhoz kapcsol. Ahogy az illető egészségügyi és banki adatait is. Satöbbi.
Ha teljesen elkészül – azaz a tervek szerint 2020-tól – a megfigyelőrendszer nem csak azt látja majd, amikor a polgár bemegy egy boltba, hanem az az adat is beérkezik majd a központba, hogy ki mit tolt ki a pénztáron a kosarában. Ha például valaki „túl sok” alkoholt vásárol, az felveti a gyanúját annak, hogy alkoholista. Bár ez csak spekuláció, de valószínű, hogy ilyenkor más faktorokat is számításba vesz majd a rendszer, például az illető vonatkozó orvosi adatait.
Az viszont már hivatalos, hogy ha valakinél ezek alapján erkölcstelen iszákosságot vél felfedezni a rendszer, akkor rögtön levon tőle néhány pontot. Persze ez fordítva is igaz: a „megfelelőnek” ítélt vásárlások pontokat hozhatnak a konyhára. Mindezt valós időben: a rendszer nem egy-egy adatlekéréskor vagy nap végén összesíti, hanem az ígéretek szerint mindenkiről minden valós időben lesz lekönyvelve.
Nehezíti a helyzetet, hogy nem csak a saját böngészési előzmények és vásárlási szokások, hanem a családtagok, sőt a közeli barátok viselkedése is befolyásolja az állampolgárok kormányzati megítélését.
„Ha a legjobb barátod vagy az édesapád valami rosszat mond a kormányról, te is pontokat veszítesz” – írja az ABC kínai tudósítója.
A cikk képi anyagában szereplő Dandan Fan a példa rá: van, akinek tetszik mindez. A 36 éves marketingszakember szerint a rendszer nem tökéletes, de egy ilyen nagy és „összetett” ország esetében hasznos eszköz a stabilitás és a biztonság fenntartásához. A kínai nő nem csak kedveli a rendszert, de előnyeit is élvezi: a 800 pontos skálán 773 ponttal rendelkezik. Ennek köszönhetően kiemelt figyelmet, „VIP-ellátást” kap a hotelekben és repülőtereken.
Ha hitelre van szüksége, nagyon kedvező feltételekkel nyújtja neki a bank. És persze hozzájuthat a legjobb egyetemi képzési programokhoz és az állásokhoz, melyekről az alacsonyabb pontszámmal rendelkezők nem is álmodhatnak. Ahogy a többi felsorolt előnyről sem. Bizonyos pontszám alatt pedig az állam alaposan megnehezíti a polgárok életét. A megítélés pedig örökölhető.
Ez nem mindenkinek jó hír. Az ABC News citálja Liu Hu példáját is. A kínai oknyomozó újságíró több – a kormányzat egészen magas szintjéig nyúló – korrupciót és gyilkossági ügyeket is felderített. Azt mondja, pártja és kormánya ellenségként tekint rá – és mivel alacsony a kreditpontja, korlátozták utazási lehetőségeit, nem mozdulhat ki városából. Hiába is próbál vonatjegyet foglalni, a szolgáltatás elutasítja a kérését. Állítása szerint kétmillió követőt számláló közösségi csatornáit lekapcsolták. Hu azt mondja: a kínaiak „szeme el van takarva, fülük be van fogva – keveset tudnak a világról, egy illúzióban élnek”.
Hogy kinek mennyi pontja van, azt egyébként nem titkolják: Dandan Fan az ABC News újságírójának megmutatta azt az alkalmazást, mellyel okostelefonjáról bármikor ránézhet aktuális megítélésére.
„Szükségünk van egy társadalmi kreditrendszerre. Ahogy Hszi [Csin-ping] elnök mondja, gazdag és demokratikus ország leszünk” – fogalmazta meg véleményét az ausztrál újságírónak Dandan Fan férje, a szintén kiváló pontszámmal rendelkező Hsziao-csing Csang.
„Ha ezt bevezetik, Kína lesz a világ első digitális diktatúrája” – fogalmazta meg véleményét az ausztrál tudósító. És persze élnek olyanok az ázsiai országban is, akik az ő véleményét osztják.
Érdemes végigolvasni vagy legalább végiggörgetni az ABC News cikkét, a hatásos illusztrációk magukért beszélnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
szerző:
hvg.hu 2018. szeptember. 19.