Lehet-e példát venni egy sikeres baptista gyülekezet-szervezőtől? Vagy mindent újonnan kell feltalálni? Hatékony és működőképes gyülekezetek módszereit szabad-e másolni? Tanulhat-e egy adventista gyülekezet, egy baptistától (mint elődtől!)? Két részlet Rick Warren: Céltudatos gyülekezet c. könyvéből. I.rész
http://magazin.apcsel29.hu/az-egyesult-allamok-10-legnagyobb-gyulekezete/
A célok köré szerveződni
Az új bort új tömlőbe kell tölteni. Lukács 5,38
George Whitefield és John Wesley volt a tizennyolcadik század két legnagyobb hatású igehirdetője! Annak ellenére, hogy kortársak voltak, és mindkettőjüket rendkívüli módon használta fel Isten, teológiájukban, személyiségükben, és szolgálatuk megszervezésének módjában jelentősen különböztek egymástól.
Whitefield leginkább prédikációiról volt ismeretes. Élete során több, mint 18.000 igehirdetést tartott, átlagosan hetente tízet! Egy alkalommal közel 100.000 embernek prédikált Glasgow mellett, Skóciában, és az Amerikába tett igehirdetői körútjai nyomán kezdődött a Nagy Ébredés néven ismert megújulás. Életrajzírói azonban rámutatnak, hogy Wesley igyekezett a hitre jutottakat közösségbe szervezni, munkájának ezért volt tartós eredménye. Manapság csak nagyon kevesen ismerik George Whitefield nevét a keresztyének közül.
Ezzel szemben viszont John Wesley neve ma is ismerősen cseng sok millió keresztyén számára. Miért? Wesley, akár csak Whitefield, maga is vándorprédikátor volt, a nagyszabású, szabadtéri evangélizációs alkalmak híve. De Wesley a szervezésben is kitűnt. Célja megvalósítására egy olyan szervezeti struktúrát hozott létre, amely messze túlélte őt. Ez a szervezet a Metodista Egyház! (Emlékeztetőül: A XIX. század közepén, és későbbiekben született közösségek -pl az Adventisták – a Baptista-Metodista egyházak szervezetét és liturgiáját örökölték és mai napig is működtetik)
Ahhoz, hogy tartós megújulás történhessen a gyülekezetben, szükség van olyan struktúrára, amely táplálja és támogatja azt. Nem elég csak megfogalmazni és kihirdetni a küldetésnyilatkozatot, a gyülekezetet a célok köré is kell szervezni. Ebben a fejezetben azzal foglalkozom, hogyan lehet olyan struktúrát kialakítani, amely azonos súlyt ad mind az öt célnak. Ne feledjük, a gyülekezet egészséges működésének titka az egyensúlyban rejlik.
A legtöbb evangéliumi gyülekezet máris törekszik az öt cél betöltésére – úgy-ahogy. De nem mindegyiket teljesítik egyformán jól. Az egyik gyülekezetben lehet, hogy jó a közösségépítés, de erőtlen az evangelizálás. Egy másik gyülekezetnek lehet, hogy a dicsőítés az erőssége, de háttérbe szorul a tanítványképzés.
Az öt célt egyensúlyban tartó rendszer és szerkezet nélkül a gyülekezet azt a célt fogja túlhangsúlyozni, ami a lelkész ajándékainak és vágyainak a legjobban megfelel.
Megint más gyülekezetben esetleg erőteljes az evangélizáció, de gyenge a szeretetszolgálat. Miért van ez így? A vezetők természetes hajlama, hogy az általuk fontosnak vélt dolgokat hangsúlyozzák, és elhanyagolják azt, ami iránt kevésbé elkötelezettek. Szerte a világon találhatók olyan gyülekezetek, amelyek a lelkipásztor tehetségének a felnagyított változatai. Amíg nem alakítasz ki egy rendszert és struktúrát azért, hogy tudatosan egyensúlyban tartsd mind az öt célt, addig a gyülekezeted hajlamos lesz arra, hogy túlhangsúlyozza azt a célt, amely a legközelebb áll a lelkipásztora elkötelezettségéhez és természetes adottságaihoz.
A történelem folyamán a gyülekezetek öt alapvető formát öltöttek magukra, annak függvényében, hogy melyik célt hangsúlyozták leginkább.
A gyülekezetek öt típusa
A lélekmentő gyülekezet
Ha a lelkipásztor elsősorban az evangélium hirdetésében látja a maga feladatát, a gyülekezet „lelkeket mentő” gyülekezet lesz. Mivel az ilyen típusú gyülekezetek fő célja lelkeket menteni, ezért állandóan az elveszettek felé fordul. A leggyakrabban hallható kifejezések az ilyen gyülekezetben: bizonyságtétel, evangélizálás, üdvösség, döntés Krisztus mellett, bemerítkezések, családlátogatás, döntésre hívás, valamint evangélizációs kampány. A lelkeket mentő gyülekezetben csak másodlagos szerepe lehet mindennek, ami nem evangélizálás.
Az Isten jelenlétét megtapasztaló gyülekezet.
Ha a lelkipásztor elkötelezettsége és tehetsége a dicsőítés terén bontakozik ki, akkor ösztönösen úgy irányítja gyülekezetét, hogy „Isten jelenlétét megtapasztaló” gyülekezet legyen. Az ilyen gyülekezetben minden Isten közelségének és hatalmának az istentiszteleten való átélése körül forog. A gyülekezet kulcskifejezései: dicsőítés, imádság, imádat, zene, lelki ajándék, lélek, erő, és ébredés. Ebben a gyülekezetben minden másnál nagyobb figyelmet fordítanak az istentiszteletre. Az Isten jelenlétét megtapasztaló gyülekezetek között karizmatikus és nem karizmatikus példákat egyaránt lehet találni.
A családi alkalmak gyülekezete.
‘Azt a gyülekezetet nevezem a „családi alkalmak gyülekezetének,” amelynek elsődleges célja a közösségépítés. Ezt a gyülekezetet olyan lelkipásztor formálja, aki erősen közösségi ember, szereti az embereket, és ideje nagy részét a gyülekezeti tagokkal való törődésre fordítja. Leginkább lelkipásztorként szolgál. Az ilyen gyülekezet kulcsszavai: szeretet, összetartozás, közösség, törődés, kapcsolatok, szeretetvendégségek, házi csoportok, és szórakozás. A „családi alkalmak gyülekezetében” az együttlét fontosabb, mint a célok.
A legtöbb ilyen gyülekezetnek általában 200-nál kevesebb tagja van, mert kb. ennyi emberrel tud egy lelkész személyesen törődni. Becslésem szerint az amerikai gyülekezeteknek mintegy 80%-a tartozik ebbe a kategóriába. A családi alkalmak gyülekezete lehet, hogy nem sok munkát végez, de szinte elpusztíthatatlan. Kibírja a gyenge prédikálást, a szűkös költségvetést, a növekedés hiányát, sőt még a szakadásokat is. A kapcsolatok jelentik azt a kötőanyagot, amely együtt tartja a hűségeseket.
A ”tanterem gyülekezet”.
„Tanterem” típusú gyülekezetről akkor beszélhetünk, ha a lelkipásztor a tanítást tekinti elsődleges feladatának. Ha a tanítás a fő ajándéka, az igehirdetést és a tanítást fogja előtérbe helyezni, míg a gyülekezet más feladatait elhanyagolja. A lelkész úgy szolgál, mint egy szakoktató, a gyülekezeti tagok pedig jegyzetfüzetekkel felszerelkezve jönnek a gyülekezetbe, jegyzetelnek, azután hazamennek. A „tanterem” gyülekezet kulcsszavai: magyarázó igehirdetés, bibliatanulmányozás, görög és héber nyelv, tantételek, ismeret, igazság, és tanítványképzés. Nem szokatlan, hogy a tanterem típusú gyülekezet nevében szerepel a Biblia szó.”
A szociálisan érzékeny gyülekezet
A „szociálisan érzékeny” gyülekezet lelkipásztora a próféta és a reformer szerepét ölti magára. Az ilyen gyülekezet a társadalom átformálására törekszik. Tele van aktivistákkal, akik az „Igének cselekvői,” és mind liberális, mind konzervatív változata létezik. A liberális változat inkább a társadalmi igazságtalanságokat állítja középpontba, míg a konzervatív verzió az erkölcsi hanyatlást; A liberális és konzervatív tábor képviselői egyaránt úgy érzik, hogy az egyháznak kulcsszerepet kell betölteni a politikai folyamatokban, és tagjai mindig részt vállalnak valamilyen aktuális mozgalomban vagy ügyben. Fontos kifejezések az ilyen gyülekezetben: szükségletek, szolgálni, megosztani, szeretetszolgálatot végezni, állást foglalni, és tenni valamit. Tisztában vagyok vele, hogy meglehetősen durva vonásokkal vázoltam fel ezeket a képeket.’ Az általánosítás soha nem mondja el a teljes igazságot. Egyes gyülekezetek két vagy három kategóriának a keverékei. A lényeg azonban az, hogy hacsak nem törekszik tudatosan egyensúlyban tartani mind az öt célt, a legtöbb gyülekezet egyetlen célt fog kiemelni a többi kárára.
Érdekes következtetéseket vonhatunk le az öt gyülekezeti típus megfigyelése alapján. Ezek közül a gyülekezetek közül mindegyiknek a tagjai úgy gondolják, hogy az ő gyülekezetük a leglelkibb mind között. Ez azért van, mert az emberek olyan típusú gyülekezethez vonzódnak, amely saját érzületükhöz és ajándékaikhoz a legközelebb áll. Mindannyian ahhoz a gyülekezethez szeretnénk tartozni, ami megerősíti, hogy amit mi a legfontosabbnak érzünk, az valóban az. Igazság szerint azonban mind az öt felsorolt cél fontos a gyülekezetben, és a gyülekezet egészsége érdekében egyensúlyban kell tartani őket.
A konfliktusok jelentős hányadát az okozza, ha a gyülekezet olyan lelkipásztort választ, aki a gyülekezet korábbi időszakához képest más képességekkel és elkötelezettséggel bír. Például, ha egy családtípusú gyülekezet úgy dönt, hogy meghív valakit lelkipásztorának, és kap egy evangélistát vagy egy reformert, akkor várható, hogy szikrák fognak röpködni. Ez a katasztrófa receptje!
Forrás: Rick Warren: Céltudatos gyülekezet
No. 8: Saddleback Valley Community Church
Lake Forest, Calif.
Vezető pásztor: Rick Warren
Átlagos heti látogatószám: 19,400
Éves bevétel: $36 millió USD
http://www.saddleback.com/index.html
1980-ban alakult, és manapság talán a legfelkapottabb megachurch. A gyülekezet mottója: „Egy család – számos helyen” Rick Warren pásztor iktatta be Barack Obamát, az Egyesült Államok új elnökét. Ő a szerzője a magyarul is megjelent Céltudatos élet és Céltudatos gyülekezet című bestellereknek, amelyek csak az USA-ban 30 millió példányban jelent meg! Warren példamutató adakozó, a honoráriumainak 90%-át fizeti be a gyülekezetbe, és mindössze a 10%-ából élnek.